|
|
|
|
Interjú Bánlaki Pállal
|
----------------------
London, 1990. április 21. (BBC, Késő esti adás) - Munkatársunk, Szente Péter stúdiónk vendégével, Bánlaki Pál szociológussal beszélget:
- Bánlaki Pál szociológust kérdezem: Te egy választási kampány szociológiai felmérésében vettél részt. Mi is tulajdonképpen ez a szociológiai vizsgálat?
- Ez tulajdonképpen egy 1985-ös vizsgálatnak a megismétlése, kiegészítése. 1985-ben a Társadalomtudományi Intézet munkatársai az akkori választást próbálták elemezni. Sajnos nyilvános publikációra akkor az eredmények nem kerülhettek.
- És kik csinálják a mostani vizsgálatot?
- A mostani vizsgálatot szintén a Társadalomtudományi Intézet munkatársai vezetik: Szoboszlay György és Bőhm Antal a vizsgálat két vezetője.
- És mi az, amit tulajdonképpen tanulmányoztok?
- Ez egy országos vizsgálat, az egész ország valamennyi választókörzetében vizsgálódtunk. Lényegében két dolgot próbáltunk elemezni. Egyrészt magát a választási kampányt a jelöltállításoktól kezdve a kampány lefolyásáig. Magának a szavazásnak, vagy választásnak a lefolyását is megpróbáltuk nyomon követni. Másrészt pedig mindezeknek az információknak a tükrében próbáltuk a választási eredményeket valamiképpen szociológiailag értelmezni és elemezni.
- Mennyire lehet azt mondani, hogy ezek nemcsak szabad választások voltak, hanem az emberek szabadnak is érezték magukat?
- Az emberek egy hányadában beidegződések, félelmek, óvatoskodások, aggodalmak kétségtelenül éltek. Tehát nem igazán érezték azt, hogy itt alapvetően megváltozott valami. (folyt.)
1990. április 21., szombat
|
Vissza »
|
|
- Interjú Bánlaki Pállal - 1. folyt.
|
- Véleményed szerint ez csak akkor befolyásolta őket, amikor interjút adtak, tehát elmondták, hogy mit gondolnak és hogy hogy szavaznak, vagy pedig a szavazófülkében is?
- Én azt gondolom, hogy egyik esetben sem, mert arról van szó, hogy ez a tartózkodás, félelem valószínűleg - és az én tapasztalataim szerint - abban nyilvánult meg, hogy vagy nem voltak hajlandók előzetesen beszélgetni, tehát tartózkodtak az interjútól, és részben pedig abban nyilvánult meg, hogy egyszerűen nem mentek el választani.
Ez csak az egyik tényező. A nem szavazásnak egy - azt hiszem - lényegesen fontosabb tényezője az, hogy a magyarországi politikai paletta meglehetősen bizonytalan, kialakulatlan, és az állampolgárok számára eléggé áttekinthetetlen. Egyszerűbben szólva, az állampolgárok még nem érzékelik, tudják, hogy melyik párt és melyik párt jelöltje, képviselőjelöltje igazából milyen programot kínál, milyen programot képvisel.
- Mint szociológus, mint aki résztvett egy olyan vizsgálatban, ami az egész országra kiterjed, véleményed szerint mennyire lehet elmondani, hogy az antiszemitizmus egy komoly szerepet játszott ebben a kampányban?
- Meggyőződésem szerint komoly szerepet nem játszott. Valami minimális szerepe biztosan volt, de meghatározó, több százaléknyi szavazatot országosan meghatározó szerepe nem hiszem, hogy volt.
- Ez a szociológiai vizsgálat ugyancsak foglalkozott a jelölteknek a kiválasztásával.
- Igen.
- Van-e valami különbség aközött, ahogy a különböző pártok a jelöltjeiket kiválasztották? (folyt.)
1990. április 21., szombat
|
Vissza »
|
|
- Interjú Bánlaki Pállal - 2. folyt.
|
- Mégpedig?
