|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Tiltakozik a szabolcsi cigányszövetség
"Kijelentjük: minden párttal, pártjellegű mozgalommal,
állami, társadalmi, szakszervezeti, gazdasági szervezetekkel,
intézményekkel, egyházakkal az alkotmány szellemében kívánunk
együttműködni, szem előtt tartva a nemzet és a cigányság
felemelkedésének ügyét.
"
SZER, Világhíradó:
A román kormány és a hadsereg vitája
"Nem újkeletű a katonaság elégedetlensége. A decemberi forradalom
után többször fejezték ki rosszallásaikat utcai tüntetéseken,
felvonulásokon, kevesellve az új hatalom reformintézkedéseit.
A kormány ugyanakkor igyekezett ígéretekkel leszerelni a lázongó
tisztikart. Egyetértett azzal a követeléssel is, hogy váltsák le a
népszerűtlen Militaru tábornokot a védelmi tárca éléről.
"
|
|
|
|
|
|
|
Magyarországi lengyel kisebbség
|
-------------------------------
München, 1990. április 20. (SZER, Magyar híradó) - Tarr Péter:
- Az adatok szerint mintegy 25 ezer lengyel nemzetiségű él Magyarországon. A nemzetiségi szervezeteket megillető jogokért és egyenjogúságért folyó harcba lépett a magyarországi lengyel etnikai kisebbség. Erről ad hírt az a levél, amelyben a Magyarországi Lengyelek Nemzetiségi Szövetsége felhívással fordul a külföldön élő lengyelekhez, anyagi és erkölcsi segítség reményében.
Az aláíró szervezet - a Magyarországi Lengyelek Nemzetiségi Szövetsége - egy hónapja a 125 alapító taggal alakult, hogy eredményesen képviselje a mintegy 25 ezer főnyi hazai lengyel kisebb érdekeit.
Sokan talán kétkedéssel fogadják e számot. A lengyelek Magyarországon mindig igen jól érezték magukat és talán éppen a majd ezeréves múltra tekintő legendás magyar-lengyel barátság következtében a magyarországi lengyelek igen gyorsan asszimilálódtak. Viszont ha belelapozunk a budapesti, vagy vidéki telefonkönyvekbe, valóban szembeötlő a voltaképpen lengyel vezetéknevek gyakorisága.
A felhívás szerint hazánkban jelenleg több lengyel él, mint szlovák, vagy román, mely nemzetiségek eddig számos előjoggal rendelkeztek, míg a lengyelekről hivatalosan nem akartak tudomást szerezni.
Ma tehát Magyarországon minden bizonnyal nagyon sok olyan ember él, aki a népszámláláskor, a személyazonossági igazolványok kiállításakor lengyel nemzetiségét a nem ritka diszkriminációktól való félelmében nem vallotta be, saját iskola hiányában pedig már lengyelül sem tud, sokszor nemzedékek óta. Közülük most nagyon sokan újra tanulnák a nyelvet, szokásokat. Gyermekeiket, unokáikat is erre késztetnék, ha erre módjuk, alkalmuk lenne. (folyt.)
1990. április 20., péntek
|
Vissza »
|
|
- Magyarország: lengyel kisebbség - 1. folyt.
|
A lengyel nemzetiségi szövetség nemcsak a többi kisebbséget évtizedek óta megillető állami támogatásra tart igényt, de az elrabolt javaik visszaszolgáltatására is. Felhívásuk szerint a lengyel kisebbség ígényt tart saját óvoda, általános iskola és gimnázium beindítására.
Az egyenjogúság visszaszerzése szerves részének tekintik a saját nemzetiségi országgyűlési képviseletért folyó harcot is. Az Országgyűlés az 1990. évi 17. törvény megalkotása során - amelyben 8 hazai kisebbségi parlamenti mandátumról döntöttek - a törvényből a lengyelség országgyűlési képviselete kimaradt. Íly módon - folytatja a lengyelek nemzetiségi szövetségének felhívása - a törvény ellentétessé vált mind a Magyar Köztársaság alkotmányával, mint pedig az alaptörvényként hatályos 1921. évi 33. törvénycikk 6. címében foglaltakkal. Ezért a szövetség az Alkotmánybírósághoz fordult e törvény alkotmányellenes voltának megállapítása érdekében, és felszólította az új Országgyűlést, hogy e törvényt alkossa újra.
További fejlemények tehát csak május 2-ika után várhatók, aznap ül össze ugyanis először az új parlament. Ekkor még biztosan lengyel nemzetiségű képviselő nélkül. +++
1990. április 20., péntek
|
Vissza »
|
|
- A Magyar Honvédség szerepe - Antall József - 2. folyt.
|
- Először is ha engem kérnek fel, akkor erre csak május 3-ikán kerülhet legkorábban sor, tehát nem feladatom nekem most erről a helyről erről szólni, legfeljebb személyes véleményemet mondhatom el erről a kérdésről. Ha Magyarország az új helyzetbe bekerül az európai biztonsági rendszeren belül, a varsói paktumból ha Magyarország kilép, vagy ha a varsói paktum úgy alakul át egy európai biztonsági rendszerben ami ezt szükségessé teszi, akkor nyilvánvaló, hogy a Magyar Honvédség fegyverzetében is változás fog úgy látszik beállni, és itt van egy általános biztonsági rendszerbeli, technikai kérdés és van egy hadsereg fegyverzetét érintő kérdés, ami tulajdonképpen a jövő honvédelmi miniszterének és a Magyar Honvédség vezetőjének lesz a feladata ennek a technikai részét megoldani, és ezt az egész átalakulást tanulmányozni, kialakitani, és ehhez kapcsolódik majd a meggfelelő politikai döntés. +++
1990. április 20., péntek
|
Vissza »
|
|
- A Magyar Honvédség szerepe - Antall József - 2. folyt.
|
- Először is ha engem kérnek fel, akkor erre csak május 3-ikán kerülhet legkorábban sor, tehát nem feladatom nekem most erről a helyről erről szólni, legfeljebb személyes véleményemet mondhatom el erről a kérdésről. Ha Magyarország az új helyzetbe bekerül az európai biztonsági rendszeren belül, a varsói paktumból ha Magyarország kilép, vagy ha a varsói paktum úgy alakul át egy európai biztonsági rendszerben ami ezt szükségessé teszi, akkor nyilvánvaló, hogy a Magyar Honvédség fegyverzetében is változás fog úgy látszik beállni, és itt van egy általános biztonsági rendszerbeli, technikai kérdés és van egy hadsereg fegyverzetét érintő kérdés, ami tulajdonképpen a jövő honvédelmi miniszterének és a Magyar Honvédség vezetőjének lesz a feladata ennek a technikai részét megoldani, és ezt az egész átalakulást tanulmányozni, kialakitani, és ehhez kapcsolódik majd a meggfelelő politikai döntés. +++
1990. április 20., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|