|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Felhívás május elseje megünneplésére
"A Szakszervezetek
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szakmai szövetségei a munkavállalók
nemzetközi összefogásának, a munkának, a munkásszolidaritásnak a
100. május elsejei megünneplésére hívják, várják a miskolci és
Miskolc-környéki dolgozókat, családokat a Csanyiki parkba, ahol
hagyományos majális megrendezésére kerül sor"
Vatikáni Rádió:
Paskai-cikk húsvétkor
"Az
elmúlt négy évtizedben a vallás elleni erős nyomás ellenére is sokan
hűségesen és áldozatokat vállalva kitartottak hitük mellett.
Lelkiismeretes munkájuk, becsületes helytállásuk tanulságtétel volt
amellett, hogy az autentikus keresztény élet mindig építő jellegű a
társadalomban, még ha ezt sokan nem is akarják elfogadni. Az
egyháznak a történelem folyamán sokszor kellett bizonyítania, hogy a
kereszténység nem visszahúzó, hanem építő erő a közösségben, mert
azokat az erkölcsi értékeket hordozza, amelyeket az egészséges
tórsadalmi élet nélkülözhetetlen alapját alkotják."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (1. rész)
|
1989. május 10., szerda - Szerdán délelőtt 10 órakor Szűrös Mátyás elnökletével megnyílt az Országgyűlés májusi ülésszaka. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Megteltek a diplomáciai képviseletek és az újságírók számára fenntartott páholyok is.
A Parlament a munkarendjén szereplő napirendi pontok tárgyalása előtt ünnepélyes megemlékezést tartott: a 45 évvel ezelőtti magyarországi deportálásokra emlékezve lerótták kegyeletüket a második világháború magyar áldozatai előtt. Az emlékünnepségre számos társadalmi szervezet kapott meghívást, köztük a Magyar Izraeliták Országos Képviselete, a Zsidó Kulturális Egyesület, a magyarországi cigányság szervezetei, a Raoul Wallenberg Társaság és a Magyar Demokrata Fórum. Az elnöklő Szűrös Mátyás külön köszöntötte Giorgio Perlasca olasz antifasisztát, aki a második világháború idején több ezer zsidó életét mentette meg. Tisztelettel üdvözölte a házelnök a jelenlévő Björn Engholmot, az NSZK Szövetségi Tanácsának soros elnökét is, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. Az évforduló alkalmából Szűrös Mátyás mondott az áldozatokra emlékező beszédet. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 10:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (2. rész)
|
- A nemzet emlékezetét ébren tartani, választott képviselőinek súlyos, felelősségteljes, de megtisztelő kötelessége. Gyakrabban tekintünk mostanában vissza történelmünkre, ezer évet is meghaladó állami létünk eseményeire a tisztázás szándékával, eleink üzenetének a befogadására készen, a teljes igazság megismerésének a szándékával. A szelektív emlékezet szívesebben idéz fel szép napokat, dicső korokat, sikereket, győzelmeket. S büszkén vallhatjuk: vannak ilyenek a hátunk mögött. De nem titkolhatóak tévedéseink, vereségeink, a drámák és a sorstragédiák sem. Tudjuk, felhőtlen múltú, tévedhetetlen nemzetek nem léteznek. Megkülönböztetni csak aszerint lehet őket: tagadják-e hibáikat, vétkeiket, vagy éppen ellenkezőleg, emelt fővel megállván a történelem ítélőszéke előtt, teljességében vállalják múltjukat, képessé válván az önvizsgálatra, a teljes igazság kimondására, hogy jövőjüket ne fertőzhessék, ne veszélyeztethessék elhallgatott bűnök, nem törlesztett adósságok. ,,A múltat be kell vallani,, - ez alól nem lehet felmentés. Egy egész nép lelkét nem égetheti még oly megrázó események és tisztázatlan kérdések elhallgatásának izzó parazsa. A feltáratlan múlt előítéleteket táplál. Csak olyan nemzet lehet toleráns a másság iránt, amely szabad, független és tisztában van önmagával. Ezért is elengedhetetlen a józan, egészséges magyar nemzettudat kialakítása. Sokszor forgott már kockán nemzetünk sorsa. Nem egyszer megmaradásunk volt a tét. Mostani vállalkozásunk - az új, modern, minden tekintetben korszerű, európai Magyarország megteremtése, ahol minden magyar s minden befogadó készségünkre számító ember otthonra lelhet - erőt próbáló feladat. De megtanultuk: aki kitaszítja társait, a hozzá tartozókat, az önmagát gyengíti, jövőjét kockáztatja. Csak a befogadó, a nyitott számíthat sikerre. Előre kellett bocsátanom ezeket a gondolatokat, hogy világossá tegyem szándékomat és célomat, emlékeztetve a nemzetet, egy mindnyájunk sorsát mindmáig befolyásoló tragikus esemény 45. évfordulóján. Emlékeztetnünk kell ma innen, az Ország Házából mintegy 600 ezer magyarországi zsidó honpolgárunk embertelen megaláztatására, halálára. (folyt.köv.
1989. május 10., szerda 11:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (3. rész)
|
Olyan emberek emlékét idézzük fel, akiket zsidó származásuk, vallásuk miatt üldöztek, megszégyenítettek. Akiknek elvesztése fájó hiánya ma is a nemzetnek. Hiszen döntő többségük nem csak itt élt e hazában, de magyarul beszélt, magyarul gondolkodott, magyarul álmodott, s ragaszkodó hittel vallotta magyarnak magát. Távolabbra visszatekintve is bizonyíthatnám osztozásukat a nemzet sorsában, de hadd emlékeztessek ezúttal arra, hogy közülük többen az első hívó szóra ott voltak Kossuth, a szabadságharc zászlai alatt. Zsidó származásúak neveit máig ott láthatjuk az 1848-as és az első világháborús emlékműveken. De nem hiányoztak az őszirózsás forradalom hívei és a tanácsköztársaság katonái közül sem... Magyarok és nem magyarok hihetetlennek vélték, hogy valamikor is bekövetkezhet egy olyan kor, amelyben származásuk miatt idegennek tekintenek embereket a Duna-Tisza táján, akiknek menekülniük kell puszta életük mentése érdekében. Itt kell megemlítenünk, hogy a zsidó származásúakkal együtt cigány származásúak deportálására is sor került. 1945 elejéig Magyarországról mintegy 30 ezer cigány embert indítottak a halálba. Ma az áldozatokra emlékezünk; azokra, akik soha nem tértek vissza a náci koncentrációs táborokból, a munkaszolgálatból, de azokra a honvédekre is, akik a Don-kanyarnál estek áldozatul, vagy azokra, akik itthon, magyar földön lelték emberhez méltatlan halálukat. Szomorúságunkat csak növeli, gyászunkat még fájdalmasabbá teszi, hogy voltak olyan magyarok, akik a népünk lelkületétől olyannyira idegen fasizmust követve, a pusztító fajelmélet hatására, fanatizmussal cselekedtek. Vígaszul csak azoknak az embersége, önfeláldozó bátorsága szolgálhat, akik életük kockáztatásával is a magyar zsidóság megmentéséért cselekedtek. Mindennek ismeretében és tudatában írt, magyarnak vallván magát munkaszolgálatosként is, Radnóti Miklós, a halál felé menetelve: Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép, s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és miképp, de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen, és csecsszopók, akikben megnő az értelem, világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva, míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 11:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (4. rész)
|
Radnóti és mások az embertelenségek ellenére is hittek népünk holnapjában, a magyarság, a nemzet integráns részének tekintve önmagukat. S annak tekintették magukat mindazok, legalábbis meghatározó többségükben, akik - voltak bár szlovákok, németek, románok, délszlávok, zsidók, cigányok vagy más nemzetiségűek és vallásúak - otthonra leltek határainkon belül. Máig ható példaként említhetjük, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944-ben - a már felszabadult Debrecenben - törvényileg eltörölte az úgynevezett zsidó-törvényeket. De aztán évtizedeken át hallgatásra ítéltetett a tisztázó szándék, a nemzeti kisebbségek dolgában éppen úgy, mint a zsidóság vagy a cigányság sorsának nyilvános feltárásában. A bűntudatot emlegették némelyek, mások az antiszemitizmus újraéledésétől tartottak. Szerencsére mégis akadtak olyanok, akik hallatták hangjukat - többek között Károlyi Mihályra, Bibó Istvánra, Illyés Gyulára vagy Száraz Györgyre gondolok -, s akadtak, jobbára tétova, irodalmi kísérletek is. Nem mentséget keresve - de elismerve azoknak a politikai erőknek és személyiségeknek még a második világháború elején kifejtett törekvéseit, amelyek és akik éveken át ellenálltak a hitleri Németország követeléseinek - meg kell állapítanunk, hogy a magyar holocaust csak 1944. március 19-étől, a német megszállást követően teljesedett ki, s a magyar, különösen a vidéki zsidóság sorsa a nyilas hatalomátvétellel pecsételődött meg. A legújabbkori antiszemitizmus máig fellelhetően, hazánkban az első viágháborút követő évtizedekben eresztett gyökeret, s újbóli felerősödésétől sokan tartanak manapság is. Holott ez a magatartás mindenütt, de ezen a tájon különösen a nemzetietlenségnek a szinonimája, kárt okoz népünknek, rontja, csorbítja tekintélyünket a nemzetek közösségében. Meggyőződéssel állíthatom: aki európainak vallja magát, vagy egyszerűen rendes, becsületes embernek, az nem tehet különbséget ember és ember között vallása, bőrének színe, nemzetisége okán. Attól idegen a kisebbség megalázása, bármiféle megkülönböztetése. Tegnap volt 44 éve annak, hogy az európai harctereken elhallgattak a fegyverek. Ez az évforduló megfelelő alkalom arra, hogy szóljunk másik adósságunkról is. Beszéljünk arról, amiről évtizedekig nem szabadott, mert népünkbe beleégették a bélyeget, hogy a magyar bűnös nemzet, hogy Magyarország Hitler utolsó csatlósa volt... (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 11:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (5. rész)
|
Négy évtizedig nem lehetett beszélni arról, hogy a Kárpát-medence és Európa más térségeiben több százezer magyar katona - zömével munkások és parasztlegények - nyugszik jeltelen tömegsírokban, szétszórva a csatamezőkön. Gondoljunk rájuk is ezekben a percekben, s azokra is, akik testileg-lelkileg szétroncsolva; sebesülten, vagy a hadifogság keserveit megtapasztalva tértek vissza Magyarországra. Ezek a százezrek ártatlanok, de bűnös az a politikai vezetés, amely a halálba, más nemzetek ellen küldte őket. Mostanában kiteljesedő nyíltságunk, őszinteségünk, múltunk szépítés nélküli vállalása, mind teljesebb, kendőzetlen feltárása módot ad már a tisztességes megemlékezésre, adósságaink törlesztésére. Javaslom, hogy hazánk felszabadulásának 45. évfordulójára az Országgyűlés alkosson törvényt a második világháború valamennyi magyar áldozata emlékének megörökítésére. E pillanatokban mély fájdalommal és gyásszal emlékezünk egy embertelen, szörnyű időszak magyar halottaira: a gázkamrák áldozataira, a megfagyott munkaszolgálatosokra, a harctereken elesett katonákra, azokra a polgárokra, akik a bombázások és utcai harcok következtében hunytak el. És ne feledkezzünk meg azokról sem, akik országunk XX. századi társadalmi kataklizmáiban - amiből sajnos bőven jutott e nemzetnek - életüket vesztették. Kegyelettel és hálával emlékezünk a Hitler-ellenes koalíció népeinek áldozathozatalára, emberveszteségeire is. Gyújtsuk meg jelképesen a gyász gyertyáit, helyezzük el a kegyelet virágait. Tudatosítsuk a világgal: mi, magyarok és nem magyarok ebben az országban minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy emberek százezrei, milliói a jövőben soha ne válhassanak a tébolyult fajgyűlölet vagy egy esetleges világháború áldozataivá - mondotta befejezésül Szűrös Mátyás. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 11:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (6. rész)
|
Szűrös Mátyás beszéde után egyperces néma felállással emlékeztek a képviselők a magyarországi deportáltakra, majd Schőner Alfréd (országos lista) emelkedett szólásra. Elöljáróban -------------- hangsúlyozta: egy olyan közösség küldötteként áll most itt, amely közösség átszenvedte a történelem legnagyobb sorscsapását. Személyes emlékeit idézve elmondta: maga is olyan családból származik, amelyet csaknem teljes egészében kiirtottak, hiszen 39 családtagja pusztult el Auschwitzban. Schőner Alfréd utalt arra a különösen megható és megrendítő tényre, hogy a mostani megemlékezés színhelye ugyanaz a ház, ahol annak idején a zsidótörvényeket hozták. Ám hozzátette: az igazi Magyarországot akkor sem Szálasiék jelentették, az igazi Magyarország Bajcsy-Zsilinszky Endre Magyarországa volt. A képviselő szólt az antiszemitizmus ma is fellelhető nyomairól. Mint mondotta, nincs olyan szeizmográf, amely pontosan mérni, érzékelni tudná napjaink antiszemitizmusát, de az tény, hogy a mai Magyarországon a korábbi évekhez viszonyítva nyíltabb lett az antiszemitizmus. Erre példaként idézte, hogy az utóbbi napokban is több zsinagóga épületén feltüntek a horogkeresztek, s számos felekezeti iskola ablakait betörték. Schőner Alfréd hangsúlyozta: közösen kell felemelni szavunkat az antiszemitizmus megnyilvánulásai ellen, mert 44 esztendővel Auschwitz után e jelenségek felett nem térhetünk napirendre. Ezt követően a képviselő két javaslattal élt: állítsanak emlékművet az elpusztult 600 ezernyi magyarországi zsidónak, mert tudomása szerint hazánkban, közterületen nincs ilyen emlékmű. Javasolta továbbá, hogy Magyarország állítsa helyre a teljes körű diplomáciai kapcsolatot Izrael állammal. Schőner Alfréd megemlékező gondolatait azzal zárta: ,,úgy érzem, egészében vagyok magyar és egészében vagyok zsidó. S e kettős gyökerűség meghatározza azt a célkitűzést, amelyet a magyar zsidóság az elkövetkezendő évtizedekben is maga elé tűzött e hazában,,. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 12:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (7. rész)
|
Czoma László (Zala m., 5. vk.), a keszthelyi Helikon ------------ Kastélymúzeum igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába hallgattak el 44 évvel ezelőtt a fegyverek, a lelkekbe nem köszöntött be a béke, nem hegedtek be népünk iszonyatos lelki sebei. Ennek oka elsősorban az, hogy mindmáig nem kapott megérdemelt figyelmet Magyarország háborús vesztesége, kevés szó esett azokról a százezrekről, akik elestek a háborúban, s arról az érzelmi veszteségről, ami a gyászolókban még ma is él. Még az áldozatok számát is a bizonytalanság köde lengi körül. A képviselő szerint ,,rehabilitálni kellene végre a magyar nép titkon és tiltva gyászoló lelkét,,, el kellene törölni a Káin-bélyeget a nemzet homlokáról, s illő lenne tisztességgel meggyászolni a háborúba hurcolt katonákat. Mint mondotta: szerte a hazában szerveződnek a népi kegyeleti emlékbizottságok; emlékműveket emelnek, egyelőre csak a temetőkben, hiszen a ,,bűnös nemzet,, kikiáltóinak késői utódai utasítása szerint csak a temetőben lehet névvel ellátott emlékművet állítani. Illő volna a második világháború minden áldozatának emlékművet emelni. Itt az ideje végre, hogy megköttessék a lelkekben is a béke, 40-50 évvel a legszörnyűbb világégés után - hangoztatta. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 13:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (8. rész)
|
Zsigmond Attila (Budapest 5. vk.),a Budapest Galéria --------------- főigazgatója elmondta: vészterhes időkre emlékezünk, nemzeti múltunk embert próbáló szakaszára. A fájdalom több mint négy évtized után is bennünk él. Ez lehet a biztosítéka annak, hogy ilyen szörnyűség a mi nemzetünk életében többé ne fordulhasson elő. Az emlékezésen túl, az érzelmek mellett e kor megértéséhez szükség van történelmünk, igaz történelmünk ismeretére. Mai szemmel nézve érthetetlen, hogy a kor hőseiről, a humánus Szent Györgyökről majd 40 évig szót sem ejthettünk vagy nem ejtettünk. Miért nem tudhattunk Raoul Wallenberg, Carl Lutz, Giorgio Perlasca és mások hősiességéről, a Vatikán és a magyar egyházak tiltakozásáról, sőt a náci megszállásig a Kállay-kormány ellenállásáról? Arról, hogy bár Wallenberg, Lutz, Perlasca diplomáciai mentességét élvezve sietett a nemzet testéből kiszakítottak segítségére, munkájukat számtalan honfitársunk is segítette, éppúgy kockára téve életét, családját. Az ismert nevű hőseink - például Bajcsy-Zsilinszky Endre, Benedek doktor, Ferenczi László, Reviczky Imre, Stella Adorján, Szekfű Gyula, Sztehló lelkész, Újvári Sándor, Weisz Artúr - és az ismeretlen, üldözötteket bújtató családok. Ezek az emberek teljes nemzetben gondolkodó és érző magyarok voltak, akik mentették emberségünket, becsületünket. Wallenberg szobrát fel sem avatták. A fasizmus áldozatainak emlékművével 1985-ig, Wallenberg szobrával 1987-ig voltunk adósok. Carl Lutznak most fogunk emléket állítani. Igazi nemzettudatunkhoz ezek a tények nélkülözhetetlenek, és alkalmasak megerősödnünk az embergyűlölő, fajgyűlölő ideológiákra alapuló, intézményesített terror permanens veszélye ellen - hangsúlyozta. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 13:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (9. rész)
|
Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.), a Fővárosi Szabó Ervin -------------- Könyvtár III. kerületi főkönyvtárának vezetője felszólalásában a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Raoul Wallenberg Egyesület felkérésére, valamint saját maga lelkiismeretére hallgatva emlékeztette a nemzetet a magyar holocaustra. Mint mondta, ezzel nem a régi sebek feltépése a szándéka, még kevésbé a kollektív bűntudat élesztése, csupán annyit szeretne elérni, hogy az emlékezés, ha megkésve is, de elhangozzék az ország házában. Arról, hogy Magyarországon a XX. század derekán több százezer honfitársunk esett embertelen népirtó politika áldozatául. Egy főhajtás erejéig emlékezzünk - mondotta - történelmünk e dicstelen korszakának áldozatairól, ezzel nemzeti önbecsülésünknek is tartozunk. A szabadság és a demokrácia elképzelhetetlen a tisztességgel rendezett nemzeti előélet nélkül. A képviselőnő szerint abban a társadalomban, amelyben nem vállalják ártatlan áldozatainak emlékét, ahol nem tesznek különbséget a helyes és a helytelen, a megtévesztő és a megtévesztett, az ártatlan és a bűnös, a gyilkos és áldozata között, ott a jövőben is minden előfordulhat. Az erkölcsi értékek elutasítása előre feloldozza a jövő bűnöseit. Csakis a múlt vállalása lehet garancia arra, hogy hasonló rémtettek nem fordulhatnak elő. Ehhez viszont szükség van a nemzeti megbékélésre. Most közösen kell olyan körülményeket teremteni, amelyek lehetővé teszik a nemzet felemelkedését. A mostani, ünnepi ülést több szervezet is támogatta. Idézett az MDF üzenetéből, amely szerint most történjék meg a magyar zsidóság ünnepélyes kiengesztelése, az áldozatok visszafogadása és eltemetése. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 13:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (10. rész)
|
Réger Antal (országos lista), a Magyarországi Németek ----------- Szövetségének alelnöke a fájó, szomorú emlékezetű, figyelmeztető évfordulón az Országgyűlésnek nyilatkozat elfogadását, s annak közzétételét javasolta, majd felolvasta a tervezett dokumentum szövegét. ,,Az Országgyűlés a második világháború valamennyi magyar, magyarországi áldozatára emlékezve, a pusztító világégés befejezésének évfordulóján hitet tesz a magyar nemzet töretlen békevágyáról és eltökéltségéről, hogy földünkön soha többé ne ismétlődhessenek meg népeket sújtó ilyen sorscsapások. Az Országgyűlés kifejezésre juttatja, hogy a Magyar Népköztársaság a maga részéről mindent elkövet egy újabb, ezúttal az emberi civilizáció teljes megsemmisülésével fenyegető világháború elkerülése érdekében. A több mint négy évtizede véget ért vérzivatarban a határainkon innen és túl elpusztult honfitársaink százezreinek tragédiája is intő példa a mai nemzedékek számára, hogy a más nemzetek iránti gyűlölet és az ellenségeskedés országok és nemzetek összeütközéséhez, tragikus és véres eseményekhez, valamennyiünket sújtó katasztrófához vezet. Magyarország sokat szenvedett mindkét világháborútól, és el kellett viselnie a konfliktusok mindmáig ható súlyos területi és etnikai következményeit is. Az Országgyűlés ezért úgy véli, hogy a Magyar Népköztársaság nagy erkölcsi nyomatékkal fejtheti ki: az államok közötti kapcsolatokat vezérlő, nemzetközi dokumentumokban foglalt elvek tiszteletben tartása kontinensünk békés viszonyainak, a biztonság és az együttműködés további kibontakoztatásának elengedhetetlen záloga. A jelenlegi nemzetközi körülmények között kedvező lehetőségek nyílnak a háborús veszély kiküszöbölésére, az egyéni és kollektív emberi jogok megsértésének megszüntetésére, az országok közötti békés, kiegyensúlyozott viszony megteremtésére. A nemzetközi biztonság megőrzése és erősítése az államközi kapacsolatok teljes körének ápolását és elmélyítését igényli. Ez vonatkozik a katonai szembenállás csökkentésére és a leszerelésre irányuló erőfeszítésekre csakúgy, mint a gazdasági és a humanitárius együttműködés, az emberek, az eszmék, az információk szabad áramlásának időszerű feladataira. A fenyegetettség érzésének csökkentése, a bizalom megteremtése az államok között csak úgy képzelhető el, ha az elzárkózás és a gyanakvás helyett mind nagyobb a nyitottság, minél szélesebbre tárjuk a kapukat országaink, intézményeink, szervezeteink és állampolgáraink előtt. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 13:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (11. rész)
|
Ha az országok az élet minden területét felölelő ezernyi szállal kötődnek egymáshoz, ez kiküszöbölheti az egymás elégtelen ismeretéből fakadó konfliktusos helyzetek, a fegyveres viszályok kirobbanásának veszélyét. Az Országgyűlés meggyőződését fejezi ki, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamatban résztvevő államok parlamentjei, az e testületekben helyet foglaló törvényhozók ezen az évfordulón, az idén és a jövőben is, megtalálják annak módját, hogy méltó formában fejezzék ki tiszteletüket azon különböző világnézetű és nemzetiségü, különböző politikai vagy vallási meggyőződésű emberek milliói emlékének, akiknek életét esztelen módon kerékbe törte a háború, hogy visszaidézzék azt a mérhetetlen szenvedést, amely kontinensünknek osztályrészül jutott, s ez által nyilvánítsák ki: az emlékezés mit sem ér, ha az eseményekből nem vonjuk le a megfelelő tanulságokat. Ezt a célt szolgálja a mégoly fájdalmas szembesülésünk az elmúlt évtizedek történelmével, az akkori események józan, valósághű megítélése. Ezt hivatott elősegíteni országunk külpolitikai tevékenysége is, amely az államokat és népeket elválasztó akadályok felszámolására, a nemzetközi megértésre és a békés együttműködésre irányul. Korunkat az jellemzi, hogy összeszűkült a világ, és minden, ami földgolyónkon történik, az emberiség közös ügyévé vált. Országainkban pusztító fegyverek soha nem látott tömegei halmozódtak fel, s sok más veszély is leselkedik nagyszerű vívmányokban gazdag és új távlatokat igérő civilizációnkra. Ilyen körülmények között, amikor valamennyiünknek oly sok veszítenivalónk van, a magyar Országgyűlés arra kér minden jó érzésű, az emberi haladást hittel vállaló embertársunkat, a nemzetek közösségét, valamennyi államot és azok felelős vezetőit, a parlamenteket pedig sürgősen arra hívja fel: külön és együttesen tegyenek meg mindent, hogy Európa és a világ soha ne ismerjen újabb világháborút, hogy fennmaradjon az emberi civilizáció, s a sokrétű termékeny együttműködés korszaka köszöntsön ránk, az utánunk következő nemzedékek egy fegyveres konfliktusoktól mentes, békés, emberhez méltó világ lakói legyenek.,, A képviselők egyetértettek a nyilatkozat szövegével és annak közzétételével. Az ünnepi megemlékezés befejezéseként az ülésteremben felhangzott a Szózat. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 13:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (12. rész)
|
Az ünnepélyes megemlékezést követően immár a napirenden szereplő kérdések tárgyalásával folytatta munkáját az országgyűlés. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség javaslatot nyújtott be a Vida Miklós képviselő lemondásával megüresedett képviselői hely betöltésére, a fővárosi 23. számú választókerület addigi pótképviselője, Batha Miklós személyében. A parlament Batha Miklós képviselői megbízását tudomásul vette, és igazolta. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az Elnöki Tanács benyújtotta jelentését az országgyűlésnek a február 23-a óta alkotott törvényerejű rendeletekről. A jelentést - amelyet a képviselők írásban is megkaptak - a törvényhozó testület tudomásul vette. Az ülésszak tárgysorozatának megállapítása következett. Elsőként Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3.vk.) önálló indítványáról határoztak. A képviselőnő a hatályban lévő választási törvény négy szakaszát érintő törvénymódosító javaslatot tett. A jogi bizottság támogatta az indítvány napirendre tűzését. A parlament a szavazás során egyhangúlag egyetértett a módosító javaslat megvitatásával. Támogatták azt is, hogy - jelentőségére való tekintettel - a mostani ülésszakon tárgyalják Bödőné Rózsa Edit indítványát. A tárgysorozat soron következő, döntést igénylő pontja élénk vitát váltott ki az ülésteremben. Ugyanis a Minisztertanács megbízásából Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke korábban benyújtotta beszámolóját az országgyűlésnek az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény érvényesülésének tapasztalatairól, illetve az ezzel kapcsolatos további teendőkről. Németh Miklós kormányfő viszont levelet intézett a törvényhozó testülethez, azt indítványozva, hogy az ifjúsági törvény vitáját most vegyék le a napirendről, s az ifjúság helyzetének áttekintésére a kormány készülő programjának vitája során térjenek majd vissza. A miniszterelnöki bejelentés nyomán kibontakozott vitában a téma fontosságára hivatkozva több képviselő kérte az ÁISH beszámolójának megtárgyalását. Bödőné Rózsa Edit konkrét elemzést kért a kormánytól az ifjúság helyzetéről. Géczi István (Budapest 49. vk.) javasolta: az országgyűlés olyan ifjúságpolitika mellett foglaljon állást, amely a kormányzati tevékenységgel összehangolt, s az esélyegyenlőség megteremtésével hozzájárul a fiatalság társadalmi beilleszkedéséhez. Álláspontja szerint az ifjúsággal kapcsolatos kérdéseknek az alkotmányban is meg kell fogalmazódniuk. Pálfi Dénes (Zala m., 3. vk.) tiltakozott az ellen, hogy az ifjúsági törvény vitája lekerüljön a napirendről. Javasolta: a parlament esetleg két lépcsőben tárgyalja ezt a témát. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 15:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (13. rész)
|
Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) azért nem helyeselte a vita elhalasztását, mert a képviselők így nem adhatnak tanácsokat a kormánynak programjának kialakításához. Szűcs Gyula (Szabolcs-Szatmár m., 16. vk.) mint a DEMISZ egyik városi tagszervezetének titkára úgy vélte: az ifjúság ügye nem tucatprobléma, ennek áttekintését az országgyűlés nem halogathatja. Alberth Béláné (Hajdú-Bihar m., 8. vk.) véleménye szerint egyetlen kormányt, s ezzel együtt semelyik parlamentet nem lehet felmenteni az alól, hogy programja középpontjában az ifjúság álljon. Ezért szükséges, hogy a kormány programjában mindazok a kérdések szerepeljenek, amelyek ma az ifjúságot foglalkoztatják. Berg Lászlóné (Hajdú-Bihar m., 18. vk.) elutasította a Minisztertanács elnökének levelében foglaltakat, választói nevében tiltakozott a törvény vitájának elhalasztása ellen. Az elhangzott képviselői véleményekre Németh Miklós miniszterelnök reagált. Rámutatott: amikor az Országgyűlés jelen ülésszakát előkészítették, Szűrös Mátyás úgy tájékoztatta őt, hogy a kérdéssel foglalkozó bizottság nem javasolja ennek a témának a napirendre tűzését, hanem az anyagi, a jogi, a közgazdasági és egyéb feltételek átgondolása után térjen vissza a kormány egy érdemi beszámolóval. De a kormány felkészült a beszámolóra, s ha a képviselők az elhangzása mellett döntenek, a vita tapasztalatait bizonyára hasznosítani lehet a kormányprogramban. Ezt követően Szűrös Mátyás szavazásra tette fel a kérdést: a jelenlegi ülésszakon rendeznek vitát a kérdésről, vagy pedig az Országgyűlés következő ülésszakán tárgyalják önálló napirendi pontként. A képviselők többsége - 52 ellenszavazattal, 17 tartózkodással - egyetértett azzal: a mostani ülésen hallgassák meg Deák Gábor tájékoztatóját. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 15:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (14. rész)
|
Az elnök ezt követően bejelentette, hogy dr. Bölcsey György, az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának titkára benyújtotta az Országgyűlésnek az Alkotmánynak a bizalmatlansági és a bizalmi indítvány intézményével való kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot, valamint a Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Dr. Kereszti Csaba, az Országgyűlés ügyrendelőkészítő bizottságának előadója benyújtotta a bizottság javaslatát az Országgyűlés házszabályainak kiegészítésére a bizalmatlansági és a bizalmi indítvány szabályaival és egyéb rendelkezésekkel. A Minisztertanács megbízásából dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot, valamint a Sztálin emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi I. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslatot nyújtotta be. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a mostani ülésszakra 15 képviselő interpellációt, 6 képviselő pedig kérdést nyújtott be. Ezek témájának ismertetését követően a Ház elnöke arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a legutóbbi ülésszakon Balogh Gábor képviselő interpellációjára az Országgyűlés nem fogadta el a pénzügyminiszter válaszát. A terv- és költségvetési bizottság az interpellációt megtárgyalta, de a bizottság ülésén adminisztrációs tévedés miatt Balogh Gábor nem vett részt. Ezért indokolt - mondotta Szűrös Mátyás -, hogy a terv- és költségvetési bizottság a képviselő részvételével ismételten tárgyalja meg az interpellációt, és jelentését a következő ülésszakon terjessze elő. Szűrös Mátyás Kovács Lászlóné (Budapest,7.vk.) hozzá intézett leveléről is beszámolt. Ebben a képviselőnő javasolta, hogy az interpellációkat első napirendi pontként tárgyalja meg az Országgyűlés s ne az ülésszakok végén, mert akkor az interpellációk már a szükségesnél kevesebb figyelmet kapnak. A Ház elnöke elmondta, hogy a javaslattal sem az ügyrendelőkészítő, sem a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nem értett egyet. Szűrös Mátyás sem támogatta a javaslat elfogadását, hiszen - mint mondotta - az indoklásban foglaltak bármely, utolsóként tárgyalt napirendi pont esetében fennállnának. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 15:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (15. rész)
|
Az elnök arra azonban felszólította képviselőtársait, hogy az interpellációk tárgyalásánál tanusítsanak kellő figyelmet. A képviselők elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: 1. személyi javaslatok tárgyalása; 2. az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat; 3. a Minisztertanács tagjainak és az államtitkároknak jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 4. az Országgyűlés házszabályáról szóló 1/1989. számú határozat módosítására vonatkozó országgyűlési határozattervezet; 5. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 6. az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 7. a Sztálin emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi I. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat; 8. az Elnöki Tanács beszámolója az 1985. július 1-je óta végzett munkájáról; 9. az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökének beszámolója az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény érvényesülésének tapasztalatairól, s javaslat a további feladatokra; 10. interpellációk és kérdések tárgyalása. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 15:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (16. rész)
|
Az elnök ezután bejelentette: a Minisztertanács tagjainak felmentéséről, illetve új miniszterek megválasztásáról kell a képviselőknek dönteniök. Az Elnöki Tanács ezzel kapcsolatban átiratot intézett az Országgyűléshez. Eszerint az Országgyűlés ügyrendjéről szóló 1/1989 számú határozat 9. paragrafusa értelmében az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa közösen kezdeményezi: a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a miniszter felmentésére vagy választására. Miután a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint az MSZMP Központi Bizottsága nem kíván élni kezdeményezési jogával, a Minisztertanács elnökének kezdményezésére - az országgyűlési bizottságok véleményének ismeretében - az Elnöki Tanács javasolja, hogy az Országgyűlés 1989. május 10-i hatállyal mentse fel Berecz Frigyes ipari minisztert, dr. Czibere Tibor művelődési minisztert, dr. Hoós Jánost, az Országos Tervhivatal elnökét, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, dr. Várkonyi Péter külügyminisztert, dr. Villányi Miklós pénzügyminisztert. Javasolja továbbá az Országgyűlésnek, hogy válassza meg dr. Békesi Lászlót pénzügyminiszterré, Glatz Ferencet művelődési miniszterré, Horn Gyulát külügyminiszterré, Horváth Ferencet ipari miniszterré, dr. Hütter Csabát mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterré és dr. Kemenes Ernőt miniszterré, az Országos Tervhivatal elnökévé. Ezután Németh Miklós kért szót, hogy megindokolja a kormányátalakítás szükségességét. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 15:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (26. rész)
|
