|
|
 |
|
 |
Lengyelország belpolitikai válság előtt (2.rész)
|
A pártok és szervezetek hirtelen megélénkült helykeresése, a
feszült belpolitikai helyzet mögött nem elsősorban az ország
gazdasági helyzete, a szuper-liberális balcerowiczi gazdaságpolitika
társadalmi hatása áll, hanem az a már egy éve is nyilvánvaló, de
szívesen elhallgatott tény, hogy Lengyelországban - éppen a
kerekasztal ,,érdemeként,, - nem jött létre a politikai pluralizmus,
a tényleges, működőképes többpártrendszer. A LEMP, parasztpárti,
demokratapárti álkoalíciós politikai monopóliumot a Szolidaritás,
parasztpárti, demokrata, nem kevésbé mesterséges és monopól jellegű
konstelláció váltotta fel, amelyben - mint az elődben - a résztvevők
sem nem pártok, sem nem koalíciós partnerek. (Az előzőben a LEMP
sajátította ki a hatalmat a másik kettő kárára, a mostaniban a
Szolidaritás teszi ugyanezt).
A kerekasztal, majd a júniusi választások után egyértelmű volt,
hogy ál,,lengyel modell,, átmeneti állapot, a lengyel út kerülő út.
Teljesen bizonyos volt, hogy sem a köztársasági elnök, sem a
parlament nem fogja kitölteni kadencióját. Áprilisban az állapot
tarthatatlansága immár egyértelmű.
Az események mostani felgyorsulásában jelentős szerepet
játszottak a többi kelet-európai országban: az NDK-ban,
Magyarországon és Csehszlovákiában lezajlott változások, de
kétségtelenül erjesztő és polarizáló szerepe volt a kegyetlen,
liberális gazdaságpolitikának is. Siettette a lépéskényszer
felismerését a lengyel politikai elit körében az is, hogy az utóbbi
hónapokban Lengyelország elveszítette a kelet-európai változásokban
játszott vezető szerepét, lemarad a piacgazdaság és a parlamenti
demokrácia felé vezető versenyfutásban, ami Varsó számára könnyen
vesszőfutássá alakulhat.
Egy bizonyos: akár az ősszel, akár a jövő tavasszal tarják az
előrehozott parlamenti választásokat, Lengyelország több hónapos
késéssel jut abban a (kezdeti) állapotba, amelybe Magyarország az
NDK ma, Csehszlovákia maholnap lesz. A lengyel átmenet nagy
kérdőjele: vajon a hatalma teljében lévő, új monopólium, a
Szolidaritás nem lesz-e nagyobb akadálya a többpártrendszerbe, az
igazi parlamenti demokráciába, a piacgazdaságba vezető folyamatnak,
mint amilyen akadályt a hatalmukat, befolyásukat vesztett kommunista
pártok jelentették a többi kelet-európai országban. +++
Zsebesi Zsolt (Varsó) MTI-Panoráma
1990. április 18., szerda 11:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|