Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (1. rész)
1990. február 21., szerda - Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának szerdai ülése első napirendi pontként magánkereskedelemről tárgyalt. Baradlai György, a KISOSZ elnöke elmondta, hogy a kiskereskedők helyzetét számos kormányzati intézkedés nehezíti. Sérelmezik például az adózási, a társadalombiztosítási és a vámelőírásokat, a helyiség-gazdálkodás egyes szabályait, valamint a számlaadási kötelezettség miatt növekvő adminisztrációt. A KISOSZ elnöke arról is szólt, hogy a múlt év végén több mint 43 ezer volt a magánkereskedők száma, közülük 13 ezren falun, 30 ezren pedig a városokban tevékenykednek. A kiskereskedők száma általában növekszik a megyékben, kiugróan magas arányban Baranya, Veszprém, Nógrád és Győr-Sopron megyében. Hellner Károly (Budapest) a vitában annak a véleményének adott hangot - s ehhez mások is csatlakoztak -, hogy a korszerű magánkereskedelemhez feltétlenül hozzá tartozik a számlaadás, ami egyrészt az adózás szempontjából, másrészt pedig a vásárlók érdekeinek védelmében szükséges. Azt javasolta a képviselő, hogy a magánkereskedők kapjanak türelmi időt a megfelelő feltételek megteremtéséhez. Martonosi István, a KISOSZ Csongrád megyei szervezetének titkára viszont úgy vélekedett, hogy a bonyolult adóügyi adminisztrációs feladatok elvégzésére a kiskereskedők túlnyomó része - 80-85 százaléka - képtelen, így szakértőt kell alkalmazniuk. Előfordul az is, hogy amíg egy kiskereskedő 40 ezer forintot fizet adóba, addig 48 ezer forintot kell a könyvelőjének utalnia. Nehezményezte azt is, hogy ismeretei szerint a magánkereskedők még egy fillért sem láttak a vállalkozói hitelekből. Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes annak a véleményének adott hangot, hogy az utóbbi időben számottevően oldódtak a magánkereskedelem politikai, jogi és gazdasági korlátai. Ezt mutatja az is, hogy 1985-höz viszonyítva 54 százalékkal nőtt a kereskedők száma. Tájékoztatásul közölte, hogy azokban az esetekben, amikor valóban hátráltatja a munkát a nyugtaadás - így például utcai árusításnál -, van lehetőség egyedi mentesség kérésére. Ezt követően ez a bizottság is megtárgyalta Kovács András (Heves megye) képviselő interpellációját, ugyanis a Parlament elmúlt ülésszakán adott miniszteri választ a képviselő nem fogadta el. Kovács András ragaszkodott a jugoszláviai cukorrépa-feldolgozás témájának újbóli tárgyalásához, annak ellenére, hogy az előző napi mezőgazdasági bizottsági ülésen sommás minősítés hangzott el. (folyt.köv.) 1990. február 21., szerda 17:50
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (2. rész)
Rednágel Jenő mezőgazdasági miniszterhelyettes és Nagy István pénzügyminiszter-helyettes érvekkel támasztotta alá, hogy a jugoszláviai konstrukció mind a résztvevő mezőgazdasági üzemeknek, mind a népgazdaságnak kedvező. Ha a Jugoszláviában feldolgozott cukorra is kivetnék a 80 százalékos vámot - amit az interpelláló képviselő követel -, akkor 40-50 ezer tonnányi cukor hiányozna a hazai ellátásból. A pénzügyminiszter-helyettes hozzátette: az a 300-400 millió forintnyi vám, amely így keletkezne, ,,megölné,, a különben hasznos konstrukciót. A mezőgazdasági miniszterhelyettes kompromisszumot ajánlott, amelyet Kovács András nem fogadott el. A bizottság tagjai közül senki sem támogatta az interpelláló képviselőt, ám ennek ellenére a téma újból az Országgyűlés plénuma elé kerül. Ezután újabb napirendi pont tárgyalását kezdte meg a bizottság. Mátrai Lajos, az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség vezetője megdöbbentő adatokat tárt a képviselők elé. Előrebocsátotta: a tavalyi vizsgálatok eredményei meglehetősen későn készülhettek el, mivel a szervezetnél nehézkes a nyilvántartás. Az elmúlt évben összesen 22.500 ellenőrzést végeztek, s az esetek több mint egyharmadánál találtak szabálytalanságot. A vendéglátásban ennél jóval nagyobb, 46 százalék volt ez az arány. Egyértelmű tapasztalat, hogy az áruk minősége nem javult. Az élelmiszer-kereskedelemben a vizsgált üzletek 30 százalékában fordult elő, hogy lejárt fogyaszthatósági határidejű termékeket értékesítettek. Gyakori, hogy hamis méréssel, számolással kívántak többletjövedelemre szert tenni a bolti dolgozók. A próbavásárlások adatai szerint az élelmiszer-kereskedelemben és a vendéglátásban az egy kifogásolt tételre jutó vásárlói megkárosítás összege 50 százalékkal magasabb az előző évinél. Tűrhetetlen, hogy például a hús és húskészítmények árusítása során átlagosan 13,50 forinttal károsították meg a vevőket. Egyre gyakoribb tapasztalat az is, hogy különböző ömlesztett áruféleségeknél, valamint a kenyérnél nem egy kilogramm az egy kilogramm, hanem jóval kevesebb. (folyt. köv.) 1990. február 21., szerda 17:53
Vissza »

	Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (3. rész)
Változatlanul magas az iparilag szakszerűtlenül megmunkált tőkehúsok aránya, amelyet a kereskedelem gyakran kényszerből vesz át, s a veszteség elkerülése érdekében tudatosan rossz húsbontással, azaz a vásárlók megkárosításával ellensúlyoz. A főfelügyelőség vezetője egy mellbevágó adattal is szolgált: a félsertések szabálytalan bontása révén csaknem 1,6 milliárd forinttal károsították meg a fogyasztókat. Az előadó kritikusnak minősítette a kistelepülések és a peremkerületek ellátását. A kereskedők számára nem kifizetődő ez a tevékenység, s fennáll a veszélye az ottani boltok tömeges bezárásának. A vitában résztevő képviselők véleménye szerint a felsorolt és az írásos előterjesztésben további adatokkal alátámasztott kedvezőtlen jelenségek miatt egyre növekszik a vásárlók kiszolgáltatottsága. Többen is úgy vélték, szükség van a fogyasztóvédelmi törvény mielőbbi megalkotására, valamint arra, hogy a fogyasztók ismerjék a jogaikat, és élni is tudjanak ezekkel. Elhangzott az is: hozzák nyilvánosságra azoknak az üzleteknek a nevét, ahol a legtöbb visszaélést tapasztalták. (MTI) 1990. február 21., szerda 17:54
Vissza »