|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Rákóczi Szövetség állásfoglalása
"Üdvözlik
Václav Hável elnök állásfoglalását: az 1945-ös kassai kormányprogram
kollektív bünösség-elvének elvetését, amely a magyar nemzetiség
üldözéséhez és kitelepítéséhez, emberi jogaitól való megfosztásához
vezetett. A Szövetség felkéri a magyar kormányt, hogy követelje: a
kassai kormányprogram kollektív bűnösségre vonatkozó állásfoglalását
helyezze hatályon kívül és ítélje el a szlovák kormány és parlament,
valamint a csehszlovák kormány és parlament is.
"
SZER, Magyar híradó:
Petrenkó sokkal többet ajánl
"- Úgy tudom, hogy ön is tett ajánlatot az Ózdi Kohászati Üzemek
megvételére. Miből állt ez az ajánlat?
- Először nyugati hitel behozatalával, amit a Viching cégen
keresztül hoztam, s amelynek sajnos nem tudtuk megszerezni a
garanciáját. Ennek több oka van. A magyar bankrendszer és a
kormányváltás problémái hozták össze, mert a Viching cég mellett a
Meryll Lynch bank áll, és azt hiszem, hogy ezt nem lehet
megsínyleni, mert a világban ez elég jó nevet visel.
Másodszor hosszú távú leasing-szerződésben vásárolom meg, ami
azt jelentené, hogy éves szinten 140 millió forintot adnék a magyar
államnak a mostani 50-90 millió nyereséggel szemben, plusz
felajánlottam az ózdi tanácsnak a tiszta jövedelem 20 százalékát,
ami körülbelül 200 millió forint/év lenne a munkahelyteremtésre.
"
|
|
|
|
|
|
|
Göncz Árpád látogatása Tiszabőn (1. rész)
|
1990. szeptember 3., hétfő - Egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei
kistelepülésen, Tiszabőn töltötte hétfői munkanapját Göncz Árpád
köztársasági elnök. Érkezésének hírére többszáz helybéli gyűlt össze
a községi tanácsháza előtti téren, miután a faluban igen ritka
eseménynek számított az elmúlt évtizedekben még egy-egy megyei
vezető látogatása is.
A községi tanácsházán a köztársasági elnök őszinte, kendőzetlen tájékoztatót kért a falu életéről, mert - mint hangsúlyozta - tanulni és emberközeli tapasztalatokra szert tenni jött Tiszabőre. Nyíltságban, szókimondásban nem is volt hiány Négyesi Zoltán tanácselnök beszámolójában, s a tájékoztató arra is választ adott: korábban miért kerülték el ezt a Tiszamenti falucskát a politikai vezetők. Mint a falu történetéből kiderült, ma a régió fehér foltjaként emlegetett, elmaradott Tiszabő múltja számtalan büszkeségre okot adó elemet hordoz. Az árvízmentes szigetre épült település hamar fontos révátkelő hellyé vált, az 1800-as évek második felében pedig sörgyár, gyufagyár, ecetgyár is működött itt, és virágzó kereskedelmi hálázata volt a falunak. A két világháború pusztításai ugyan megviselték a falut, de még sikerült a talpraállása. Mindez azonban csak rövid ideig tartott, mert az elkövetkező évtizedek hibás politikai döntései az 1980-as évek közepére a virágzó faluközösséget szétzilálták és a községet elszegényítették. Nagyon sok kárt okozott a faluvezetés iskolázatlansága, szűklátókörű túlbuzgósága, emellett a pártharcok, a beszolgáltatások, a kuláküldözés és az erőszakos tsz-szervezés szinte elüldözte Tiszabőről a dolgozni, boldogulni akarókat. A végső döfést az adta meg, amikor a falut szerepkör nélküli községgé nyilvánították, s ez a titulus azonnal együtt járt az infrastruktúra tudatos visszafejlesztésével. Jelenleg a 2000-es lélekszámú lakosság több mint felét cigányok alkotják, a nem cigány lakosság pedig erősen elöregedett. A lakosság 80 százaléka él a létminimum alatt. (folyt.köv.)
