|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Rákóczi Szövetség állásfoglalása
"Üdvözlik
Václav Hável elnök állásfoglalását: az 1945-ös kassai kormányprogram
kollektív bünösség-elvének elvetését, amely a magyar nemzetiség
üldözéséhez és kitelepítéséhez, emberi jogaitól való megfosztásához
vezetett. A Szövetség felkéri a magyar kormányt, hogy követelje: a
kassai kormányprogram kollektív bűnösségre vonatkozó állásfoglalását
helyezze hatályon kívül és ítélje el a szlovák kormány és parlament,
valamint a csehszlovák kormány és parlament is.
"
SZER, Magyar híradó:
Petrenkó sokkal többet ajánl
"- Úgy tudom, hogy ön is tett ajánlatot az Ózdi Kohászati Üzemek
megvételére. Miből állt ez az ajánlat?
- Először nyugati hitel behozatalával, amit a Viching cégen
keresztül hoztam, s amelynek sajnos nem tudtuk megszerezni a
garanciáját. Ennek több oka van. A magyar bankrendszer és a
kormányváltás problémái hozták össze, mert a Viching cég mellett a
Meryll Lynch bank áll, és azt hiszem, hogy ezt nem lehet
megsínyleni, mert a világban ez elég jó nevet visel.
Másodszor hosszú távú leasing-szerződésben vásárolom meg, ami
azt jelentené, hogy éves szinten 140 millió forintot adnék a magyar
államnak a mostani 50-90 millió nyereséggel szemben, plusz
felajánlottam az ózdi tanácsnak a tiszta jövedelem 20 százalékát,
ami körülbelül 200 millió forint/év lenne a munkahelyteremtésre.
"
|
|
|
|
|
|
|
A TIB tanácskozása Budapesten
|
----------------------------- München, 1989. szeptember 11. (SZER, Késő esti mai nap) - Gadó György ma jelen volt a Történelmi Igazságtétel Bizottság kora esti ülésén. Az ő beszámolója következik: - A Budai Vigadó nagytermében ma délután tartotta közgyűlését a Történelmi Igazságtétel Bizottság. A tavaly májusban minden engedély nélkül megalakult szervezet eredetileg csak az 1956-os forradalom részeseinek, harcosainak és elítéltjeinek különféle csoportjait egyesítette, később csatlakoztak hozzá az utóbbi 40 év történelmi torzításainak, koholt pereinek más áldozatai is. Fő céljának tűzte ki, hogy elérje a forradalom politikai elismertetését, résztvevőinek rehabilitációját és azt, hogy halottai megkapják a méltó végtisztességet. Ezen túlmenően célja az 1945 utáni időszak történelmi tényének valósághoz hű feltárása, tanulmányozása. Vásárhelyi Miklós - mint elnök - áttekintette a kislétszámú, de igen jelentős tevékenységet végző szervezet eddigi működését. Rámutatott: a TIB egészében véve teljesítette a maga megszabta feladatokat. Működése eddigi csúcspontját a forradalom mártírjainak újratemetése jelentette. A június 16-ika körüli napokban az egész világ figyelme hazánkra irányult - és ebben nem kis része volt a TIB munkájának. Utalt Vásárhelyi Miklós arra is, hogy ez a munka bizonyos feszültségekkel is együtt járt, és bírálatok is érték a szervezetet. Kritikára adott okot különben az is, hogy a TIB az utóbbi három hónapban nem ült össze. (folyt.)
1989. szeptember 11., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A TIB tanácskozása Budapesten - 1. folyt.
|
A mostani közgyűlésen felszólalók további bírálattal álltak elő. Sajnálatosnak mondták, hogy nem a TIB volt az, amely kezdeményezte október 23-ika idei évfordulójának megünneplését. Ennek kapcsán szóba került természetesen a különféle pártokból és szervezetekből létrejött társadalmi bizottság - az Október 23-ika Bizottság -, amelynek szervezői sajnálatosképpen anélkül adták ki néhány nappal ezelőtt megjelent felhívásukat, hogy bevonták volna olyan fontos ellenzéki szervezetek képviselőit, mint a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz, a Szociáldemokrata Párt, vagy éppen a TIB. A közgyűlés egyetértett elnökével abban, hogy október 23-ikát egyetlen párt vagy pártcsoportosulás sem sajátíthatja ki. A megemlékezésbe minden társadalmi erőt be kell vonni, mely az egypárt-diktatúra rendszerével szemben áll. A TIB ebben az értelemben felhívással fordul a társadalomhoz, illetve a már létrejött Október 23-ika Bizottsághoz. Az elmúlt év általános áttekintése után Litván György történész a TIB történelmi szekciójának tevékenységéről adott képet. Elmondta, hogy a szekció munkatársai sok visszaemlékezést, eleven tanulságtételt gyűjtöttek össze a forradalom résztvevőitől és más kortársaktól, főleg vidéken. Előkészületben vannak fontos dokumentumok és forráskiadványok. A sajtószabadság kibontakozásával és a politikai helyzet kedvező megváltozásával a TIB feladatai is megváltoztak. Nagyobb súlyt kell kapniok az alapos tudományos kutatásoknak és publikációknak, mivel immár nem egyszerűen a forradalomra szórt rágalmak visszautasítása a feladat. Ennek a munkának a keretét az az intézet adhatja majd, amely talán éppen az 1956-os évszámot viseli neve gyanánt. Ennek ugyan önálló épülete és saját költségvetésből fizetett munkatársai nem lesznek -, inkább a különböző más tudományos intézményekben dolgozók ilyen irányú munkásságát fogja majd össze. (folyt.)
1989. szeptember 11., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A TIB tanácskozása Budapesten - 2. folyt.
|
A közgyűlés harmadik napirendi pontjaként Óvári Rudolf ismertette a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában felállítandó emlékmű nyilvános pályázata körüli helyzetet. Nem csak a pályázó művészek várják el, hogy reflektáljanak annak a közel félévszázados történelmi vargabetűnek az élményére, amelyet hazánk volt kénytelen megtenni, amíg most visszatalált a demokrácia útjára. A pályázatra, amelynek október 16-ika a határideje, eddig 110 magyar és külföldi művész jelentkezett. A pályamunkából október 23-tól november 4-ig nyilvános kiállítást rendeznek, aminek zárultával eredményt hirdet a 10 kiváló személyiségből álló zsűri - élén Mészöly Miklós íróval. A közgyűlés Born Alajos ügyvéd tájékoztatójával ért véget, aki arról szólt: milyen lehetőségek nyíltak meg legújabban a koholt váddal elítélteket sújtó ítéletek felülvizsgálatában, a periratok megtekintésére, az érintettek nyugdíj-ügyének elintézésére, a kivégzettek exhumálására és sírjaik megjelölésére, rendbehozatalára. A TIB ezekről az ügyekről rövid tájékoztató nyilatkozatot tesz közzé, amit más adásunkban ismertetünk majd. +++
1989. szeptember 11., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|