A kormányfő beszámolóját követően Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., ------------- 12. vk.), a jánoshalmi Petőfi MGTSZ MSZMP-bizottságának titkára kért szót. A képviselő rokonszenvesnek nevezte az újfajta ajánlási módot a korábbi, direktebb jelölési gyakorlattal szemben. Ugyanakkor - anélkül, hogy a tárcák vezetésére jelölt személyek új tisztségre való alkalmasságát vitatta volna - aggodalmát is kifejezte. Mint mondta, az olyan, nem nyugdíjazás miatti személycseréknél, amelyektől bizonyos szakterület minőségi javulását várjuk, az utódválasztásnál célszerű lenne, hogy az elődök helyébe lépők munkaterületük kreatívabb szemléletű irányítói legyenek. Erre azért kell fokozottabban ügyelni, mert a most tervezett személyi változások az előző gyakorlat mechanikus folytatását prognosztizálják. Ezt szerinte a tárcavezetők második vonalából szándékolt előléptetése jelzi. Mint mondotta, az államtitkároknak, miniszterhelyetteseknek aligha lett volna életterük a minisztériumban, ha nem támogatják maradéktalanul elődeik koncepcióit. Ez azonban azt is jelenti - tette hozzá -, hogy a változtatást indokló tárcán belüli esetleges kudarcokért a helyetteseket is felelősség terheli. Sokkal szimpatikusabb lenne a jövőben az a megoldás, ha nem a korábbi kifogásolható munka miatt politikailag kompromittálódott személyek lépnének elődeik nyomdokaiba, hanem olyanok, akik munkájukkal rászolgáltak a bizalomra - tette hozzá. A képviselő végezetül felvetette: a jelölést végzők vajon tájékozódtak-e arról, hogy a közvélemény miként vélekedik a Szociális és Egészségügyi, valamint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium vezetéséről. Ha ezt esetleg nem tették meg, mielőbb pótolják ebbéli mulasztásukat. Németh Miklós rögtön reagált a képviselő felszólalására. Utalt arra, hogy a mai politikai helyzetet még nem koalíciós viszonyok jellemzik. Ezért az eltérő érdekeket a formálódó pártok vagy erők akarata ellenére - mégha a kormány vagy bárki más szeretné is - nem lehet érvényesíteni. Szólt arról is, hogy ő maga a tárcák élére három-négy személyt is javasolt volna, ám a közelgő választások miatt - főként egzisztenciális okokra hivatkozva - többen elálltak a jelöléstől. A miniszterelnök kijelentette: jelöltjei kreatív személyiségek, felkészültek a feladatra, politikailag egyikük sem kompromittálódott. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 17:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (27. rész)
|
A képviselő kérdésének további részére válaszolva a kormányfő elmondta, hogy a két minisztérium vezetését érintő kritikai észrevételek hozzá is eljutottak, neki azonban más véleménye van a miniszterek tevékenységéről. A jelenlegi helyzetben a mostani változtatást tartotta indokoltnak. Az Országgyűlés ezután - az Elnöki Tanács javaslata alapján - a Minisztertanács tagjainak felmentéséről nyílt szavazással döntött. A testület Berecz Frigyes ipari minisztert 2 ellenszavazattal és 9 tartózkodással; Czibere Tibor művelődési minisztert 3 ellenszavazattal és 16 tartózkodással; Hoós Jánost, az Országos Tervhivatal elnökét 5 ellenszavazattal és 14 tartózkodással; Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert 84 ellenszavazattal és 27 tartózkodással; Várkonyi Péter külügyminisztert 45 ellenszavazattal és 37 tartózkodással; Villányi Miklós pénzügyminisztert 11 ellenszavazattal és 41 tartózkodással felmentette tisztségéből. Szűrös Mátyás maga és képviselőtársai nevében köszönetet mondott a Minisztertanács most felmentett tagjainak tevékenységükért. Az Országgyűlés elnöke ezután emlékeztetett: az új Házszabálynak megfelelően, az országgyűlés történetében először a miniszter-jelölteket az illetékes állandó bizottságok is meghallgatták és véleményezték, valamennyiük megválasztását támogatva. A törvényhozó testület tagjai titkos szavazással döntöttek Békesi László pénzügyminiszteri, Glatz Ferenc művelődési miniszteri, Horn Gyula külügyminiszteri, Horváth Ferenc ipari miniszteri, Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszteri, valamint Kemenes Ernő Országos Tervhivatal elnöki jelöléséről. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 17:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (28. rész)
|
A szünetet követően Pesta László, az Országgyűlés jegyzője ismertette az újonnan megválasztandó miniszterekre vonatkozó titkos szavazás eredményét. Mint mondotta, összesen 352-en adták le szavazatukat. Békesi László pénzügyminiszterré történő megválasztása mellett 313-an voksoltak, ellene 39-en. Glatz Ferenc művelődési miniszterré történő megválasztása mellett 330-an voltak, 22-en ellene szavaztak. Horn Gyula külügyminiszterré történő megválasztására 326 igen és 26 nem szavazat érkezett. Horváth Ferenc ipari miniszterré történő megválasztása mellett 292-en, ellene 60-an voksoltak. Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterré történő megválasztását 313-an támogatták, ellene 39-en szavaztak. Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnökévé történő megválasztásával 339-en értettek egyet, 13-an nemmel szavaztak. Egyébként mások is kaptak szavazatot: Villányi Miklós, Czibere Tibor és Szűrös Mátyás egyet-egyet, Váncsa Jenő hármat. Szűrös Mátyás felkérte az újonnan megválasztott minisztereket, hogy - a magyar parlamenti gyakorlatban elsőként - az országgyűlés plénuma előtt tegyék le ünnepélyes esküjüket. Az eskütétel után az új miniszterek elfoglalták helyüket a miniszteri székekben. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 17:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (29. rész)
|
A miniszteri eskütételt követően Szűrös Mátyás tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a parlamenti bizottságokkal kapcsolatos személyi kérdéseket - mivel a konzultációk elhúzódtak - a következő, május 30-ai ülésszakon terjesztik az Országgyűlés elé. Határoztak viszont a képviselők annak az ideiglenes bizottságnak a felállításáról, amelyre a legutóbbi ülésszakon tett javaslatot Técsy László. Az ad hoc bizottság feladatköre a ciklus végéig hátra lévő országgyűlési munkaprogram felülvizsgálata. Az ideiglenes bizottság elnökévé - három tartózkodás mellett - Jakab Róbertnét, az Országgyűlés alelnökét választották meg. A testület elfogadta azt is, hogy az ideiglenes bizottságba valamennyi állandó parlamenti bizottság egy-egy képviselőt delegáljon. Ezek után Szűrös Mátyás felkérte Gyuricza Lászlót, a Vida Miklós lemondásával megüresedett alelnöki tisztség betöltésére javaslatot tevő jelölőbizottság elnökét, hogy tájékoztassa az Országgyűlést az eddigi konzultációk eredményéről. Gyuricza László elmondta: a jelölőbizottság munkáját még nem fejezte be, s tovább folytatja a konzultációkat. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 17:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (30. rész)
|
Az Országgyűlés ezután - a soros elnök, Horváth Lajos indítványára - együtt tárgyalt az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatról, valamint a Minisztertanács tagjainak és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvénymódosító javaslatról. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) ügyvéd, az Országos Ügyvédi ------------ Tanács elnöke, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja, a javaslatok előterjesztője emlékeztetett arra, hogy a Parlament alig néhány hete vitatta meg az új Alkotmány szabályozási elveit. Ennek részeként döntött a hatalmi ágak szétválasztását felvázoló elvek elfogadásáról, mert megértette: a pluralisztikus parlamentáris rendszer keretei között csak e jól bevált, klasszikus elv gyakorlati megvalósulása akadályozhatja meg az egyközpontú, ellenőrizhetetlen hatalom gyakorlását. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy nem elég csupán a gyakorlatban megvalósítani a hatalmi ágak megosztásának elvét, hanem az elkülönült ágak egymás közötti egyensúlyát is meg kell teremteni. Erre garanciát jelenthet a Parlament és a végrehajtó hatalmat gyakorló kormány között - a bizalmi viszony megrendülése esetére - a bizalmatlanság, illetve a bizalom felvetésének jogilag szabályozott intézménye. Az egységes államhatalmat deklaráló Alkotmány elvi jelentőségű ,,lebontása,, már megkezdődött az alkotmánybíróság intézményének az Alkotmányba építésével. A bizalmatlansági indítvány beépítése ugyancsak halaszthatatlan lépés, ezt a többpártrendszerre való áttérés is egyértelműen indokolttá teszi. A jelenlegi változó, demokratizálódó politikai rendszerben a Parlamentnek - az átmeneti időszak törvényalkotó munkájában - az új alkotmány-felfogás szellemét kell érvényesítenie. Nem kodifikálhatja csupán a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványt, mert a hatályos alkotmány a kormánynak és egyes tagjainak Parlament előtti, Alkotmány előtti felelősségét határozza meg. Az egyes miniszterekkel szembeni bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetősége ezért nem zárható ki. A bizalmatlansági indítványt véglegesen természetesen majd az új Alkotmányban szabályozzák. Az intézményre viszont, mint a demokratikus hatalomgyakorlás alkotmányos intézményére, már a jelenlegi politikai viszonyok között is feltétlenül szükség van. A bizalmatlansági indítvány felvetésének és az ezzel kapcsolatos eljárási módnak a szabályozásával kapcsolatban Horváth Jenő elmondta: a bizalmatlansági indítványt előterjesztő képviselők számának meghatározására az előterjesztés két alternatívát jelöl meg. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 17:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (31. rész)
