|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Rákóczi Szövetség állásfoglalása
"Üdvözlik
Václav Hável elnök állásfoglalását: az 1945-ös kassai kormányprogram
kollektív bünösség-elvének elvetését, amely a magyar nemzetiség
üldözéséhez és kitelepítéséhez, emberi jogaitól való megfosztásához
vezetett. A Szövetség felkéri a magyar kormányt, hogy követelje: a
kassai kormányprogram kollektív bűnösségre vonatkozó állásfoglalását
helyezze hatályon kívül és ítélje el a szlovák kormány és parlament,
valamint a csehszlovák kormány és parlament is.
"
SZER, Magyar híradó:
Petrenkó sokkal többet ajánl
"- Úgy tudom, hogy ön is tett ajánlatot az Ózdi Kohászati Üzemek
megvételére. Miből állt ez az ajánlat?
- Először nyugati hitel behozatalával, amit a Viching cégen
keresztül hoztam, s amelynek sajnos nem tudtuk megszerezni a
garanciáját. Ennek több oka van. A magyar bankrendszer és a
kormányváltás problémái hozták össze, mert a Viching cég mellett a
Meryll Lynch bank áll, és azt hiszem, hogy ezt nem lehet
megsínyleni, mert a világban ez elég jó nevet visel.
Másodszor hosszú távú leasing-szerződésben vásárolom meg, ami
azt jelentené, hogy éves szinten 140 millió forintot adnék a magyar
államnak a mostani 50-90 millió nyereséggel szemben, plusz
felajánlottam az ózdi tanácsnak a tiszta jövedelem 20 százalékát,
ami körülbelül 200 millió forint/év lenne a munkahelyteremtésre.
"
|
|
|
|
|
|
|
Margaret Thatcher programja (1. rész)
|
1990. szeptember 19., szerda - Nagy-Britannia fenntartás
nélkül, teljes szívvel támogatja Magyarországnak azt a törekvését,
hogy 1992. január 1-jéig kétoldalú társulási szerződést kössön az
Európai Közösségekkel - szögezte le Margaret Thatcher brit
miniszterelnök vendéglátójával, Antall József kormányfővel
folytatott tárgyalásain.
A magyar-brit miniszterelnöki eszmecsere - a keddi rövid ismerkedő megbeszélés után - szerda délelőtt az Országházban folytatódott. Margaret Thatcher, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó miniszterelnöke először négyszemközti megbeszélésre ült le vendéglátójával, majd a magyar, illetve a brit tárgyalócsoport tagjainak részvételével plenáris tárgyalásokat tartottak. A tárgyalóasztal mellett elhangzottakról László Balázs kormányszóvivő tájékoztatta a magyar sajtó képviselőit.
Magyarország EK társulási szándékát brit részről cselekvő támogatással segítik - ígérte a brit kormányfő, ami a többi között azt jelenti, hogy ezügyben megsürgetik a brüsszeli bizottságot, amely, úgymond, hajlamos a kérelmek lassú, megfontolt kivizsgálására. Magyarország végcélja a teljes jogú tagság az Európai Közösségekben - hangoztatta Antall József, s ezzel kapcsolatban is biztatást kapott a brit kormányfőtől. Nagy-Britannia ugyanis támogatja azt a kérést, hogy már a társulási szerződésben is foglaltassék benne: a társult tagság nem végállomás, hanem a teljes jogú tagság egyik lépcsőfoka.
A kormányfői megbeszéléseken tág teret szenteltek a privatizációs folyamatnak, ami Magyarország európai állammá válásának kulcskérdése. Az Európa közösségébe ,,újrafelvételre,, jelentkező Magyarország számára ezzel kapcsolatban a brit példát idézte Margaret Thatcher. Emlékeztetett arra, hogy maga is nagy gondot fordított a szigetország iparának erőteljes privatizálására, miáltal a rosszul menedzselt, pazarló cégek piaci viszonyok közé kerültek, s versenyre kényszerültek. Az eredmények nyomán Nagy-Britanniában most az energia szektor privatizációja került napirendre.
Antall József a magyar privatizációs terveket ismertetve hangsúlyozta: a kormány egyáltalán nem ellenzi a külföldi tőkebefektetéseket; sem a kis-, sem a közép-, sem a nagyvállalati szektort nem zárják el a külhoni befektetők elől. (folyt.köv.)
1990. szeptember 19., szerda 14:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|