|
|
 |
|
 |
Jugoszlávia - úton a demokratikus jogállam felé (1. rész)
|
Belgrád, 1990. április 24. /MTI-Panoráma/ - Ez év áprilisa
emlékezetes marad Szlovénia és minden bizonnyal egész Jugoszlávia
története szempontjából; 45 é v múltán ebben a legnyugatibb
tagköztársaságban tartottak először (és elsőként) demokratikus
szabad parlamenti választásokat,17 párt jelöltjeinek részvételével.
Az áttérés az egypárti diktatúráról a demokratikus jogállamra
Szlovéniában sem egyszerű: itt legalább olyan bonyolult választási
törvén yt dolgoztak ki, mint Magyarországon. Emiatt még mind íg nem
ismert a választások végeredménye, holott az első fordulót április
8-án, a másodikat egy héttel később tartották. Bizonyos azonban,
hogy politikai földcsuszamlás történt. A hét kisebb-nagyobb pártot
tömörítő, Joze Pucnik vezette demokratikus ellenzék, a DEMOS - a
Magyar Demokrata Fórumhoz hasonló programmal - szavazatok közel 55
százalékát, abszolut többséget, azaz 47 képviselői helyet szerzett a
három kamarás köztársasági parlament legjelentősebb házában, a
társadalmi-politikai tanácsban. A kommunista szövetség utóda, a
demokratikus reformok pártja a szavazatok 17 százalékával ellenzékbe
kényszerült. A kommunista szövetség négy és fél évtizedes
egyeduralma után Szlovéniának jobbközép kormánya lesz.
A szavazás első fordulójában, amikor az egyéni
választókerületekben 17 mandátum sorsa dőlt el, az ismert
reformkommunista politikusok szerepeltek a legjobban. Közülük heten
egyből bekerültek a parlamentbe; a liberálisok négy, a
kereszténydemokraták, a parasztszövetség és a demokrata szövetség
két-két helyet nyert el.
A szlovén köztársasági elnök tisztségére, amire ugyancsak az
április 8-i első fordulóban szavaztak a szlovének, öten pályáztak.
Közülük az első menetben Milan Kucan, a demokratikus reformok
pártjának jelöltje megszerezte a szavazatok 44 százalékát, s ezzel
18 százalékos fölénnyel megelőzte a második helyen végzett Joze
Pucnikot, a DEMOS jelöltjét. Az április 22-i második fordulóban
végül Kucan győzött. Ilymódon Szlovéniának kommunista köztársasági
elnöke és jobbközép irányzatú miniszterelnöke, s kormánya lesz. A
parlamenti helyekért indult 17 párt közül nyolc eleve nem érte el a
2,5 százalékos küszöböt, így be se került a parlamentbe. A Demos hét
pártja közül végül hat szerzett képviselői helyet.A három
legjelentősebb: a Liberális Párt, amely a szocialista ifjusági
szövetségből alakult ki (15 százalék), a Kereszténydemokrata Párt
(13 százalék), és a Parasztszövetség ( 12,5 százalék). (folyt)
1990. április 24., kedd 11:17
|
Vissza »
|
|
Jugoszlávia - úton a demokratikus jogállam felé (2.rész)
|
Valamennyi párt a tagköztársaságok önállóságát, szuverenitását,
függetlenségét és önrendelkezési - a jugoszláv föderációból való
kilépési - jogát szorgalmazza. Túlnyomó többségük Jugoszláviát a
jövőben föderatív állam helyett konföderációként képzeli el.
A második szabad demokratikus választás színhelye Horvátország;
az első forduló április 22-én volt. Az önálló jelöltekkel és
programmal indult 30 párt közül szintén a középjobb, nemzeti jellegű
horvát demokratikus közösség tűnik győztesnek.
Az áttérés a pártállamról a demokratikus többpártrendszerre
különleges helyzetet teremtett. A szövetségi parlament elnökségi
határozata alapján az országban a helyhatósági, tartományi,
tagköztársasági és szövetségi képviselőházi választásokat február
20. és április 25. között kellett volna megrendezni, s a jugoszláv
parlament május 15-én tartotta volna meg alakuló ülését. E
menetrendet azonban csak Szlovéniában és Horvátországban tartották.
