 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Rákóczi Szövetség állásfoglalása
"Üdvözlik
Václav Hável elnök állásfoglalását: az 1945-ös kassai kormányprogram
kollektív bünösség-elvének elvetését, amely a magyar nemzetiség
üldözéséhez és kitelepítéséhez, emberi jogaitól való megfosztásához
vezetett. A Szövetség felkéri a magyar kormányt, hogy követelje: a
kassai kormányprogram kollektív bűnösségre vonatkozó állásfoglalását
helyezze hatályon kívül és ítélje el a szlovák kormány és parlament,
valamint a csehszlovák kormány és parlament is.
"
SZER, Magyar híradó:
Petrenkó sokkal többet ajánl
"- Úgy tudom, hogy ön is tett ajánlatot az Ózdi Kohászati Üzemek
megvételére. Miből állt ez az ajánlat?
- Először nyugati hitel behozatalával, amit a Viching cégen
keresztül hoztam, s amelynek sajnos nem tudtuk megszerezni a
garanciáját. Ennek több oka van. A magyar bankrendszer és a
kormányváltás problémái hozták össze, mert a Viching cég mellett a
Meryll Lynch bank áll, és azt hiszem, hogy ezt nem lehet
megsínyleni, mert a világban ez elég jó nevet visel.
Másodszor hosszú távú leasing-szerződésben vásárolom meg, ami
azt jelentené, hogy éves szinten 140 millió forintot adnék a magyar
államnak a mostani 50-90 millió nyereséggel szemben, plusz
felajánlottam az ózdi tanácsnak a tiszta jövedelem 20 százalékát,
ami körülbelül 200 millió forint/év lenne a munkahelyteremtésre.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Szovjetunió - Kína (2.rész)
|
Nem ,,kártyajáték,, (alcím)
Némi leegyszerűsítéssel élve, Peking az utóbbi időben a
,,szocializmus elárulásával,, vádolja a szovjet vezetést és a
kelet-európai felgyorsult változásokat is részben Moszkva hibájaként
rója fel. Szerencsére az elvi nézeteltérések nem érintik közvetlenül
a kétoldalú viszony javítása érdekében felvázolt menetrendet - bár
az utóbbi hetekben néhány pekingi hírmagyarázó Li Peng útjának
lemondásától tartott. Ám mindeddig a katonai erővel végrehajtott
tavalyi kínai ,,rendcsinálásról,,, vagy a belső szovjet
felbolydulásról vallott nézetek nem jelentkeztek a hivatalos
értékelések szintjén. Sőt, a kínai kormányfő a jószomszédi viszony
erősítésének fontosságáról nyilatkozott a napokban, késznek
mutatkozva a kapcsolatok továbbfejlesztésére.
A Pravda szintén hasonló hangnemben értékelte a közelmúltban a
Moszkva és Peking közti viszony alakulását. A kínai-szovjet
konfrontáció alapvető oka volt régebben a regionális feszültségnek -
írta a szovjet pártlap szemleírója -, a kedvezőbb erő- és
érdekegyensúly viszont épp így kisugározhat egy újtípusú ázsiai
kapcsolatrendszer kialakulására. Emlékezhetünk a
Szovjetunió-Kína-Egyesült Államok háromszög körüli megannyi
politológiai eszmefuttatásra, az egymás ellen kijátszott ,,kártyák,,
elméletére. Erre célzott a Pravda is, amikor megállapította:
létrejöttek a feltételei annak, hogy a három nagyhatalom között
olyan viszony jöjjön létre, amelyre nem a kártyák egymás elleni
kijátszása, hanem a kölcsönös bizalom, a nyitottság és az egymással
fenntartott kapcsolat önálló értékeinek felismerése a jellemző.
Határhelyzet és nemzetközi stratégia, kétoldalú kapcsolatépítés
(beleértve nyilvánvalóan a gazdasági együttműködést is) és ázsiai
kihatások, belső fejlemények és az egész földrész nyugalmát érintő
regionális válságok megoldása, katonai bizalomerősítés és az
államközi kötelékek javítása - rendkívül sokrétű tehát Li Peng
moszkvai eszmecseréinek napirendje. A világ legnagyobb és
legnépesebb országának vezetői ülnek le a tárgyalóasztalhoz, aligha
mellékes hát, milyen eredménnyel végződik a régvárt miniszterelnöki
vizit... +++
Szegő Gábor MTI-PRESS
1990. április 19., csütörtök 12:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|