|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz távirata az RMDSZ-hez
"Mi sikeres választások után vagyunk, Önök évtizedek óta az első
szabad választások előtt állnak. Kívánjuk, hogy a Magyar Ifjúsági
Szervezetek Szövetségével kötött választási koalíciójuk segítse elő
sikeres kampányukat, a romániai magyarság polititkai képviseletét és
a román-magyar megbékélést.
"
BBC, Panoráma:
Milyen pozíciója lesz Walesának?
"Az új, független Lengyelországban Lech Walesa szerepe úgy
látszik fontos politikai kérdéssé válik. Mazowiecki miniszterelnök,
a Szolidaritás volt tanácsadója, saját radikális gazdasági
reformprogramjával van elfoglalva, és úgy tűnik: cseppet sem bánja,
hogy ideiglenes politikai stabilitást biztosít számára egy nagyjából
passzív államelnök - Jaruzeski tábornok személyében - hiszen félig
demokratikus a parlament.
A Szolidaritás nem nyerte vissza a statárium előtti
népszerűségét, és megoszlanak köreiben a vélemények: fontos
politikai erő maradjon-e, avagy visszaváltozzék egyszerű
szakszervezetté?
A Walesa újramegválasztására leadott jelentős szavazattöbség -
78 százalék - a gyengeség jelének is tekinthető, hiszen könnyebb a
múlt dicső emlékeihez ragaszkodni, mint szembenézni a jelenlegi
megosztottsággal és a jövő kihívásaival.
"
|
|
|
|
|
|
|
A horvátországi választások után
|
--------------------------------
Köln, 1990. április 23. (DLF) - Jugoszlávia második legnagyobb tagköztársaságában a választók politikai földcsuszamlásról gondoskodtak. A második világháborút követő első szabad választáson többségük egy konzervatív pártcsoportosulásra, a Horvát Demokrata Közösségre adta voksát. Az eddig kormányzó kommunisták a szavazatoknak csupán egynegyedével kerültek a második helyre. Hallgassák meg kiküldött tudósítónk beszámolóját.
- A kommunisták tulajdonképpen sikert könyvelhetnek el, hiszen maguk mögé utasítottak egy kereszténydemokratákból, szociáldemokratákból és szabadelvűekből álló pártkoalíciót. Ugyancsak figyelmre méltó a negyedik helyre került környezetvédők eredménye. Az első választási fordulót követően az erők egyértelmű megoszlása bonatkozik ki. Az egyik oldalon a konzervatív Demokrata Szövetség áll, a másikon a kommunisták. Ez utóbbiak sikeréhez minden bizonnyal hozzájárult, hogy a pártvezetés elkötelezte magát a reformok és a többpártrendszer mellett, s meglovagolhatta a horvátok nem kis hányadának a nacionalizmustól való félelmét.
Frano Tudman hajdani partizántábornok pártja egyértelműen a horvátok nemzeti érzésére apellált. Nemcsak csendesen, hanem nagyon is nyíltan szerepelt a követelések élén, hogy a horvátok maguk határozhassák meg sorsukat saját hazájukban. Ez nyílt szembefordulás Belgráddal, s az egész föderatív rendszert teszi vita tárgyává. Ha ehhez hozzávesszük a hajdani generális környezetében gyakran hallható követelést, hogy az ország határait ki kell kerekíteni - és hozzácsatolni Bosznia és Hercegovina jelentős területeit, miként az a háború idejét történt, amikor Hitler támogatásával Ante Pavelic usztasái országoltak -, akkor megérthetjük, hogy a tábornok és csapata a mérsékelt horvátok között némi aggodalmat kelt. (folyt.)
1990. április 23., hétfő
|
Vissza »
|
|
- A horvátországi választások után - 1. folyt.
|
A jugoszláv államszövetségen belüli nagyobb függetlenség, és egyáltalán: egy valóban föderatív - tehát szerb hegemónia nélküli - államszerkezet óhaja Horvátország északi szomszédjában, Szlovéniában is napirenden szerepel. A második választási fordulóban megválasztott szlovén elnök, a kommunista Milan Kucan ugyancsak elszánta magát, hogy nemzeti irányvonalat kövessen. Megválasztását annak köszönheti, hogy neki tulajdonítható a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének, az eddigi mindenható állampártnak a likvidálása.
Szlovénia polgári pártjai, amelyek a parlamenti többséget már megszerezték, ugyancsak az állami önállóság gondolatát fontolgatják. Ugyanez a követelés Horvátország részéről: Jugoszlávia végét jelentheti.
Tudman, a hajdani tábornok csoportja, amely inkább mozgalom, semmint párt, nehéz feladat előtt áll. Minél előbb egyértelműen színt kell vallania valódi politikai szándékairól. Az érzelmekre hatva lehet szavazatokat szerezni, ám az államférfiúi bölcsességhez ez édeskevés. Márpedig eddig túltengett a demagógia. Csakhogy demagógiában a kommunisták is járatosak - nem is szólva a hadsereg vezetéséről, amely még mindig a feje felett viseli a győztes partizánhadsereg glóriáját.
A felső tisztikarnak nemigen tetszik a demokratikus átalakulás. Márpedig a nacionalista megnyilvánulások mindig jó ürügyet szolgáltattak a jugoszláv centralistáknak a hatalom megragadására. Szélsőséges megpróbáltatásra pedig még nem nagyon készült fel a fiatal demokrácia Jugoszláviában és tagköztársaságaiban. +++
1990. április 23., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|