|
|
 |
|
 |
Interjú Bánlaki Pállal
|
----------------------
London, 1990. április 21. (BBC, Késő esti adás) - Munkatársunk,
Szente Péter stúdiónk vendégével, Bánlaki Pál szociológussal
beszélget:
- Bánlaki Pál szociológust kérdezem: Te egy választási kampány
szociológiai felmérésében vettél részt. Mi is tulajdonképpen ez a
szociológiai vizsgálat?
- Ez tulajdonképpen egy 1985-ös vizsgálatnak a megismétlése,
kiegészítése. 1985-ben a Társadalomtudományi Intézet munkatársai az
akkori választást próbálták elemezni. Sajnos nyilvános publikációra
akkor az eredmények nem kerülhettek.
- És kik csinálják a mostani vizsgálatot?
- A mostani vizsgálatot szintén a Társadalomtudományi Intézet
munkatársai vezetik: Szoboszlay György és Bőhm Antal a vizsgálat két
vezetője.
- És mi az, amit tulajdonképpen tanulmányoztok?
- Ez egy országos vizsgálat, az egész ország valamennyi
választókörzetében vizsgálódtunk. Lényegében két dolgot próbáltunk
elemezni. Egyrészt magát a választási kampányt a jelöltállításoktól
kezdve a kampány lefolyásáig. Magának a szavazásnak, vagy
választásnak a lefolyását is megpróbáltuk nyomon követni. Másrészt
pedig mindezeknek az információknak a tükrében próbáltuk a
választási eredményeket valamiképpen szociológiailag értelmezni és
elemezni.
- Mennyire lehet azt mondani, hogy ezek nemcsak szabad
választások voltak, hanem az emberek szabadnak is érezték magukat?
- Az emberek egy hányadában beidegződések, félelmek,
óvatoskodások, aggodalmak kétségtelenül éltek. Tehát nem igazán
érezték azt, hogy itt alapvetően megváltozott valami. (folyt.)
1990. április 21., szombat
|
Vissza »
|
|
- Interjú Bánlaki Pállal - 1. folyt.
|
- Véleményed szerint ez csak akkor befolyásolta őket, amikor
interjút adtak, tehát elmondták, hogy mit gondolnak és hogy hogy
szavaznak, vagy pedig a szavazófülkében is?
- Én azt gondolom, hogy egyik esetben sem, mert arról van szó,
hogy ez a tartózkodás, félelem valószínűleg - és az én
tapasztalataim szerint - abban nyilvánult meg, hogy vagy nem voltak
hajlandók előzetesen beszélgetni, tehát tartózkodtak az interjútól,
és részben pedig abban nyilvánult meg, hogy egyszerűen nem mentek el
választani.
Ez csak az egyik tényező. A nem szavazásnak egy - azt hiszem -
lényegesen fontosabb tényezője az, hogy a magyarországi politikai
paletta meglehetősen bizonytalan, kialakulatlan, és az állampolgárok
számára eléggé áttekinthetetlen. Egyszerűbben szólva, az
állampolgárok még nem érzékelik, tudják, hogy melyik párt és melyik
párt jelöltje, képviselőjelöltje igazából milyen programot kínál,
milyen programot képvisel.
- Mint szociológus, mint aki résztvett egy olyan vizsgálatban,
ami az egész országra kiterjed, véleményed szerint mennyire lehet
elmondani, hogy az antiszemitizmus egy komoly szerepet játszott
ebben a kampányban?
- Meggyőződésem szerint komoly szerepet nem játszott. Valami
minimális szerepe biztosan volt, de meghatározó, több százaléknyi
szavazatot országosan meghatározó szerepe nem hiszem, hogy volt.
- Ez a szociológiai vizsgálat ugyancsak foglalkozott a
jelölteknek a kiválasztásával.
- Igen.
- Van-e valami különbség aközött, ahogy a különböző pártok a
jelöltjeiket kiválasztották? (folyt.)