1990. szeptember 3., hétfő 17:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Göncz Árpád látogatása Tiszabőn (2. rész)
|
Göncz Árpád megköszönte a kérésének megfelelő tájékoztatást, s mint kicsit szomorúan megjegyezte: úgy látszik, a rossz sorsra került falvak közül Tiszabő a sztárfalu Országjárása során - mondta - csak az ismerkedés célja vezérelte ebbe a kisközségbe, mert csodákat tenni nem képes, magas rangja ellenére sem. Arra viszont igen, hogy tízmillió magyar képviselőjeként odafigyeljen a nyomorúságos helyzetre, mindenféle látványos ígérgetés nélkül. Egy biztos - hangsúlyozta -, ha nem tudjuk kellőképpen a cigányság gondját-baját orvosolni, akkor ezt egy országnyi nép fogja hamarosan bánni.
Göncz Árpád ezt követően részt vett a helyi általános iskola tanévnyitó ünnepségén, ahol a felkérésnek eleget téve, rövid beszédet mondott. Bevezetőjében a gyerekeket köszöntötte, akik minden felnőtt számára a jövőt testesítik meg. Szónoklatot tőlem senki se várjon - folytatta immár a felnőtteknek -, inkább hangos gondolkodást, s csak azt fogadják el, amit alaposan átgondolva is igaznak tartanak. Tiszabőn is érzem azt a rosszkedvű türelmetlenséget, amivel máshol is lépten-nyomon találkozom. Ennek jogosságát nem lehet vitatni, de szerencsére a korábbi beszélgetésből kitűnt, van e türelmetlenségnek egy vékonyka, jókedvű változata is. Abban a helyzetben vagyok, hogy megismerhettem az itteni múltat, egy csúfosan megbukott településpolitika következményeit, és talán egy kicsit a jövőt is. Nyilvánvaló, hogy az elkövetkező években a szegénységet, a nincstelenséget nem tudjuk gyorsan megszüntetni, mert a mostani gazdasági mélyponton erre egyszerűen nincs pénz. Egyet viszont jószívvel ajánlhatok: először a demokráciát próbálják meg felépíteni. Azt a rendszert, amelyben mindenkinek van bátorsága kiharcolni a maga igazát, meg tud alkudni másokkal saját érdekében, és az ellentétes érdekekből kialakulhat valami előbbre vivő hasznosság.
Most a falu és az egész ország is a szeptember végi választások előtt áll, ami egy új utat jelent - mondta a továbbiakban. Ezt az utat még pontosan nem ismerjük, egyet viszont tudunk róla: olyan lesz, amilyennek magunk építjük A falunak is megnő majd a felelőssége, hiszen az eddiginél várhatóan több pénzt fog kapni saját gazdálkodására. Így megkülönböztetett figyelem illeti meg a jövőben a megválasztott önkormányzatot, amely a közösség bizalmából tevékenykedhet. Békés, nyugalmas választást kérek Önöktől e beteg faluban, és azt, hogy a voksolásnál nagyon nézzenek a lelkükbe: a községi vezetőknél ne a pártot vegyék elsődlegesen figyelembe, hanem az embert. (folyt.köv.)
1990. szeptember 3., hétfő 17:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Göncz Árpád látogatása Tiszabőn (3. rész)
|
Van ugyanis egy szint, amikor az emberi tisztesség jóval többet jelent az elvi hovatartozásnál. S Tiszabőn, ebben a tervszerűen halálra ítélt faluban óriási szükség van tisztességes vezetőkre, hogy a község újból felvirágozzlék.
Göncz Árpád a tanévnyitó ünnepség után a faluval ismerkedett, és sétája során szót váltott jónéhány emberrel, majd programjának befejezéseként a Széchenyi István Falusegítő Szolgálatot kereste fel, ahol a szervezet munkájáról, jövőbeni terveiről és feladatairól tájékozódott. (MTI )
1990. szeptember 3., hétfő 17:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|