 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
A pápai látogatás
"A pápa, aki
Csehszlovákiában tartózkodik, bejelentette, hogy rendkívüli püspöki
szinódust hív egybe a kommunizmus bukása után kialakuló európai
helyzet áttekintésére. A Szentatya ezekben az órákban misét celebrál
(sic
) Pozsonyban, ahonnan az előkészületekről jelentette Kovács
Ágnes:
Az előkészületek óriásiak, a zászlók és a pápai fényképek
elárasztották a várost. A mise helyét csak gyalog és az ide kijelölt
autóbuszokon lehet megközelíteni. Sajnos az időjárás nem kedvez,
mert tegnap délutántól ma reggelig egyfolytában esik az eső, mégis
körülbelül egymillió emberre számítanak. Rengeteg az osztrák és az
olasz autós.
Az előkészületek szokatlanul rövidek voltak, és ebből egyesek
arra következtetnek, hogy a pápa gyors látogatása az idős Tomasek
bíboros tiszteletének szól. Az utódlás kérdéséről valószínűleg nem
esik majd szó, de a Hável elnökkel folytatott tárgyalások végre
tiszta helyzetet teremtenek az invesztitúra és az egyházi jelen
tekintetében."
|
|
|
|
|
|
 |
felcím: Választás 1990. főcím: Milyen a magyar választójog?
|
Az országgyűlés új választójogi törvényt fogadott el 1989-ben,
ennek alapján kell lebonyolítani a márciusi képviselő-választásokat.
Bonyolult korunk meglehetősen komplikált választási rendszere ez,
mely a választójoggal nem foglalkozók számára nehezen áttekinthető.
Cikkemben e törvény legjellegzetesebb intézményeit igyekszem
áttekinteni, abból kiindulva, hogy a téma minden állampolgárt
érdekel.
Kezdjük talán azzal, hogy a modern képviselet tagjai
megválasztásának történetileg két alapvető mádszere alakult ki. Az
egyik az úgynevezett egyéni, a másik a lajstromos választási
rendszer.
Az egyéni kerületnek az a lényege, hogy minden
választókerületben ugyan több jelölt is indulhat, de csak egy
képviselőt lehet választani. Ilyen esetben tehát annyi
választókerületet kell alakítani, ahány tagja lesz a parlamentnek.
A lajstromos választókerület lényege, hogy egy
választókerületben több mandátum, képviselői hely van. A szavazatok
egyenlő értéke érdekében a mandátumok számát vagy a lakosság, vagy a
választójogosultak számához kötik. Azaz, ahol többen laknak, ott
több képviselőt is választhatnak. Ez alapján bármilyen nagyságú
választókerületek alakíthatók. Az olyan lajstromos kerületeket, ahol
4-6 mandátum van, általában kicsinyeknek szokták tekinteni,
Természetesen az is előfordulhat, hogy az egész ország egyetlen
választókerületet alkot és ennek megfelelően annyi jelöltet kell
felvenni a lajstromra vagy listára, ahány tagja van a képviseleti
szervnek, a parlamentnek. Ez azonban nagyon ritkán fordul elő.
alc. Jelöltek és pártok
Magyaroszágon 1945 után lajstromos választókerületeket
alakítottak ki, ahol nagyjában (1945-ben voltak eltérések) minden
megye egy választókerületet alkotott és a megye, a választók
számának megfelelően, 15-20 képviselőt választhatott. (1945-ben
12.000 szavazat után járt egy mandátum)
A lajstromos választókerületek iránti igény a modern szervezett
pártok megjelenésével a 19. század végén erősödött meg. Amíg ugyanis
a politikát, a politikai nézeteket jelöltek hordozták, addig az
egyéni kerületi rendszer volt a tipikus. (folyt.)
1990. január 22., hétfő 13:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|