- A nagy pártok - mármint azok, amely a végeredményképpen is nagy pártoknak bizonyultak -, tehát a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége, elég erőteljesen, hogy úgy mondjam központi vezérléssel választották ki a helyi jelölteket is. Erősebben a Szabad Demokraták Szövetsége, ott egyértelműen a budapesti pártközpont - hogy úgy mondjam - jóváhagyására volt szükség a helyi jelölt indulásához, a Magyar Demokrata Fórumnál is volt ilyen, ott a helyi erők egy kicsit talán erősebb befolyást gyakorolhattak.
- És miért lehet mondani, hogy szervezeti, ideológiai kérdés, és mennyire egyszerűen az, hogy ezek a pártok jobban voltak központilag megszervezve, tehát jobban tudták befolyásolni ezt?
- Erre nagyon nehezen lehetne válaszolni. Én inkább az előbbire gondolnék, tehát inkább itt a szervezeti struktúrák működéséről van szó, mert hiszen olyan párt is, amely noha kisebb párt, de meglehetősen jól szervezett központi apparátussal dolgozó párt, mint például a Szociáldemokrata Párt, lényegesen kevésbé szólt bele a helyi jelöltek kiválasztásába.
- Lévén, hogy szociológiai kategóriákban gondolkozunk, mennyire lehet azt mondani, hogy akár a jelöltek kiválasztásánál, vagy akár a választásokon osztály-, vagy rétegszempontok érvényesültek volna?
- A jelöltek kiválasztásánál eléggé érzélkelhető volt az, hogy minden korábbi magyar parlament összetételénél - ez egyébként azt hiszem, teljesen érthető - erőteljesebb az értelmiségiek részvétele, illetve jelölése a képviselői posztokra. (folyt.)
1990. április 21., szombat
|
Vissza »
|
|
- Interjú Bánlaki Pállal - 3. folyt.
|
Itt nyilvánvalóan arról van szó, hogy részben az állampolgárok számára helyileg is ismertebb nevek, ismertebb figurák, tekintélyes figurák, akik eleve nagyobb eséllyel indulhattak a választásokon, részben pedig bizonyos mértékig nyilvánvalóan szerepe van annak is benne, hogy a pártok is, de az állampolgárok is úgy érezték, hogy a szakértelemnek, tehát az intellektusnak fontos szerepe és funkciója van a képviselői parlamenti munkában.
Tehát ebben az értelemben eltolódott a képviselőjelöltek összetétele az értelmiség felé egyértelműen és nagyon markánsan, határozottan.
- A régi parlamentben volt egy olyan tényleg kifejezett igyekezet, hogy a párt úgy állította össze - mármint a régi uralkodó párt - a képviselőjelöltjeinek a listáját, hogy egy bizonyos százalékú munkás, bizonyos százalék értelmiség és a többi. Volt-e olyan párt, amelyik hasonló módon választotta volna ki a saját jelöltjét?
- Számomra úgy tűnik, hogy nem. Egyértelműen a pártok ilyen típusú, hogy úgy mondjam statisztikai szempontokat nem vettek figyelembe, ilyen statisztikai szempontok egyáltalán nem érvényesültek.
- Mit tud a szociológus - most nem saját nézeteit illetően, hanem mint szociológus - mondani a választási eredményekről?
- A végeredmény az meglehetősen meglepő. Meglepő, mert az első forduló után nagyjából a papírforma jött be. Tehát az előzetes becslések, értékelések, az elő- kvább.=WyÉ u?W?XÉo?o9ye többé-kevésbé hozta ezt a várható, előrebecsült eredményt. (folyt.)
1990. április 21., szombat
|
Vissza »
|
|
- Interjú Bánlaki Pállal - 4. folyt.
|
Miután az első fordulóban - mint arról korábban szó volt - a negatív döntés megszületett, tehát a pártállami struktúra elvetése megszületett, utána valószínűleg az történt, hogy a Magyar Demokrata Fórum, amely erőteljesebben nemzeti karaktert felmutató és egy óvatosabb, lassabb átalakulás mellett tette le a voksot, valószínűleg ez a nemzeti karakter és a lassabb, óvatosabb átalakulás, tehát a kevésbé hirtelen, kevésbé radikális változásoknak a kilátásba helyezése állíttotta a szavazókat erőteljesebben a Demokrata Fórum mögé. +++
1990. április 21., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|