1990. április 21., szombat
|
Vissza »
|
|
- Interjú Bánlaki Pállal - 2. folyt.
|
- Mégpedig?
- A nagy pártok - mármint azok, amely a végeredményképpen is
nagy pártoknak bizonyultak -, tehát a Magyar Demokrata Fórum és a
Szabad Demokraták Szövetsége, elég erőteljesen, hogy úgy mondjam
központi vezérléssel választották ki a helyi jelölteket is.
Erősebben a Szabad Demokraták Szövetsége, ott egyértelműen a
budapesti pártközpont - hogy úgy mondjam - jóváhagyására volt
szükség a helyi jelölt indulásához, a Magyar Demokrata Fórumnál is
volt ilyen, ott a helyi erők egy kicsit talán erősebb befolyást
gyakorolhattak.
- És miért lehet mondani, hogy szervezeti, ideológiai kérdés, és
mennyire egyszerűen az, hogy ezek a pártok jobban voltak központilag
megszervezve, tehát jobban tudták befolyásolni ezt?
- Erre nagyon nehezen lehetne válaszolni. Én inkább az előbbire
gondolnék, tehát inkább itt a szervezeti struktúrák működéséről van
szó, mert hiszen olyan párt is, amely noha kisebb párt, de
meglehetősen jól szervezett központi apparátussal dolgozó párt, mint
például a Szociáldemokrata Párt, lényegesen kevésbé szólt bele a
helyi jelöltek kiválasztásába.
- Lévén, hogy szociológiai kategóriákban gondolkozunk, mennyire
lehet azt mondani, hogy akár a jelöltek kiválasztásánál, vagy akár a
választásokon osztály-, vagy rétegszempontok érvényesültek volna?
- A jelöltek kiválasztásánál eléggé érzélkelhető volt az, hogy
minden korábbi magyar parlament összetételénél - ez egyébként azt
hiszem, teljesen érthető - erőteljesebb az értelmiségiek részvétele,
illetve jelölése a képviselői posztokra. (folyt.)
1990. április 21., szombat
|
Vissza »
|
|
- Interjú Bánlaki Pállal - 1. folyt.
|
- Véleményed szerint ez csak akkor befolyásolta őket, amikor
interjút adtak, tehát elmondták, hogy mit gondolnak és hogy hogy
szavaznak, vagy pedig a szavazófülkében is?
- Én azt gondolom, hogy egyik esetben sem, mert arról van szó,
hogy ez a tartózkodás, félelem valószínűleg - és az én
tapasztalataim szerint - abban nyilvánult meg, hogy vagy nem voltak
hajlandók előzetesen beszélgetni, tehát tartózkodtak az interjútól,
és részben pedig abban nyilvánult meg, hogy egyszerűen nem mentek el
választani.
Ez csak az egyik tényező. A nem szavazásnak egy - azt hiszem -
lényegesen fontosabb tényezője az, hogy a magyarországi politikai
paletta meglehetősen bizonytalan, kialakulatlan, és az állampolgárok
számára eléggé áttekinthetetlen. Egyszerűbben szólva, az
állampolgárok még nem érzékelik, tudják, hogy melyik párt és melyik
párt jelöltje, képviselőjelöltje igazából milyen programot kínál,
milyen programot képvisel.
- Mint szociológus, mint aki résztvett egy olyan vizsgálatban,
ami az egész országra kiterjed, véleményed szerint mennyire lehet
elmondani, hogy az antiszemitizmus egy komoly szerepet játszott
ebben a kampányban?
- Meggyőződésem szerint komoly szerepet nem játszott. Valami
minimális szerepe biztosan volt, de meghatározó, több százaléknyi
szavazatot országosan meghatározó szerepe nem hiszem, hogy volt.
- Ez a szociológiai vizsgálat ugyancsak foglalkozott a
jelölteknek a kiválasztásával.
- Igen.
- Van-e valami különbség aközött, ahogy a különböző pártok a
jelöltjeiket kiválasztották? (folyt.)
1990. április 21., szombat
|
Vissza »
|
|
- Interjú Bánlaki Pállal - 2. folyt.
|
- Mégpedig?
- A nagy pártok - mármint azok, amely a végeredményképpen is
nagy pártoknak bizonyultak -, tehát a Magyar Demokrata Fórum és a
Szabad Demokraták Szövetsége, elég erőteljesen, hogy úgy mondjam
központi vezérléssel választották ki a helyi jelölteket is.
Erősebben a Szabad Demokraták Szövetsége, ott egyértelműen a
budapesti pártközpont - hogy úgy mondjam - jóváhagyására volt
szükség a helyi jelölt indulásához, a Magyar Demokrata Fórumnál is
volt ilyen, ott a helyi erők egy kicsit talán erősebb befolyást
gyakorolhattak.
- És miért lehet mondani, hogy szervezeti, ideológiai kérdés, és
mennyire egyszerűen az, hogy ezek a pártok jobban voltak központilag
megszervezve, tehát jobban tudták befolyásolni ezt?
- Erre nagyon nehezen lehetne válaszolni. Én inkább az előbbire
gondolnék, tehát inkább itt a szervezeti struktúrák működéséről van
szó, mert hiszen olyan párt is, amely noha kisebb párt, de
meglehetősen jól szervezett központi apparátussal dolgozó párt, mint
például a Szociáldemokrata Párt, lényegesen kevésbé szólt bele a
helyi jelöltek kiválasztásába.
- Lévén, hogy szociológiai kategóriákban gondolkozunk, mennyire
lehet azt mondani, hogy akár a jelöltek kiválasztásánál, vagy akár a
választásokon osztály-, vagy rétegszempontok érvényesültek volna?
- A jelöltek kiválasztásánál eléggé érzélkelhető volt az, hogy
minden korábbi magyar parlament összetételénél - ez egyébként azt
hiszem, teljesen érthető - erőteljesebb az értelmiségiek részvétele,
illetve jelölése a képviselői posztokra. (folyt.)
1990. április 21., szombat
|
Vissza »
|
|
- Interjú Bánlaki Pállal - 2. folyt.
|
- Mégpedig?
- A nagy pártok - mármint azok, amely a végeredményképpen is
nagy pártoknak bizonyultak -, tehát a Magyar Demokrata Fórum és a
Szabad Demokraták Szövetsége, elég erőteljesen, hogy úgy mondjam
központi vezérléssel választották ki a helyi jelölteket is.
Erősebben a Szabad Demokraták Szövetsége, ott egyértelműen a
budapesti pártközpont - hogy úgy mondjam - jóváhagyására volt
szükség a helyi jelölt indulásához, a Magyar Demokrata Fórumnál is
volt ilyen, ott a helyi erők egy kicsit talán erősebb befolyást
gyakorolhattak.
- És miért lehet mondani, hogy szervezeti, ideológiai kérdés, és
mennyire egyszerűen az, hogy ezek a pártok jobban voltak központilag
megszervezve, tehát jobban tudták befolyásolni ezt?
- Erre nagyon nehezen lehetne válaszolni. Én inkább az előbbire
gondolnék, tehát inkább itt a szervezeti struktúrák működéséről van
szó, mert hiszen olyan párt is, amely noha kisebb párt, de
meglehetősen jól szervezett központi apparátussal dolgozó párt, mint
például a Szociáldemokrata Párt, lényegesen kevésbé szólt bele a
helyi jelöltek kiválasztásába.
- Lévén, hogy szociológiai kategóriákban gondolkozunk, mennyire
lehet azt mondani, hogy akár a jelöltek kiválasztásánál, vagy akár a
választásokon osztály-, vagy rétegszempontok érvényesültek volna?
- A jelöltek kiválasztásánál eléggé érzélkelhető volt az, hogy
minden korábbi magyar parlament összetételénél - ez egyébként azt
hiszem, teljesen érthető - erőteljesebb az értelmiségiek részvétele,
illetve jelölése a képviselői posztokra. (folyt.)
1990. április 21., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|