|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Felhívás május elseje megünneplésére
"A Szakszervezetek
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szakmai szövetségei a munkavállalók
nemzetközi összefogásának, a munkának, a munkásszolidaritásnak a
100. május elsejei megünneplésére hívják, várják a miskolci és
Miskolc-környéki dolgozókat, családokat a Csanyiki parkba, ahol
hagyományos majális megrendezésére kerül sor"
Vatikáni Rádió:
Paskai-cikk húsvétkor
"Az
elmúlt négy évtizedben a vallás elleni erős nyomás ellenére is sokan
hűségesen és áldozatokat vállalva kitartottak hitük mellett.
Lelkiismeretes munkájuk, becsületes helytállásuk tanulságtétel volt
amellett, hogy az autentikus keresztény élet mindig építő jellegű a
társadalomban, még ha ezt sokan nem is akarják elfogadni. Az
egyháznak a történelem folyamán sokszor kellett bizonyítania, hogy a
kereszténység nem visszahúzó, hanem építő erő a közösségben, mert
azokat az erkölcsi értékeket hordozza, amelyeket az egészséges
tórsadalmi élet nélkülözhetetlen alapját alkotják."
|
|
|
|
|
|
|
A tömegtájékoztatás nagy hiányoságai
|
------------------------------------ München, 1989. november 11. (SZER, Magyar híradó) - Bármilyen örvendetesen kibővült a tájékoztatás tömege Magyarországon, van néhány kérdés, amely körül meglepő, vagy talán nem is meglepő hiányok mutatkoznak - erre mutat rá Tamás Gáspár Miklós, a Szabad Demokraták Szövetségének ismert vezető személyisége: - Az elmúlt korszak terhes örökségéről sokat beszélünk, de van egy-két olyan szempont, amiről az ember hajlamos is megfeledkezni. Például az, hogy a cenzúra nem pusztán a magyar sajtó és a magyar tömegkommunikáció erkölcsi nívóját tette tönkre, hanem tapasztalhatjuk minden nap, hogy a magyar sajtónak és tömegkommunikációnak hiányzik a kellő szakmai, professzionális színvonala is, amiben - azt gondolom - nem az újságírók a ludasok, hanem azok a körülmények, amelyek a demokratikus, vagy nyugati értelemben vett modern újságíró tipusát Magyarországon nem alakították ki. Ebben az egyik legfontosabb példának azt tartom, hogy miként kezelik a magyar médiák és a magyar újságok a mai magyar belpolitika két döntő fontosságú fejleményét. Az egyik ilyen fejlemény a Magyar Szocialista Párt kudarca, a másik ilyen fejlemény pedig a négy emlékezetes kérdésben kiírt népszavazás. Mind a két dologról megjelentek interjúk érdekeltekkel, a dologban elfogult, elkötelezett emberekkel, de nem akadt olyan magyar újságíró, aki egy komoly elemzésre vállalkozott volna, aki megpróbálta volna pártatlanul tájékoztatni az olvasókat arról, hogy két dolog van, mi minden forog kockán. A Magyar Szocialista Párt kudarca, hogy egy tömegpártként újjá szervezi önmagát, egy olyan döntő jelentőségű esemény a jelenkori magyar történelemben, ami talán csak 1956-hoz hasonlítható. Akkor is forradalomban omlott össze a kommunista párt percek alatt, most pedig békés körülmények között derül ki, hogy annak a mérsékelt reformerségnek, amelyet Nyers Rezső és Pozsgay Imre pártja képvisel, nincsenek igazán hívei az országban. (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar tömegtájékoztatás - 1. folyt.
|
Hogy nagyon sokan - beleértve a nyugati kommentátorokat is - azt gondolták, hogy ez lesz az egyik legnépszerűbb irányzat az országban. Nem így történt. Magyarázat erre a magyar sajtóban, a magyar tömegkommunikációban nem készült. Nem áll rendelkezésre semmilyen komoly elemzés arról, hogy a népszavazásra adandó négy "igen"-választ javasló négy párt - a Szabad Demokraták Szövetsége, a Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt és a Fidesz - miért ragaszkodik ennek a négy kérdésnek a megválaszolásához a nép által. Nem áll rendelkezésre magyarázat abban a tekintetben, hogy miért tekintik ezek a pártok a törvénysértésnek és hamisításnak azt, hogy az országgyűlés módosította az előre feltett kérdéseket és félrevezető magyarázatokat fűzött hozzá, és senki nem segít a magyar állampolgárnak eligazodni abban, hogy ezek a magyarázatok miért hamisak. Ez egy nagyon szomorú tényállás, hiszen itt nagyon fontos kérdésről van szó. Például olyan kérdésekről mint az, hogy a végrehajtó hatalmat nem szabad kettéosztani, hogyha jogállamot akar az ember. Tehát nem lehet egy parlamentnek alárendelt része az a kormány, és egy parlamentnek alá nem rendelt része azaz a népszavazáson megválasztott elnök. Nagyon erőteljesen tömörítve: az új magyar demokráciának a jogi felépítménye rendkívül fontos kérdés. Nem szerezhet tudomást az ember arról, hogy a pártvagyon kérdésében teljesen meghamisították a kérdést, és azt várják el a hivatalos kérdés-átfogalmazók, hogy a választók Békesi László pénzügyminiszter hiányos beszámolójára mondjanak igent, ahelyett, amit a 200 ezer aláírója a népszavazási kezdeményezésnek követelt. Mindezekre nincs professzionista, pártatlan, elfogulatlan, tárgyilagos magyarázat. Csak azok az emberek éreznek indíttatást ezeknek a kérdéseknek a magyarázatára, akik érdekeltek, vagy ellenérdekeltek ebben a dologban, és ez nincs rendején. (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar tömegtájékoztatás - 2. folyt.
|
Azt hiszem, valamiképpen a közönségnek kellene kiverekednie, hogy legyenek olyan újságok, amelyekből valóban sikerülhet majd tárgyilagos információt nyerni. Én sem vagyok alkalmas arra, hogy ilyen tárgyilagos információkat szolgáltassak, hiszen magam is tagja vagyok egy magyar politikai pártnak, sőt képviselőjelöltként indulok a négy színeiben egy közeli időközi választáson. Tehát nem ránk, politikai szereplőkre vár az ilyesfajta magyarázat, de ezt mi is - politikailag elkötelezett, vagy kevésbé elkötelezett, de érdeklődő és aggódó állampolgárok - joggal várnánk végre el a magyar sajtótól, a magyar tömegkommunikációtól, akárhol is szerkesztik ezeket a lapokat, akorhonnan is sugározzák a rádiók, a televíziók a műsoraikat. +++
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|