|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Felhívás május elseje megünneplésére
"A Szakszervezetek
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szakmai szövetségei a munkavállalók
nemzetközi összefogásának, a munkának, a munkásszolidaritásnak a
100. május elsejei megünneplésére hívják, várják a miskolci és
Miskolc-környéki dolgozókat, családokat a Csanyiki parkba, ahol
hagyományos majális megrendezésére kerül sor"
Vatikáni Rádió:
Paskai-cikk húsvétkor
"Az
elmúlt négy évtizedben a vallás elleni erős nyomás ellenére is sokan
hűségesen és áldozatokat vállalva kitartottak hitük mellett.
Lelkiismeretes munkájuk, becsületes helytállásuk tanulságtétel volt
amellett, hogy az autentikus keresztény élet mindig építő jellegű a
társadalomban, még ha ezt sokan nem is akarják elfogadni. Az
egyháznak a történelem folyamán sokszor kellett bizonyítania, hogy a
kereszténység nem visszahúzó, hanem építő erő a közösségben, mert
azokat az erkölcsi értékeket hordozza, amelyeket az egészséges
tórsadalmi élet nélkülözhetetlen alapját alkotják."
|
|
|
|
|
|
|
A parlament várható lépései
|
---------------------------
London, 1990. április 17. (BBC, A világ minden tájáról) - Budapesti különtudósítónk, Szakonyi Péter beszélgetésre kérte Halmai Gábor alkotmányjogászt, hogy felderítse, milyen lépések várhatók most, hogy ismeretes a parlament összetétele.
- Két hét múlva kezdődik az új parlament első ülésszaka, amely előtt - és főleg után - számos bonyodalommal kell szembenézniük mind a parlamenti képviselőknek, mind pedig a parlament tisztségviselőinek. Ezek közül, úgy gondolom, az első a képviselők jogállásával kapcsolatos, hiszen a parlament legutóbbi ülésszaka nem döntött erről, tehát nem döntött arról, hogy a képviselők csak főállásban, vagy főállás mellett is lehetnek képviselők.
Dr. Halmai Gábor szerint mennyire valós probléma ez?
- Kétségtelenül valós problémáról van szó, és az is kétségtelen, hogy az Országgyűlés, az elmúlt Országgyűlésnek ezt a kérdést elodázó döntése biztos, hogy számos konfliktus forrása lehet. Az a probléma ugyanis, amit Ön is említett, hogy például nem tisztázódott, hogy vajon a képviselői minőség az egy főhivatás-e vagy pedig - miként ez eddig volt - a normális munkaviszony mellett ellátandó mintegy mellékfoglalkozás-e. Ez nyilvánvalóan sok képviselőjelölt esetében egy választást alapvetően befolyásoló kérdés.
Tehát nyilvánvalóan a jelenleg megválasztott képviselők között sokan vannak olyanok, akik például úgy gondolják, hogy főhivatásszerűen nem óhajtanak képviselők lenni, másképpen fogalmazva: nem óhajtják feladni korábbi főhivatásukat. Például ugye az Országgyűlésbe bejutott számos színész közül nyilvánvalóan sokan úgy gondolják, hogy színészi hivatásukat nem adják fel a képviselőség miatt, de egy egyetemi tanár esetében is el tudom képzelni, hogy nem mond le a katedrájáról még négy évre sem azért, hogy képviselő lehessen. Tehát ezeket a kérdéseket célszerű lett volna előzetesen tisztázni, hogy az emberek tudják, hogy mire vállalkoznak. (folyt.)
1990. április 17., kedd
|
Vissza »
|
|
- A parlament várható lépései - 1. folyt.
|
- Mi történik akkor, ha például egy képviselő vagy képviselők tucatjai visszaadják mandátumukat a parlament olyan döntése értelmében, hogy csak főállásban lehet ezt a tisztséget betölteni?
- Ebben az esetben az adott választókerület vonatkozásában időközi választást kellene kiírni. Éppen ezért én azt gondolom, hogy ilyen szélsőséges megoldásra nem nagyon fog sor kerülni. Tehát ez a bizonyos elodázása a döntésnek egy picit azt hiszem, hogy determinálja az új parlamentnek a képviselői jogállásra vonatkozó döntését. Tehát nehezen tudok elképzelni más megoldást, mint azt, hogy a parlament ebben a képviselői jogállásról szóló törvényben azt a megoldást fogja választani, hogy a képviselő dönthet úgy is, hogy főhivatásszerűen végzi képviselői munkáját, de dönthet úgy is, hogy megtartja korábbi főhivatását és emellett látja el képviselői tevékenységét.
- Bár a Magyar Demokrata Fórum a vártnál sokkal nagyobb arányban nyert, mégis valós az a másik félelem is, hogy mivel nagyon nagy számban vannak alkotmányerejű törvények, az ellenzék nemleges szavazatával szinte megbéníthatja a parlament működését. Ön szerint ez az ellentmondás hogyan oldható fel?