|
Nem abszolút számban, hanem a képviselőház létszámának hányadában határozza meg az indítvány érvényes előterjeszthetőségének módja. (A két változat a képviselők egyötödét, illetve egynegyedét jelöli meg szükséges arányként.) A tervezet a mérték tekintetében nem kíván különbséget tenni aközött, hogy a bizalmatlansági indítványt a Minisztertanács elnökével szemben, s ezáltal az egész kormányra kiterjedő hatállyal, vagy csupán valamely miniszterrel kapcsolatban terjesztették elő. A javasolt megoldás a jogintézmény jelentőségét azzal erősíti, hogy az nem egyszerű képviselői indítványként, hanem csak a képviselők meghatározott arányában előterjeszthető kollektív indítványként szabályozza. Ez kétirányú garanciát teremt, mert biztosítja a kellően megfontolt indítvány előterjeszthetőségének jogát, a megkívánt számarány meghatározásával viszont a kormány stabilitását szolgálja, kizárja ugyanis a megalapozatlan és a kellő megfontoltságot nélkülöző obstrukciós törekvéseket. A bizalmatlansági, illetve a kormány részéről felvethető bizalmi szavazás időpontjának meghatározásával kapcsolatban a bizottság előadója szerint - a képviselőház és a kormány számára - az előterjesztés és a tárgyalás közötti időt minimum öt napban kellene meghatározni. A hosszú ideig tartó bizonytalanság sem tartható, ezért indokolt a javaslatban eredetileg 30 napban meghatározott maximális idő 15 napra való korlátozása. Ez a parlament által felvetett bizalmatlansági, illetve a kormány által előterjesztett bizalmi indítvány tárgyalására egyaránt vonatkozik. Ez alól egyetlen kivétel van: amikor a Minisztertanács indítványára konkrét előterjesztéshez kötődik a bizalmi szavazás. Ebben az esetben ugyanis a Minisztertanács azt juttatja kifejezésre, hogy feladatát csak akkor tudja ellátni, ha az Országgyűlés az előterjesztésben foglaltaknak megfelelően dönt. A beterjesztett javaslat a Minisztertanács egészére kiterjedő bizalommegvonás esetén meghatározza az úgynevezett ügyvezetői kormány feladatait; hatáskörét csak a folyamatos tevékenység biztosításához feltétlenül szükséges lehetőségekre korlátozza. A javaslat azonos időpontot határoz meg az új kormány megválasztására és programjának elfogadására. Azt 60 napra mérsékli azzal, hogy elsőként a programot kell előterjeszteni, s csak utána kerülhet sor az új miniszterelnök és a miniszterek megválasztására. A Minisztertanács elnökének és tagjainak megválasztása ezáltal az előterjesztett program elfogadását is jelenti. Ezzel elkerülhető, hogy a Parlament a miniszterelnök és a Minisztertanács tagjainak megválasztásakor ismeretlen, csak később előterjesztendő programra adjon bianko-csekket - mondta végezetül. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 18:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (32. rész)
|
Bognár Rezső (Hajdú-Bihar m., 6. vk.) akadémikus, a debreceni ------------ Kossuth Lajos Tudományegyetem egyetemi tanára megnyugtatónak találta, hogy az alkotmánymódosító javaslatban együttesen szerepel a bizalmi és a bizalmatlansági indítvány. Véleménye szerint az ország gazdasági, politikai és morális válságokkal terhes helyzetében a bizalom sokkal fontosabb kérdés, mint a bizalmatlanság. Sajnálatosnak tartotta, hogy a parlamentben is felmerült a bizalmatlanság, mégpedig a Magyar Tudományos Akadémiával, a hazai tudományos élettel kapcsolatban. Ez a közhangulatban is érezhető; kétségtelen, hogy tudományellenes hangulat van ma az országban. A többség nem sokra becsüli a magyar tudományt, de nem is ismeri eléggé, és nem is vár tőle semmit. Mint mondotta, szükség volna arra, hogy az országgyűlés többet foglalkozzék az ország tudományos helyzetével, ezáltal szélesebb körben is meg lehetne ismertetni a magyar tudományos eredményeket. Javasolta, hogy az országgyűlés hozzon létre állandó tudományos bizottságot. A képviselő utalt arra, hogy az Akadémia ezekben a napokban lezajlott közgyűlésén szóba került: állítsák vissza az Akadémia régi közjogi státusát, autonóm köztestületi jellegét, s az lenne a legmegfelelőbb, ha az MTA közvetlenül a Parlamenthez tartozna. Biacs Péter (Budapest 30. vk.), a MÉM Központi Élelmiszeripari ----------- Kutatóintézetének főigazgatója indítványozta: ha a miniszter megbizatása lemondásával, felmentésével, visszahívásával, a bizalom visszavonásával vagy halálával szünik meg, az új miniszter megválasztásáig feladatait a kormányban a miniszterelnök vagy az általa kijelölt miniszter lássa el. Kifejtette: az államtitkárok vagy miniszterhelyettesek a Parlamentben nem lehetnek legitimek, mert az Országgyűlés előtt nem tettek esküt, így a megválasztott minisztert a kormányban nem helyettesíthetik. Biacs Péter elmondta: választói felhívták a figyelmét arra, hogy már most is, de a választások után méginkább elképzelhető lesz, hogy a miniszterek nem egy pártból kerülnek ki. Választóinak egy része ezért is sürgeti és igényli a pártok közötti tárgyalásokat - mutatott rá. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 18:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (35. rész)
|
A napirend feletti vitát követően a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság - tekintettel Biacs Péter önálló indítványára - ülést tartott. Horváth Jenő, a napirend előterjesztője a bizottsági tárgyalás eredményét ismertetve elmondta: Biacs Péter visszavonta indítványát azzal, hogy javaslatát figyelembe veszik az új Alkotmány kidolgozásakor. A soros elnök a szavazást megelőzően emlékeztetett arra, hogy az alkotmány megváltoztatásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A parlamentnek 382 tagja van, a minősített szavazáshoz tehát legalább 255 képviselőnek kellett igennel szavaznia. Mint utóbb kiderült, a figyelmeztetésre szükség volt, mert a többségi vélemény csak a negyedik szavazás eredményeként született meg arról, hogy a képviselőknek hány százaléka szükséges a bizalmatlansági indítvány benyújtásához. A döntést megelőzően kialakult vitában Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.) azt kifogásolta, hogy a jogi bizottság előadója nem foglalt állást egyik változat mellett sem. Szerinte a képviselők egyötöde bőségesen elégséges lenne ahhoz, hogy adott esetben az obstrukciós vitát megakadályozza. Elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy a képviselők egytizede név szerinti aláírásával adjon be indítványt, ez azonban csak akkor lenne érvényes, ha legalább ennyi képviselő támogatná a javaslatot az ülésteremben. Filló Pál (Budapest, 18. vk.) is az egyötödös indítvány mellett volt, mert szerinte így a kisebbségi vélemények is felszínre kerülhetnek. Dr. Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.) szerint, ha a képviselői visszahívás kezdeményezéséhez elegendő a választópolgárok 10 százalékának aláírása, akkor a Parlamentben - ahol a miniszterek vagy a kormány ,,sorsáról,, is döntenek - se legyen túlzottan magas az indítványozáshoz szükséges képviselői létszám. Novák János (Budapest, 54. vk.) arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyötödös létszám több mint kétmillió választót képvisel, így az kellő jogosultságot jelent az indítvány beadásához. Sarlós István (országos lista) merőben eltérő javaslattal állt elő. Szerinte az Alkotmányban nem kellene feltüntetni, hogy mennyi képviselő szükséges a bizalmatlansági szavazás indítványozásához. (folyt. köv.)
