|
|
|
|
Újabb meghiúsult remények a Közel-Keleten (2.rész)
|
Formailag ez mindig is így volt, annál is inkább, mivel Izrael az addig Jordániához tartozott Kelet-Jeruzsálemet ugyanúgy 1967-ben foglalta el, mint a nyugati partot, vagy a Gáza-övezetet. Washington azonban az elmúlt negyedszázadban hallgatólagosan elfogadta Kelet-Jeruzsálem bekebelézését s nem bírálta az ottani izraeli terjeszkedést. A korábbi arab városrészben napjainkban a 140.000 arab mellett 120.000 izraeli lakik és a palesztin önkormányzati tárgyalások előkészítésének egyik fő akadálya volt, hogy Izrael elutasította kelet-jeruzsálemi arabok részvételét. Az izraeli kormány egyébként a szovjet zsidók betelepítését azzal indokolja, hogy csak a város keleti részén van szabad terület új lakótelepek építésére.
Amerikai értesülések szerint Bush elnököt az indította állásfoglalására, hogy úgy látta: Jicak Samir izraeli kormányfő nem tartja magát megállapodásaikhoz a települések kérdésében és félrevezetéshez folyamodik. Washingtonban különösen nagy megütközést keltett, amikor Samir, a szovjet zsidók érkezése kapcsán megismételte a ,,nagy-Izrael,, megteremtésére vonatkozó elgondolásait, azaz nem hagyott kétséget afelől, hogy a megszállt területeket, legalábbis azok nagyobb részét, véglegesen meg kívánja tartani. A történtek után nyilvánvaló, hogy az izraeli-palesztin tárgyalásokra egyhamar aligha lesz remény és elmarad a Bush-kormány diplomáciai sikere, amelyért pedig James Baker külügyminiszter nagy erőfeszítéseket tett. Amerikai kormány utoljára több, mint egy évtizede, 1979-ben volt sikeres a Közel-Keleten, amikor létrejött Izrael és Egyiptom külöbékéje, a Camp David-i megállapodás. Amire a Bush-kormány kevésbé szívesen emlékezik, lévén hogy a megegyezés a demokratapárti James Carter elnök nevéhez fűződik. +++
Heltai András (Washington) - MTI Panoráma)
1990. március 12., hétfő 11:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|