|
|
 |
|
 |
A Szocialista Internacionálé - melyiket válasszuk? (1.rész)
|
Róma, 1989. november 4. szombat (MTI-Panoráma) - Nem titkolták a kezdeményezők: a Magyar Szocialista Párt megalakulása indította el a Szocialista Internacionálé köreiben azt a gondolkodást, amely a milánói összejövetelen kapott végül keretet. Nyers Rezső levele a csatlakozási kérelemmel előző nap jutott el az illetékesek kezeihez. Bettino Craxi, olasz pártvezető - a tanácskozás házigazdája - még nem is tudott róla, s közvetlenül előtte értesült csak az újságíróktól. Ez azonban az ő szeemében újabb adalékot jelentett csupán a problémához, amit már világosan látott körvonalazódni: a Szocialista Internacionálénak meg kell határoznia viszonyát a kelet-európai átalakuláshoz és az abban fellépő új erőkhöz.
Willy Brandt, a szociáldemokrácia nagy öregje ,,a hidegháború
utáni második nagy kihívásnak,, nevezte az előttük álló feladatot:
Kelet-Európa demokratizálását. Az első kihívásra az SZI válasza az
Ostpolitik volt, a kelet-nyugati párbeszéd és a megállapodások
szorgalmazása. Ez az időszak véget ért, kimerült. Ma Jalta
meghaladása került napirendre Európában. ,,Keleten földindulásszerű
változások zajlanak, és nekünk felelősséget kell vállalni ebben.
Világosan meg kell határoznunk céljainkat és ki kell választani
partnereinket,, - mondta megnyitójában Craxi.
23 nyugat-európai pártvezető (közülük több egyben kormányfő is)
gyűlt össze a milánói műszaki és tudományos muzeúm épületében. S a
kissé szokatlan környezetben, a tárlók és kiállított tárgyak között
rólunk és Európa jövőjéről folytatott kötetlen eszmecserét. Teljes
egyetértés alakult ki közöttük abban, hogy az eddigi prioritásokhoz
- leszerelés, gazdasági együttműködés - új társul: a demokratikus
értékek és intézmények térnyerésének elősegítése.
Az alapkérdést Jacques Delors, az EGK-főbizottság elnöke
fogalmazta meg a legvilágosabban: mi előtt nyitja meg az utat a
kommunizmus felbomlása Kelet-Európában? A liberális eszmék és a
,,vad kapitalizmus,, (az ő kifejezése) térnyerése előtt, vagy pedig
a demokrácia és piacgazdaság szociális állammal párosuló modellje
előtt? Röviden: a thatcheri recept vagy a szociáldemokrácia receptje
diadalmaskodik? - ez kérdés, ebbe a versenybe a szociáldemokráciának
szerepet és felelősséget vállalva ,,be kell szállnia,,. (folyt.)
1989. november 5., vasárnap 13:39
|
Vissza »
|
|
A Szocialista Internacionálé - melyiket válasszuk? (2. rész)
|
Többek között azzal, hogy kiválasztja partnereit. Jelképes
értékű volt éppen ezért a magyar kérdésről folytatott vita. Az SZI
egyfelől jogfolytonosnak tekinti a negyven évvel ezelőtt
számüzetésbe szorult vagy felszámolt régi szociáldemokrata pártokat,
amelyek újjáélednek, ahogyan újjáéledt Magyarországon is.
Értelemszerű, hogy ezt a pártot, az MSZDP-t kellene elsősorban
partnernek tekinteni. Ugyanakkor színre lépett a megújult Magyar
Szocialista Párt, amely igazi reformista erőket tömörít, olyan
erőket, amelyek nélkül a magyarországi változások aligha tartanának
ott, ahol tartanak. A történelmi szempontokat vagy a reális
helyzetet vegyék-e figyelembe? Mivel segíthetik elő jobban a
magyarországi demokratizálódást? - a kérdés nem egyszerű, és a vita
éppen ezért heves volt.
Lényegében két nézet ütközött. Hans-Jochen Vogel, az SPD elnöke
szerint az internacionálénak az MSZDP-t kell jogfolytonosnak
tekintenie, s kizárólag e párt hozzájárulásától függővé tenni az
MSZP felvételét. ,,Ez a párt tegnap még kommunista volt. Nem
tudhatjuk, mennyire őszinte átalakulása, nem csak a céger
átfestéséről van-e szó. Ne teremtsünk precedenst, holnap ugyanezt az
átalakulást végrehajthatja a lengyel párt, azután bármelyik másik,,
- óvta a többieket.
E meglehetősen merev felfogással szemben Craxi vonultatott fel
érveket. ,,Az MSZP kulcsszerepet játszik a magyar demokratikus
átalakulásban, és az SZI nem hunyhat ez efölett szemet. Az
átalakulás, amit ez a párt végrehajtott, a reformista eszmék diadala
és igazolása, éppen az, amit az internacionálé elakar érni. Ha
rosszul válaszolunk, nem segítjük, hanem hátráltatjuk a demokratikus
átalakulást,, - figyelmeztetett.
Az MSZP felvételével az internacionálé mintegy ,,bizonyítványt,,
adna egy új formációnak, amely talán még nem is határozta meg
önmagát kellőképpen, és példátlan, egyben példa értékű nyitást
hajtana végre Kelet-Európa és a volt kommunista pártok irányába. Ez
motiválta egyesek óvatosságát. De talán az új történelmi helyzet
éppen ezt a nyitást igényli most a szociáldemokráciától? - a válasz
még nem alakult ki, de a gondolkodás megindult.
Willy Brandt kompromisszumos megoldást vázolt a tanácskozás
végén. ,,Új tagokat csak a kongresszus vehet fel, és az legközelebb
1992-ben lesz. Addig a kapcsolatfelvétel időszaka nyílik meg. Biztos
vagyok benne, hogy megtaláljuk a módját és formáit annak, hogy
gyakorlati kapcsolatokat építsünk ki az új Magyar Szocialista
Párttal, mint ahogy az MSZDP-vel is,, - fejtette ki. (folyt.)
1989. november 5., vasárnap 13:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Szocialista Internacionálé - melyiket válasszuk? (3.rész)
|
A Szocialista Internacionálé mindenesetre tudatában van annak,
hogy hivatkozási pontot jelent a kelet-európai reformerőknek.
Segíteni kívánja ezeket a tényleges átalakulásban, és látja:
országról országra változóan, ezek az erők különböző új és régi
szervezeti formákat találhatnak maguknak. ,,Nekünk nyitottnak kell
lennünk valamennyi előtt, és az idő majd választ közülük,, -
hangoztatta Bettino Craxi. +++
Magyar Péter (MTI-Róma)
1989. november 5., vasárnap 13:43
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|