 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Rákóczi Szövetség állásfoglalása
"Üdvözlik
Václav Hável elnök állásfoglalását: az 1945-ös kassai kormányprogram
kollektív bünösség-elvének elvetését, amely a magyar nemzetiség
üldözéséhez és kitelepítéséhez, emberi jogaitól való megfosztásához
vezetett. A Szövetség felkéri a magyar kormányt, hogy követelje: a
kassai kormányprogram kollektív bűnösségre vonatkozó állásfoglalását
helyezze hatályon kívül és ítélje el a szlovák kormány és parlament,
valamint a csehszlovák kormány és parlament is.
"
SZER, Magyar híradó:
Petrenkó sokkal többet ajánl
"- Úgy tudom, hogy ön is tett ajánlatot az Ózdi Kohászati Üzemek
megvételére. Miből állt ez az ajánlat?
- Először nyugati hitel behozatalával, amit a Viching cégen
keresztül hoztam, s amelynek sajnos nem tudtuk megszerezni a
garanciáját. Ennek több oka van. A magyar bankrendszer és a
kormányváltás problémái hozták össze, mert a Viching cég mellett a
Meryll Lynch bank áll, és azt hiszem, hogy ezt nem lehet
megsínyleni, mert a világban ez elég jó nevet visel.
Másodszor hosszú távú leasing-szerződésben vásárolom meg, ami
azt jelentené, hogy éves szinten 140 millió forintot adnék a magyar
államnak a mostani 50-90 millió nyereséggel szemben, plusz
felajánlottam az ózdi tanácsnak a tiszta jövedelem 20 százalékát,
ami körülbelül 200 millió forint/év lenne a munkahelyteremtésre.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A japán gazdaság magyar szemmel - Sajtótájékoztató (1. rész)
|
1990. április 19., csütörtök - Hetven tagú, japán gazdasági
szakemberekből álló delegáció tanulmányozta az elmúlt hat napban a
magyar gazdaság helyzetét, a tőkebefektetési lehetőségeket. Itt
tartózkodásuk utolsó napján, csütörtökön sajtótájékoztatót tartottak
tapasztalataikról. Óvatosan nyilatkoztak, konkrétumokról nem adtak
információkat az újságíróknak.
Kisaburo Ikeura, a Japán Ipari Bank elnöke, a delegáció vezetője
elmondta: a japán üzletemberek, akik komoly befektetési szándékkal
érkeztek Magyarországra, egyelőre az általános gazdasági környezetet
vizsgálták. Megállapításaik szerint Magyarország kis belső piaccal
rendelkezik, mivel azonban Európa közepén helyezkedik el, megvannak
az adottságai a nyitottabb, és a jelenleginél jobban prosperáló
gazdaság kiépítésére. A külföldi tőke bevonásához okvetlenül
szükséges a magyar infrastruktúra fejlesztése. Hogy konkrétan milyen
ágazatokban látnak együtműködési lehetőségeket a japán szakemberek -
akik különben egész sor ágazatot képviseltek -, erre az újságírók a
mostani sajtótájékoztatón nem kaptak választ.
A Japánba irányuló magyar szállítás értéke egyébként tavaly
131,7 millió dollárt tett ki; ennek legnagyobb hányada - több mint
76 százaléka - anyag és félkésztermék volt. A kivitel áruösszetétele
valamelyest változott az előző évekhez képest; nőtt például
gyógyszeripari export, elsősorban a gyógyszer-licencek eladásának
eredményeként. A gépipari szállításaink 2,5-szeres növekedést
mutatnak ugyan, a részesedés azonban az összkivitelből továbbra sem
számottevő, nem éri el még az egy százalékot sem. A korábbi 30
vállalattal szemben tavaly már 70 cég szállított Japánba különféle
termékeket. Figyelembe véve, hogy a kivitel értéke viszonylag
szerény mértékben emelkedett, s az áruszerkezet lényegében nem
bővült, az új vállalatok megjelenése gyakorlatilag a meglévő
árualapok újraelosztását eredményezte. Ez több esetben zavart
okozott a hagyományos japán vásárlók körében, mert még nem szoktak
hozzá ahhoz, hogy egymással versengő magyar exportőrökkel találják
szemben magukat. (folyt.köv.)
1990. április 19., csütörtök 14:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|