|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Rákóczi Szövetség állásfoglalása
"Üdvözlik
Václav Hável elnök állásfoglalását: az 1945-ös kassai kormányprogram
kollektív bünösség-elvének elvetését, amely a magyar nemzetiség
üldözéséhez és kitelepítéséhez, emberi jogaitól való megfosztásához
vezetett. A Szövetség felkéri a magyar kormányt, hogy követelje: a
kassai kormányprogram kollektív bűnösségre vonatkozó állásfoglalását
helyezze hatályon kívül és ítélje el a szlovák kormány és parlament,
valamint a csehszlovák kormány és parlament is.
"
SZER, Magyar híradó:
Petrenkó sokkal többet ajánl
"- Úgy tudom, hogy ön is tett ajánlatot az Ózdi Kohászati Üzemek
megvételére. Miből állt ez az ajánlat?
- Először nyugati hitel behozatalával, amit a Viching cégen
keresztül hoztam, s amelynek sajnos nem tudtuk megszerezni a
garanciáját. Ennek több oka van. A magyar bankrendszer és a
kormányváltás problémái hozták össze, mert a Viching cég mellett a
Meryll Lynch bank áll, és azt hiszem, hogy ezt nem lehet
megsínyleni, mert a világban ez elég jó nevet visel.
Másodszor hosszú távú leasing-szerződésben vásárolom meg, ami
azt jelentené, hogy éves szinten 140 millió forintot adnék a magyar
államnak a mostani 50-90 millió nyereséggel szemben, plusz
felajánlottam az ózdi tanácsnak a tiszta jövedelem 20 százalékát,
ami körülbelül 200 millió forint/év lenne a munkahelyteremtésre.
"
|
|
|
|
|
|
|
A Szolidaritás kongresszusa elé (2.rész)
|
A Szolidaritás eszmei és szervezeti egységét 1980 és 1989 között, az illegalitás éveiben is, a magát szocialistának nevező társadalmi és gazdasági renddel szembeni szinte teljesen egységes társadalmi ellenállás adta. A posztsztálinista rendszer teljes összeomlása után, a hatalom birtokában megkezdődött a Szolidaritás mint mozgalom eróziója, a benne résztvevő társadalmi és politikai csoportosulások polarizációja.
A kongresszusnak választ kellene adnia a mozgalom, a szervezet jövőjének kérdésére. Ennek megfelelően a legnagyobb és a leglényegesebb vita akörül várható, hogy a Szolidaritás megmaradjon-e a mai társadalmi mozgalom szintjén, amolyan népfrontként, vagy tisztán szakszervezetté alakuljon, közben esetleg támogatva a mozgalom keretei között szárnyat bontó politikai párt, pártok kikristályosodását.
Ezt fogja tükrözni a vélemények összecsapása a párt, vagy szakszervezet, a területi, vagy szakmai szerveződés témakörökben. Az ezekre adandó válaszoktól függne az is, hogy a Szolidaritás miként fogalmazza meg viszonyát a hatalomhoz, a kormányhoz, a parlamenthez, a többi politikai párthoz. Attól, hogy a Szolidaritás miként kerül ki II. kongresszusából nagy mértékben függ az is, hogy Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb társadalmi hatású mozgalma, amely korábban az egész térségnek mutatott utat, képes lesz-e a lengyelországi politikai pluralizmus és parlamenti demokrácia kialakulásának pozitív szereplője, motorja lenni, vagy mint monopolisztikus hatalmi tényező a tényleges demokrácia felé vezető lengyel úton az egyik legkomolyabb akadállyá válik. +++
Zsebesi Zsolt (Varsó) MTI Panoráma
1990. április 19., csütörtök 12:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|