Rendszerváltás és az MTI

	Magyar-osztrák kormányfői találkozó
(Hanák Tibor) München, 1989. február 13. (SZER, Világhíradó) - Jól időzítették Vranitzky kancellár és Németh Miklós miniszterelnök kötetlen, informatív határmenti találkozóját. Főképp a magyar félnek volt miről tájékoztatni, röviddel az MSZMP központi bizottsági ülése után. Az osztrákok nagyon jól tudják, hogy 1956 megítélése nem csupán magyar belügy, hanem jelzi többek között a szovjet befolyás mértékét, a magyar állam önálló útkeresésének lehetőségeit, köztük a nyugati államokhoz való viszony újjárendezésének eshetőségeit is. Márpedig ez Ausztriát nagymértékben érinti és érdekli. Több konkrét kérdés függ ezzel össze. Ide tartozik az a nemrég felmerült probléma, hogy vajon Magyarország valóban keresi-e az utat a szabad kereskedelmi övezethez, szeretne-e társulni a már csaknem mindössze a semleges európai országok kereskedelmi társulásának számító EFTA- hoz? Ausztriának ebben a gazdasági kisközösségben jelentős szerepe van, és meg is marad mindaddig, míg nem csatlakozik a Közös Piachoz. Mindenesetre az osztrák és magyar kormányfő most lezajlott találkozóján nagy szerepet játszottak a gazdasági kérdések, és a szakértők szerint a magyar kivitel elől számottevő vám-akadályok hárulnának el, ha Magyarország részt venne a szabad kereskedelmi övezetben. Azt azonban a magyar félnek kell tudnia, hogy egy ilyen lépés miként egyeztethető össze a KGST-ben való részvétellel. A magyar kormányfő joggal hivatkozhatott arra, hogy - szemben a nyolcvanas évek közepén kialakult helyzettel - az utóbbi három évben állandóan csökken a magyar kereskedelem ausztriai kivitele, és növekszik Magyarország ausztriai behozatala. Vagyis: a mérleg Ausztria javára billen. A tárgyalásokon arról folyt a szó - többek között - hogy miként lehetne ezt a folyamatot megváltoztatni. Ennek egyik előfeltétele azonban a magyar gazdasági élet talpraállítása lenne. Ugyanehhez az eredményhez, illetőleg felismeréshez vezetett az osztrákok szempontjából másik fontos téma is: a közös Világkiállítás ügye. Mint már erre más alkalommal rámutattam: az osztrákok összerezzentek arra a lehetőségre, hogy a magyar társ- rendező a súlyos gazdasági válság következtében nem tudja majd teljesíteni a vállalt kötelezettségeket. A befektetések összege itt is-ott is 10-10 milliárd schilingnek megfelelő összeg. De mi lesz ha Magyarország képtelen kiadni ekkora pénzt? Az eleve világos, hagy magyar részvétel nélkül az osztrákok is feladják a terveket. Ha bármely okból felsülne Gorbacsov politikája, keresztet vethetnek az osztrákok a bécs-budapesti Világkiállításra. Erre vonatkozóan bizonyára beható kérdéseket intéztek az osztrákok a magyar miniszterelnökhöz. S ebben az összefüggésben folytattak eszmecserét a leszerelési problémákról, a nemzetközi enyhülés-politikáról, mely természetesen előfeltétele az osztrák-magyar kapcsolatok szorosabbra fűzésének is. Osztrák vélemények szerint ez a határmenti találkozó nemcsak udvariassági gesztusokból állt: a kormányfőknek a témák egész halmazával kellett volna megbirkózniuk - melyeket csupán érinteni tudtak - és épp ezért szakminiszteri és szakértői szinten folytatódik tovább az osztrák-magyar párbeszéd. +++ 1989. február 13., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »