|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz távirata az RMDSZ-hez
"Mi sikeres választások után vagyunk, Önök évtizedek óta az első
szabad választások előtt állnak. Kívánjuk, hogy a Magyar Ifjúsági
Szervezetek Szövetségével kötött választási koalíciójuk segítse elő
sikeres kampányukat, a romániai magyarság polititkai képviseletét és
a román-magyar megbékélést.
"
BBC, Panoráma:
Milyen pozíciója lesz Walesának?
"Az új, független Lengyelországban Lech Walesa szerepe úgy
látszik fontos politikai kérdéssé válik. Mazowiecki miniszterelnök,
a Szolidaritás volt tanácsadója, saját radikális gazdasági
reformprogramjával van elfoglalva, és úgy tűnik: cseppet sem bánja,
hogy ideiglenes politikai stabilitást biztosít számára egy nagyjából
passzív államelnök - Jaruzeski tábornok személyében - hiszen félig
demokratikus a parlament.
A Szolidaritás nem nyerte vissza a statárium előtti
népszerűségét, és megoszlanak köreiben a vélemények: fontos
politikai erő maradjon-e, avagy visszaváltozzék egyszerű
szakszervezetté?
A Walesa újramegválasztására leadott jelentős szavazattöbség -
78 százalék - a gyengeség jelének is tekinthető, hiszen könnyebb a
múlt dicső emlékeihez ragaszkodni, mint szembenézni a jelenlegi
megosztottsággal és a jövő kihívásaival.
"
|
|
|
|
|
|
|
Csernobil még mindig fáj - 1.
|
Moszkva, 1990. április 26. csütörtök (MTI-Panoráma) -
Évforduló van, ünnep nincs. Négy évvel ezelőtt - nem háborús
viszonyok között - igazi atomcsapás sújtott le a Földre. A békés
atom - gondatlanságok sorozatából eredően - kitört a szigorú
biztonsági korlátok közül, hogy elhozza a békeidők Hirosimáját.
A Szovjetunióban az évforduló jó alkalom arra, hogy emlékeztessék az illetékeseket: a csernobili katasztrófa még mindig benne él az emberek tudatában, s nem is csak fájdalmas emlékként, hanem aktuális feladatok, sürgős tennivalók sorozataként.
Ezt az emlékeztetést megteszik a most zajló tudományos konferenciák, éppúgy, mint a gyakran egészen másfajta, politikai jelleget öltő tiltakozó felvonulások, tüntetések.
Csütörtökön a szovjet televízió második központi programján egész napos műsort - itt telemaratonnak hívják - szentelnek az évfordulónak, amelyben jeles közéleti személyiségek, politikusok, művészek vállaltak fellépést. A műsorfolyam játékony célú: szervezői már jóval korábban bevonták az adakozók körébe az amerikai, japán üzleti és politikai élet néhány ismert képviselőjét.
A szovjet sajtó és a televízió napirenden tartja a Csernobil sújtotta területek gondjait, hiszen a veszély nem múlt el. Az évforduló hetében tűzte napirendre a Legfelsőbb Tanács a tragédia következményeinek felszámolására irányuló teendők áttekintését.
A kormány elnöksége a napokban foglalkozott a feladatokkal, s úgy határozott, hogy egy 1992-ig tartó rövid távú, valamint egy hosszabb távú programot is előterjeszt a LT-nek. A rövid távú program 16 milliárd rubelt irányoz elő a katasztrófa sújtotta térség lakosainak kitelepítésére, a sugárveszélynek kitett térségek élelmezésének javítására.
Szomorú jellemzője az egészségügyi közállapotoknak, hogy a világ figyelmének középpontjába került csernobili betegek ellátása is csapnivaló. Több kórházban a végső elkeseredés eszközének bevetésére - éhségsztrájkra - kényszerültek a betegek, hogy helyzetükre felhívják a felsőbb szintű illetékesek figyelmét.
A következő évtizedekre szóló egészségügyi prognózisok nagyon eltérőek: szovjet szakemberek 200-600 közé teszik azok számát, akiknek várható halála közvetlenül összefügg majd Csernobillal. Az erőműbaleset után a helyszínre érkező első külföldi orvosok leghíresebbje, Robert Gale amerikai professzor szerint ez a szám viszont 70 ezer ( ) körül alakul. (folyt.)
1990. április 26., csütörtök 11:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Csernobil még mindig fáj - 2.
|
Lassan folyik a történtek súlyának felismerése. Ukrajna, Belorusszia és az Oroszországi Föderáció egy része komoly segítségre szorul. A sugárzás szintje sok helyütt még ma is jóval a megengedett norma fölött van , nem múlt el a veszély. Ugyanakkor sok faluban - főleg az idősebb emberek - nem hajlandók elhagyni lakóházukat, ragaszkodnak az ősök földjéhez és inkább vállalják a láthatatlan veszélyt is.
Eddig több mint kilenc milliárd rubelt költöttek a károk felszámolására, a rászorulók támogatására. A kormány terve azonban jelzi, hogy a feladatok nagyobbik része még hátravan. Százezreknek kell új otthont nyújtani, hogy legyen hová áttelepíteni őket, s helyzetük ne romoljon, ha már az otthontól el kell szakadniuk mindörökre.
A szovjet sajtó ezekben a napokban zúdítja a szakinformációktól az érzelmekre ható riportokig a beszámolókat. A katasztrófa következményeit viselő emberek tudják ugyan, hogy sorsuk nem merült feledésbe, de a lassú változás elkeseríti őket.
Hosszú ideje mind szélesebb körű társadalmi követelés volt a valóban hatékony kormányprogram kidolgozása. Ez a negyedik évfordulóra megtörtént, a szovjet parlament vitája csak erősíthet a kormány szándékain. Talán végre előbb-utóbb a jó szándék és a tenniakarás párosul a lehetőségeket maximálisan kihasználó igazi cselekvéssel. S akkor végre elkezdhetnek ,,hegesedni,, Csernobil nehezen gyógyuló sebei.
A porig rombolt Hirosima képe az atomháború rettenetét idézi az emberben. Kevesen emlékeznek viszont Pripjaty városára, amely Ukrajnában mindmáig épségben áll. Csak éppen üresen, elnéptelenedve. A város csendes, lakatlan, mert lakhatatlan. Békés körülmények között tűnt el belőle az élet, jó néhány évtizedre.
A Guiness-féle Rekordok könyvében a csernobili négyes blokk katasztrófája vezeti a legsúlyosabb atomerőművi balesetek listáját. Vélhetőleg a kötet szerkesztői is remélik: a vonatkozó címszó alatt soha többet nem kell cserélniük a szöveget. Ehhez az kell, hogy Csernobil neve egyedül maradjon, ne csatlakozzon hozzá - miként Hirosimához a háború végén - a békeidők Nagaszakija. +++
Szántó András (Moszkva), MTI-Panoráma
1990. április 26., csütörtök 11:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|