|
|
|
|
A lakásszövetkezetek I. kongresszusa (1. rész)
|
1990. április 21., szombat - A lakás-, üdülő- és
garázsszövetkezetek 470 küldötte szombaton tartotta I. kongresszusát
a budapesti Villányi úti konferencia központban. Az 1200 szövetkezet
mintegy 250 ezer tagját képviselő küldött elé terjesztett írásos
beszámolóhoz Rozgonyi Ernő, a SZÖVOSZ lakásszövetkezeti
főosztályának vezetője, a kongresszusi előkészítő bizottság titkára
fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondotta: a szövetkezetek kezelésében
lévő lakások száma megközelíti a 280 ezret, 60 ezer garázst és 1800
üdülőt hasznosítanak ilyen formában.
A lakások száma 10-15 évvel ezelőtt 4-5 ezerrel gyarapodott évente, később azonban - a költségek jelentős emelkedése miatt - az építési kedv alaposan megcsappant. 1988-ban mindössze 870, tavaly pedig 1100 lakás épült szövetkezeti összefogással. Az utóbbi időben inkább a társasházak és a tanácsi lakások lakóinak szövetkezeti közösséggé alakulása folytán nőtt a lakásállomány; az elmúlt 2-3 év alatt 36 ezer család ,,lépett át,, lakással a szövetkezetekbe.
Elhangzott a tanácskozáson: az utóbbi időben egyre nagyobb a hajlandóság arra, hogy ez a szövetkezeti ágazat - amely eddig a szintén megújuló SZÖVOSZ részeként működött - megteremtse önálló országos érdekképviseleti szövetségét. A kongresszuson elfogadott alapszabály nem csupán az európai csatlakozás szervezeti kereteit adja meg, annak az ENSZ-kritériumnak is meg akar felelni, amely - egyebek mellett - régóta a közhasznú lakásépítést, -fenntartást jelöli a szövetkezeti lakásgazdálkodás legfontosabb elvének. Ez biztosíthatja ugyanis a kiskeresetűek, a fiatalok, a szegényebbek lakáshoz jutásátt.
A kongresszusi beszámoló, valamint az alapszabály feletti vitában a legtöbben a lakásszövetkezeti mozgalom megújításának módozatairól fejtették ki véleményüket. Szerencsés körülményként értékelték, hogy a privatizációnak a szövetkezetek már létrehozásuk óta megfelelnek, az ágazatban a tulajdonosokat nem kell keresni. Ugyanakkor sokan kifogásolták, hogy a készülő szövetkezeti törvény túlságosan általános, alkotói - a szövetkezeti önállóságra hivatkozva - nem vették figyelembe sajátosságaikat. A már meglévő rendeletekkel összefüggésben helytelenítik, hogy a bérlakások lakói csak bonyolult adminisztrációs tortúra után alakíthatnak lakásfenntartó szövetkezetet. (folyt.köv.)
1990. április 21., szombat 18:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A lakásszövetkezetek I. kongresszusa (2. rész)
|
Az érdekképviseleti szervezet létrehozásának szükségességét egyetlen felszólaló sem vitatta. Abban is egyetértettek, hogy rátermett, képzett, jól megfizetett irányítói gárdával, valamint társadalmi intézőkkel, olyan országos lakásszövetkezeti szövetséget kell kialakítani, amely adott esetben elfogadható partner tud lenni akár kormányzati szintű érdekegyeztetésben is. A SZÖVOSZ utódaként - a fogyasztási és a takarékszövetkezetekkel - létrehozandó föderációs szervezet megalakításának szükségességét eltérően ítélték meg. Végül az az álláspont alakult ki, hogy a csúcsszerv csupán társadalmi funkciót kapjon, és semmiképpen se működjék hivatalszerűen. (folyt.köv.)
1990. április 21., szombat 18:14
|
Vissza »
|
|
A lakásszövetkezetek I. kongresszusa (3. rész)
|
A kongresszus kimondta a Lakásszövetkezetek Országos Szövetségének megalakulását, megválasztotta vezetőségét. A 9 tagú országos tanács elnöke Jillek Szabolcs, a pécsi Ércbányász Munkáslakásépitő- és Fenntartó Szövetkezet elnöke lett. Az 5 tagú felügyelő bizottság vezetőjévé Nagy Emilt, a pécsi Jókai Lakásfenntartó Szövetkezet elnökét választották. A szövetség központi irodájának ügyvezető igazgatója Rozgonyi Ernő. A kongresszus egyhangúlag úgy döntött, hogy a lakásszövetkezetek csatlakoznak a fogyasztási szövetkezetek országos szövetségéhez. Ezt azonban olyan kikötéssel tette, hogy e csúcsszerv apparátus nélkül, társadalmi munkatársakkal dolgozik. (MTI)
1990. április 21., szombat 20:47
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|