1989. május 10., szerda 19:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (36. rész)
|
Berecz János (Szabolcs-Szatmár m., 6. vk.) azon a véleményen volt, hogy ha az ülésteremben kellene eldönteni a bizalmatlansági indítvány napirendre tűzését, akkor az egynegyedes változat mellett szavazna. Mivel azonban a bizalmatlansági indítványt írásban kell benyújtani, amely utánajárást és szervezkedést is feltételez, ezért az egyötöd mellett teszi le voksát. A testület tagjai a vitát követően végül is 275 igenlő szavazattal amellett döntöttek, hogy a képviselők legalább egyötödének kell írásban benyújtaniuk a bizalmatlansági indítványt a Minisztertanáccsal vagy valamely tagjával szemben. A Minisztertanács elnökével szembeni bizalmatlansági indítványt a Minisztertanáccsal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Az Országgyűlés ezután az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot részleteiben és egészében - 309 szavazattal és 3 tartózkodással - elfogadta. A Minisztertanács tagjainak és az államtitkároknak a jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosítását egyhangúlag szavazták meg. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 19:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (37. rész)
|
Az Országgyűlés ezután - az elfogadott napirendnek megfelelően - rátért a parlamenti házszabályok módosításáról szóló határozattervezet megvitatására. Az ügyrendelőkészítő bizottságtól a tervezetet a képviselők a korábbihoz képest több helyen módosított és kiegészített változatban kapták meg, ez már figyelembe vette az alkotmánymódosítás néhány rendelkezését is. A tervezetet az ad hoc bizottság nevében dr. Kereszti Csaba terjesztette elő. Mint mondta, ebben a parlamenti ciklusban nem ez az első módosítása a házszabálynak, valószínűleg nem is az utolsó, hiszen a társadalmi és politikai változások felgyorsultak, s a Parlament történelmi feladata, hogy azokat követve biztosítsa a megfelelő átmenetet a diktatórikus szocializmusból a demokratikus szocializmusba. Napjainkban az állami és a politikai intézmények demokratizálása szükségképpen érinti az állami és a társadalmi szervezeteknek az Országgyűléshez való viszonyát, a Parlament szerepét és jelentőségét. Fokozódott az Országgyűlés törvényalkotó munkája, ellenőrző szerepe, ami átfogja az állami, a társadalmi és a gazdasági élet egész területét. Ebből adódik, hogy megnőtt a Parlament és a képviselők felelőssége is, ami szintén a házszabály folyamatos változtatását igényli, követve azokat a törvényi módosításokat, amelyek a hatalmi struktúra demokratizálására és felelősségének növelésére irányulnak. A hatályos házszabály és folyamatos módosításának a rendeltetése mindenekelőtt az, hogy biztosítsa a parlamenti munka szakszerűségét és folyamatosságát, az új Alkotmány meghozataláig. Csak a népszavazással megerősített Alkotmány után lesz mód időtálló ügyrend meghozatalára, ez azonban már nem ennek az összetételű parlamentnek lesz a feladata. A mostani módosítások négy feladatra irányulnak. A bizalmatlansági és bizalmi indítvány alkotmányos szabályozásának ügyrendi átvételére; a képviselői munka szakszerűségének segítését szolgáló szabályok beiktatására, ezzel összefüggésben az Országgyűlés hivatalának szabályozási elveire és egyéb módosításokra. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 19:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (38. rész)
|
A változtatásokat indokolva dr. Kereszti Csaba először arról szólt, hogy jelenleg nincs szabályozva az az eset, ha az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Minisztertanács elnökének és tagjainak megválasztására nem kíván kezdeményezési jogával élni. A bizottság úgy itélte meg, hogy a kormány elnökének és tagjainak megválasztására irányuló politikai érdekegyeztetés mechanizmusának ügyrendi újraszabályozása túlmutat a házszabály keretein. Amúgy is figyelembe kell venni a közeljövőben hozandó, a politikai pártokról, a köztársasági elnök jogállásáról és a választásokról szóló törvényeket is, s meghozataluk után ismét felül kell vizsgálni az említett testületek kezdeményezési jogát. A bizottság most úgy döntött, hogy a házszabály kisebb kiegészítésével a most kialakult megoldást javasolja átmenetileg meghonosítani, elismerve azt, hogy ezzel a kérdés teljes körű szabályozása nem történik meg. Egy másik módosító javaslat lehetővé kívánja tenni, hogy az Országgyűlés ideiglenes bizottságának ne csak képviselők lehessenek tagjai. Ez erősíteni hivatott a bizottsági döntésekben a hozzáértést és a szakértelmet. Az elv az Alkotmányjogi Tanács működésében már a gyakorlatban is bevált. A házszabálynak az a kiegészítése, amely a miniszternek távolléte esetén való helyettesítésével kapcsolatos, a ,,Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről,, szóló törvényen alapul. A bizalmatlansági és bizalmi indítványról, valamint a jogkövetkezményeiről az ügyrend egyes szakaszai foglalkoznak, amely az Alkotmány hasonló szakaszainak változatlan átvétele. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 19:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (39. rész)
|
Már több képviselői hozzászólásban kifejezésre jutott, hogy az Országgyűlés Irodája nem a képviselők érdekében tevékenykedik, a képviselőktől elszakadt bürokratikus szervezetté vált. A bizottság is arra a meggyőződésre jutott, hogy szükséges átalakítani és kibővíteni az Országgyűlést, illetve annak tisztségviselőit és a képviselők munkáját kiszolgáló és segítő hivatali apparátus szervezetét. Mindezt indokolt a házszabályban szabályozni, ezzel is kifejezésre juttatva, hogy a hivatali szervezet az Országgyűlés ellenőrzése alatt áll, tevékenységét az Országgyűlés határozza meg, irányítása pedig az Országgyűlés elnökének feladata. Az Országgyűlés hivatali szerve a javaslat szerint egységes szervezetet képez ugyan, de a munkamegosztást figyelembe véve három szervezeti egységből áll, ezek: a parlamenti főtitkár és az apparátusa, az Országgyűlés Hivatala és az Elnöki Titkárság. A parlamenti főtitkár funkciójának bevezetését az aktív képviselői vita és az intenzívebb törvényalkotó tevékenység indokolja. Ezért szükségessé vált a főtitkár irányításával parlamenti jogász-apparátus létrehozása is, amely egyebek között gondoskodik a bizottságok működésének feltételeiről, szakértők igénybevételének lehetőségeiről; előkészíti a törvények és az országgyűlési határozatok kihirdetését. Így a bizottságok és a képviselők ezentúl nem szorulnak kizárólag a minisztériumok segítségére jogi és szakmai kérdésekben. A főtitkári funkció és az apparátus sejtetni enged olyan perspektívát, amely lehetővé teszi, hogy ne a kormány és szervei legyenek a törvények szinte kizárólagos előkészítői és előterjesztői, hanem maguk a képviselők, valamint az Országgyűlés bizottságai is. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 19:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (40. rész)
|
Az előterjesztő szerint a bizottságban élénk vita volt a funkció elnevezéséről is. Egyesek a háznagy elnevezést kívánták feléleszteni, amellyel a bizottság végül is nem értett egyet. A Magyar Országgyűlés hajdani háznagya ugyanis képviselő volt, és feladata az Országgyűlés Hivatala vezetőjének hatáskörével volt rokon, másrészt a nemzetközi gyakorlatban a főtitkári elnevezés vált általánossá e munkakörre. Az Országgyűlés Hivatala, mint a másik ilyen szerv, nem jogi szakmai jellegű szervezet, hanem az Országgyűlés működéséhez szükséges műszaki, technikai, gazdasági, igazgatási, ügyviteli feladatokat ellátó apparátus; ez különbözteti meg a főtitkári feladatkörtől. A módosítás szerint az Elnöki Titkárság biztosítja a sajtó működési feltételeit, és a Sajtóirodával gondoskodik az Országgyűlés tevékenységéről szóló tájékoztatásról, szervezi a Parlament nemzetközi kapcsolatait. Miután az Országgyűlés hivatali szervei vezetőinek kinevezése, munkakörük részletesebb meghatározása az Országgyűlés elnökének jogköre, ezért indokolt a házszabály idevonatkozó bekezdésének a kiegészítése is. A házszabály módosításához Sebők János képviselő önálló indítványt terjesztett elő - mondotta dr. Kereszti Csaba - a bizottsági ülésen azonban nem volt ott, így javaslatait nem tudták pontosítani. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 19:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (41. rész)
|
