|
|
 |
|
 |
A BM Belső Biztonsági Szolgálat tevékenységét vizsgáló
parlamenti bizottság jelentése (6. rész)
|
A politikai egyeztető tárgyalások I/6. számú, ,,az erőszakos
megoldásokat kizáró jogi garanciák megteremtésé,,-vel foglalkozó
munkabizottsága ülésein ismételten szerepelt a nemzetbiztonsági
munka átszervezésének kérdése, de végül ez nem került be a
legsürgősebben megoldandó sarkalatos törvények csoportjába. Az
események felgyorsultak, a gazdasági kérdések kerültek az előtérbe.
Az alkotmányt módosító 1989. évi XXI. törvény 39. paragrafus (2)
bekezdése 1990. április 30-ig adott haladékot az alkotmány
végrehajtásához szükséges törvényjavaslatoknak az Országgyűlés elé
terjesztésére, illetőleg a Minisztertanács hatáskörébe tartozó
jogalakotási feladatok elvégzésére.
Időközben újabb tervezetek készültek a belső biztonsági
szolgálat átalakítására. A reformmunkálatok folytak, de elmaradt a
régi rendelkezések felülvizsgálata és módosítása. Vezetői szinten
megvoltak az elképzelések a változtatásra, de elmulasztották - 1989.
október 23-a után is - a határozott, egyértelmű, írásban is
rögzített intézkedéseket mind az információgyűjtés irányának, mind a
módszerek megváltoztatásának területén. Csak 1989. december végén
adott ki dr. Horváth József átirat formájában egy utasítást, amely a
szolgálat munkatársait arra kötelezte, hogy ezeket a személyiségi
jogokat sértő titkosszolgálati eszközöket csak az alkotmányba és a
Btk-ba ütköző cselekmények esetén alkalmazzák.
5. A bizottság ténymegállapító munkáját nagymértékben
akadályozta, hogy a BM III/III. csoportfőnökség majdnem teljes
iratanyagát gyorsított ütemben megsemmisítették, és hasonló módon
jártak el a budapesti, valamint a megyei főkapitányságokon is.
A belső szabályzatok lehetővé tették, illetve elő is írták a
rendszeres, jegyzőkönyvezett iratmegsemmisítést. Ezt indokolta a
szinte határtalan adatgyűjtési munka, amely eredményének nagy része
vagy értéktelen információkat tartalmazott, vagy rövid időn belül
elvesztette értékét. 1989 decemberében azonban indokolatlanul nagy
arányú iratmegsemmisítés kezdődött a III/III. csoportfőnökségen.
Kezdetben csak a valóban elavult iratokat selejtezték, majd azokat,
amelyek megtartása az alkotmány, illetve a Büntető törvénykönyv
változásai következtében törvénysértővé vált, december végére
azonban már szinte válogatás nélkül történt az iratmegsemmisítés.
Többek között mintegy 1400 személyi anyag került megsemmisítésre, s
mire a Katonai Ügyészség a lefoglalásokat megkezdte, már csak négy
,,élő,, dossziét találtak. (folyt.köv.)
1990. március 2., péntek 17:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|