- Igazában a fő probléma azzal a szabállyal van, ami úgy szól, hogy alapvető állampolgári jogot csak alkotmányerejű törvényben lehet szabályozni. Ez a szabály ugyanis - hogyha annak a nyelvtani, logikai értelmében próbálom értelmezni, akkor azt jelenti, hogy ha egy törvényben van akár csak egyetlen olyan szabály, egyetlen olyan paragrafus, ami alapvető jogot vagy kötelességet érint -, akkor ez az egyetlen paragrafus "megfesti" az egész törvényt, és ettől az egyetlen paragrafustól az egész törvény alkotmányerejű törvénnyé válik - aminek következtében a törvény bármelyik paragrafusát, ami ezen az alkotmányerejű, alkotmányos jelentőségű paragrafuson kívül van -, ha csak ezeket akarják módosítani, a továbbiakban akkor is csak kétharmados többséggel lehetne megtenni. (folyt.)
1990. április 17., kedd
|
Vissza »
|
|
- A parlament várható lépései - 2. folyt.
|
Hogy egy példát mondjak: a Polgári Törvényköny - ami ugye alapvető kódexe a magyar jogrendszernek - jelenleg 685 paragrafust tartalmaz. Ezek között vannak olyanok, amelyek alkotmányos jelentőségűek, vannak olyanok, amelyek kevésbé jelentősek.
Hogy megint csak példával éljek: a tulajdonlapra vonatkozó polgári törvénykönyvi szabályok nyilvánvalóan a tulajdonhoz való alapvető emberi jogot érintik. Tehát ennek a módosítása nyilvánvalóan csak minősített többséggel képzelhető el. Ugyanakkor a Polgári Törvénykönyv tartalmaz mondjuk a cégjogokra nézve szabályokat vagy tartalmaz a használatos kamatokra vonatkozó szabályokat, amik nyilvánvalóan nem alkotmányos jelentőségűek, de a tulajdoni szabály miatt - ha az előbbi szabályt szó szerint értelmezem - a cégjog, illetve a kamatszabályok is alkotmányos jelentőségű szabályok, tehát ezeket is csak kétharmados többséggel lehetne módosítani.
Mindezek alapján én azt gondolom, hogy a konfliktus feloldása tehát úgy képzelhető el, hogy mind a két szélsőséget - ami jelenleg a közvéleményben a pártok és egyéb személyiségek részéről megnyilvánuló módon tapasztalható - ki kell zárni.
Az egyik szélsőség az, ami azt mondja, hogy tulajdonképpen valóban fenn kell tartani a jelenlegi rendszert, az alkotmányerejű törvények jelenlegi szabályozását, tehát tulajdonképpen azt, amit elmondtam, hogy tehát a nem alkotmányos jelentőségű szabályokat is csak kétharmados többséggel lehetne elfogadni, ahol azok egy alkotmányerejű törvényben vannak.
Én azt gondolom, hogy ez tarthatatlan, mert ezzel tulajdonképpen igazában véve az alkotmányerejű törvénynek az az eredeti funkciója válik kérdőjelessé, hogy az alkotmányerejű törvény az az alkotmány és a törvény között egy közbülső kategória. Mert hogyha ezt a szabályt komolyan veszem, akkor igazában nincs olyan törvény a magyar jogrendszerben, vagy nagyon kevés olyan törvény van, amelyben ne lenne akárcsak egyetlen egy alkotmányos erejű rendelkezés, és ettől ne válna az egész törvény alkotmányos törvénnyé. (folyt.)
1990. április 17., kedd
|
Vissza »
|
|
- A parlament várható lépései - 3. folyt.
|
Ezzel tehát tulajdonképpen minden törvényt feltolok az alkotmány szintjére, és ismét kiiktatom a közbülső kategóriát. Tehát ez nem lehet cél.
Én azt gondolom ugyanakkor, hogy a másik szélsőséges megoldás sem nagyon járható, hogy azt mondja, hogy szüntessük meg az egész alkotmányerejű törvénykategóriát.
Tehát én a közbülső megoldást abban látnám, hogy az alkotmány alkotmányos erejű rendelkezésekről szóljon. Tehát ne az egész törvényt tegyük alkotmányos jelentőségűvé, hanem alkotmányos erejű rendelkezéseket határozzunk meg. Például az osztrák alkotmány ezt a megoldást alkalmazza, és azt mondja, hogy egy törvény elfogadásakor a jogalkotó megmondja, hogy melyek azok a rendelkezések egy adott törvényen belül, mondjuk a 685 szakasz közül melyik az az öt, vagy melyik az a tíz, amelyiket olyan fontosnak tart, hogy ezeket a továbbiakban már csak minősített többséggel lehet módosítani, az összes többi viszont a normál törvényhozási rendszerben egyszerű többséggel. +++
1990. április 17., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|