A Házszabályok módosítása feletti vitában két képviselő jelentkezett szólásra. Huszár István (országos lista), a Hazafias Népfront ------------- elnök-főtitkára szövegmódosítási javaslatot tett, miszerint töröljék az MSZMP és a HNF kezdeményezési jogát a kormánytagok megválasztására vonatkozóan. Ehelyett viszont foglalják a Házszabályba: a Minisztertanács tagjainál a kezdeményezés joga a Minisztertanács elnökét illeti meg. Huber Jenő (Baranya m., 2. vk.), a Pécsi Dohánygyár műszaki ---------- osztályvezetője arra az anomáliára hívta fel a képviselők figyelmét, hogy jelenleg a Parlament anyagilag függ az általa ellenőrzött kormánytól. Véleménye szerint ezt a kérdést minél hamarabb, de legkésőbb a költségvetés reformjával egyidejűleg rendezni kell, mégpedig oly módon, hogy a Parlament saját maga határozza meg - a költségvetéstől függetlenül - működésének anyagi feltételeit. A parlamenti tevékenység feltételrendszerét taglalva a képviselő kitért arra: az Országgyűlés munkájához szükséges a szakértői támogatás, ám ez nem jelenthet elvi befolyásolást, és nem vezethet a Ház függetlenségének megsértéséhez. Huber Jenő egyetértett az Országgyűlés Hivatala és az Elnöki Titkárság tervezett létrehozásával, a főtitkár vagy háznagy intézményéről azonban megjegyezte: ha e posztot - a jelenlegi elképzelések szerint - nem képviselő tölti be, az befolyásolhatja a Ház független működését. Végezetül sürgette a gépi szavazás haladéktalan bevezetését, annál is inkább, mert ez biztosítaná a képviselői állásfoglalások oly sokak által hiányolt nyíltságát. Ezt követően az elnöklő Horváth Lajos elrendelte, hogy Huszár István módosító javaslatát vitassa meg az Ügyrendelőkészítő Bizottság. A rövid szünet elteltével ismét egybegyűlő képviselők egyhangúlag elfogadták Huszár István szövegmódosítását, majd pedig ugyancsak egyhangúlag a Házszabályok módosítását. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 20:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (42. rész)
|
Ezután Gyuricza László (Veszprém m., 5. vk.) kapott szót, aki ismertette az Országgyűlés alelnöke jelölésére kiküldött bizottság jelentését. Összegzésképpen elmondta: a bizottság többségének az volt a véleménye, hogy nem javasolják a harmadik alelnöki tisztség betöltését. Hozzáfűzte, hogy ezzel a véleménnyel az Országgyűlés tisztikara is egyetért, továbbá ez a javaslat összhangban van a most elfogadott házszabállyal is. Kritikai megjegyzést is tett a képviselő, mondván, hogy az országos listán szereplő képviselők nem vettek részt a jelölőbizottság munkájában. Végül kérte az Országgyűlést, hogy a jelentést fogadja el. Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) a bizottság jelentésével kapcsolatban azt a véleményét fejtette ki, hogy az Országgyűlés tiszti karának összetétele nem fejezi ki a testület valóságos összetételét. Sok párton kívüli képviselő is van. Indítványozta, amennyiben nem töltik be a harmadik alelnöki helyet indokolt és igazságos lenne, ha az alelnökök közül egy MSZMP-tag alelnök lemondana. Ezáltal lehetővé válna, hogy egy párton kívüli képviselő is bekerüljön a tisztikarba. Takács Imréné (Csongrád m., 4. vk.) szerint a közmegegyezést csak úgy lehetne elérni, ha harmadik alelnököt is választanának, és ő párton kívüli lenne. Az elnök szavazásra bocsátotta a bizottság jelentését. A képviselők közül 114-en értettek egyet azzal, hogy nincs szükség harmadik alelnökre, 128-an nem fogadták el a jelentést, 15-en pedig tartózkodtak a véleménynyilvánítástól. Az elnök így arra kérte a bizottságot: folytassa munkáját. Ezzel az Országgyűlés májusi ülésszakának első munkanapja - amelyen Szűrös Mátyás és Horváth Lajos felváltva elnökölt - befejeződött. Az elfogadott napirendnek megfelelően az ülésszak csütörtökön 9 órakor folytatódik. X X X (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 20:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (43. rész)
|
Az országgyűlés májusi ülésszaka első napjának eseményei dióhéjban: Szerdán 10 órakor Szűrös Mátyás elnökletével megnyílt az Országgyűlés májusi ülésszaka. A Parlament a munkarendjén szereplő napirendi pontok tárgyalása előtt ünnepélyes megemlékezést tartott: a 45 évvel ezelőtti magyarországi deportálásokra emlékezve lerótták kegyeletüket a második világháború magyar áldozatai előtt. Az évforduló alkalmából Szűrös Mátyás mondott az áldozatokra emlékező beszédet. A megemlékezésekhez kapcsolódóan felszólalt: Schőner Alfréd (országos lista); Czoma László (Zala m., 5. vk.); Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.); Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.) és Réger Antal (országos lista). Az ünnepélyes megemlékezést követően a napirenden szereplő kérdések tárgyalásával folytatta munkáját az országgyűlés. Elsőként a Vida Miklós lemondása miatt megüresedett képviselői helyre igazolták Batha Miklós addigi pótképviselőt, majd úgy határoztak, hogy a jelen ülésszak napirendjére tűzik Bödőné Rózsa Edit képviselő önálló, a hatályban lévő választási törvény módosító indítványának megtárgyalását. Élénk vitát követően az Országgyűlés többségi szavazattal döntött arról, hogy napirendre tűzi Deák Gábor államtitkárnak, az ÁISH elnökének az ifjúsági törvény végrehajtásáról szóló beszámolóját. Ezután megállapították az ülésszak tárgysorozatát. 1. személyi javaslatok tárgyalása; 2. az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat; 3. a Minisztertanács tagjainak és az államtitkároknak jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 4. az Országgyűlés házszabályáról szóló 1/1989. számú határozat módosítására vonatkozó országgyűlési határozattervezet; 5. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 6. az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 7. a Sztálin emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi I. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat; 8. az Elnöki Tanács beszámolója az 1985. július 1-je óta végzett munkájáról; (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 20:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (44. rész)
|
9. az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökének beszámolója az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény érvényesülésének tapasztalatairól, s javaslat a további feladatokra; 10. interpellációk és kérdések tárgyalása. A tárgysorozat első pontjaként a Minisztertanács tagjainak felmentéséről, illetve új miniszterek megválasztásáról kellett a képviselőknek dönteniük. A döntés előtt Németh Miklós kért szót, hogy megindokolja a kormányátalakítás szükségességét. A kormányfő beszámolóját követően Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.) kért szót. Ezután az Országgyűlés nyílt szavazással felmentette Berecz Frigyes ipari, Czibere Tibor művelődési, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi, Várkonyi Péter külügy- és Villányi Miklós pénzügyminisztert, valamint Hoós Jánost, az Országos Tervhivatal elnökét. Ezután a testület tagjai titkos szavazással megválasztották Békesi Lászlót pénzügy-, Glatz Ferencet művelődési, Horn Gyulát külügy-, Horváth Ferencet ipari és Hütter Csabát mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterré, valamint Kemenes Ernőt az Országos Tervhivatal elnökévé. A miniszteri eskütételt követően határoztak a képviselők az országgyűlés munkaprogramját felülvizsgáló ideiglenes bizottság felállításáról, annak elnökévé megválasztották Jakab Róbertnét, az Országgyűlés alelnökét. Az Országgyűlés ezután együtt tárgyalta az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot, valamint a Minisztertanács tagjainak és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvénymódosító javaslatot, amelyeket Horváth Jenő bizottsági előadó terjesztett elő. A vitában felszólalt: Bognár Rezső (Hajdú-Bihar m., 6. vk.); Biacs Péter (Budapest, 30. vk.); Huber Jenő (Baranya m., 2. vk.); Moldvay István (Szabolcs-Szatmár m., 9. vk.) és Avar István (Budapest, 17. vk.). A vitát követően Biacs Péter önálló indítványára ülést tartott a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, ahol Biacs Péter visszavonta indítványát azzal, hogy javaslatát figyelembe veszik az új Alkotmány kidolgozásakor. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 20:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (45. rész)
|
A döntést megelőzően kialakult vitában felszólalt: Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.); Filló Pál (Budapest, 18. vk.); Dr. Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.); Novák János (Budapest, 54. vk.); Sarlós István (országos lista) és Berecz János (Szabolcs-Szatmár m., 6. vk.). A vitát követően végül amellett döntött a testület, hogy a képviselők legalább egyötödének kell írásban benyújtania a bizalmatlansági indítványt a Minisztertanáccsal vagy valamely tagjával szemben. Az országgyűlés ezután elfogadta az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot, illetve a Minisztertanács tagjainak és az államtitkároknak a jogállásáról és felelősségéről szóló törvény módosítását. Az Országgyűlés Házszabályának módosításáról szóló határozat-tervezet tárgyalása következett. Dr. Kereszti Csaba, az ügyrend-előkészítő bizottság tagja terjesztette elő a tervezetet. A vitában felszólalt: Huszár István (országos lista) és Huber Jenő (Baranya m., 2. vk.). A házszabály-módosítást Huszár István kiegészítő javaslatával az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezt követően Gyuricza László (Veszprém m., 5. vk.) ismertette az Országgyűlés alelnökének jelölésére kiküldött bizottság jelentését. A témához hozzászólt: Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) és Takács Imréné (Csongrád m., 4. vk.). Az országgyűlés úgy határozott, hogy a bizottság folytassa munkáját. Ezzel az Országgyűlés májusi ülésszakának első munkanapja - amelyen Szűrös Mátyás és Horváth Lajos felváltva elnökölt - befejeződött. x x x Az országgyűlés májusi ülésszaka első napjáról tudósítottak: Bisztricsány Julianna, Csákvári János, Farkas Attila, Garajszki István, Kocsonya Zoltán, Nagy Attila és Szőke László. (MTI)
1989. május 10., szerda 20:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|