Crna Gora-ban az 1988. októberi tömegtüntetések nyomán kollektívan
lemondott a köztársaság elnöksége, képviselőháza, kormánya és összes
szövetségi tisztségviselője. Ezért tavaly tavasszal választásokat
rendeztek; az akkor megválasztott küldöttek mandátuma 1993.
tavaszáig érvényes. A szerb köztársaságban és két autonom
tartományában, (Vajdaságban és Koszovóban) a múlt év őszén hirtelen
előrehozták és decemberben lebonyolították a választásokat. A
képviselők megbízatása csak 1993. végén jár le. E választások
azonban a kommunista szövetség politikai monopóliuma jegyében,
egységes népfrontlisták alapján zajlottak le.
Február végén a makedón képviselőház váratlanul úgy döntött,
hozott, hogy itt egy évvel elhalasztják a választásokat. A makedón
példát rövidesen Bosznia-Hercegovina is követte.
Mivel a hat jugoszláv tagköztársaság közül csak kettőben
tartottak vaálasztásokat a meghatározot t időben és a szabad,
demokratikus többpártrendszer keretében, az országnak ez év május
közepétől ,,aszimmetrikus,, szövetségi parlamentje lesz.
A jugoszláv alkotmány értelmében a szövetségi parlament tagjai
csak rendkívüli állapot esetén szavazhatják meg saját megbízatási
idejük meghosszabítását. Mivel most ilyesmiről nincs szó, a
parlament sajátos megoldáshoz folyamodott: ú.n. alkotmánytörvényt
alkotott, amellyel ez év végéig meghosszabbította képviselőinek
május 15-én lejáró, négy éves mandátumat. Ez egyben az Ante
Markovics vezette szövetségi kormány megbízatási idejének
automatikus meghosszabbítása is. Május elejétől tehát két jugoszláv
tagköztársaságban demokratikus többpártrendszer, a többi négyben,
feltehetően ez év végéig, pedig a régi pártállam működik (folyt)
1990. április 24., kedd 11:20
|
Vissza »
|
|
Jugoszlávia - úton a demokratikus jogállam felé (3. rész)
|
Talán Szerbiában skerül fél éven belül demokratikus
választásokat tartani. Eddig 17 párt, illetve alternatív szervezet
kérte hivatalos bejegyzését. Nyugtalanító viszont, hogy a szerb
nemzeti megújhodás nacionalista, soviniszta pártjának 270 helyi
szervezetében 365.000 tagja van. Programja síkraszáll a
Karadjordjevics királyi dinasztia visszatéréséért, továbbá, hogy
szüntessék meg a nemzetiségek anyanyelvi oktatását, a ,siptárokat,
telepítsék át a szomszédos Albániába, Jugoszlávia csak a szerbek,
horvátok és szlovénok konföderációjaként létezhet, s Crna Gorának,
Makedóniának és Bosznia-Hercegovinának Szerbiához kell tartoznia, .
Másrészt Koszovo autonom tartományban a féltucat új párt közül a
demokratikus ellenzéki mozgalomnak kb. 300.000 albán nemzetiségű
tagja van. Nem tul bíztató az sem, hogy egyik szerbiai ellenzéki
párt sem hajlandó a koszovói válság megoldásáról párbeszédet kezdeni
az autonom tartomány bármely politikai erőivel.
Másutt sem egyértelmű a helyzet: Bosznia-Hercegovina kommunista
vezetői még a most ani status quo megőrzésén töprengenek, Crna Gora
tavaly hatalomra jutott fiatal nemzedéke a reformok jellegéről
vitázgat, Makedóniában pedig a kommunista szövetség régi gárdája és
reformerei az egymás közti csatározásokkal vannak elfoglalva. +++
Márkus gyula (Belgrád) MTI-Panoráma
1990. április 24., kedd 11:21
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|