![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Felhívás május elseje megünneplésére
"A Szakszervezetek
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szakmai szövetségei a munkavállalók
nemzetközi összefogásának, a munkának, a munkásszolidaritásnak a
100. május elsejei megünneplésére hívják, várják a miskolci és
Miskolc-környéki dolgozókat, családokat a Csanyiki parkba, ahol
hagyományos majális megrendezésére kerül sor"
Vatikáni Rádió:
Paskai-cikk húsvétkor
"Az
elmúlt négy évtizedben a vallás elleni erős nyomás ellenére is sokan
hűségesen és áldozatokat vállalva kitartottak hitük mellett.
Lelkiismeretes munkájuk, becsületes helytállásuk tanulságtétel volt
amellett, hogy az autentikus keresztény élet mindig építő jellegű a
társadalomban, még ha ezt sokan nem is akarják elfogadni. Az
egyháznak a történelem folyamán sokszor kellett bizonyítania, hogy a
kereszténység nem visszahúzó, hanem építő erő a közösségben, mert
azokat az erkölcsi értékeket hordozza, amelyeket az egészséges
tórsadalmi élet nélkülözhetetlen alapját alkotják."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Nemzetiségi érdekvédelem Magyarországon
|
![](../img/spacer.gif)
---------------------------------------
München, 1990. június 1. (SZER, Magyar híradó) - Hol tart a nemzetiségi érdekvédelem Magyarországon? Ara-Kovács Attila foglalkozik a témával, most, hogy a parlament - egyébként érthető okokból - 30 nappal kitolta a határidejét annak, hogy döntsön a nemzetiségi képviselet ügyében.
- Aligha véletlen, hogy a parlamenti vitákban oly nagy nyomatékkal jelenlévő nemzetiségi önkormányzat, illetve képviselet kérdése kapcsán elsőként - a minap - a szlovákok szervezeteinek képviselőivel találkoztak a honatyák. Oka e ténynek alighanem külpolitikai indíttatású, mert hisz politikai szempontból Csehszlovákia helyzetet hasonlítható leginkább a miénkhez, és éppen ezért a két ország több oldalú kooperációja is létérdekű mindkét ország számára.
Ugyanakkor persze az sem véletlen, hogy a szlovák nemzetiségű képviselők - de aligha vélekednek másként a többi nemzetiségi tagjai is - meglehetős indulatokkal szemlélik azokat a rögtönzéseket, amelyeket az új parlament produkál a közösségi lét szabályozásának e vonatkozásában.
A skandináv példa nyomán javasolt ombudsman-rendszer, vagyis a parlament által szakértőként megbízott kisebbségi képviselő, aki észrevételeket és javaslatokat lenne hivatva tenni a felmerülő kisebbségi problémák ügyében a képviselőháznak, nem feltétlenül tekinthető célravezetőnek, különösen akkor nem, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarország híjján van a skandináv-államok demokratikus államvezetési gyakorlatának. (folyt.)
1990. június 1., péntek
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Nemzetiségi érdekvédelem - 1. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Az úgynevezett behívott képviseleti rendszer gyengéje pedig főképp abban van, hogy nem szabályozott az a szelekciós, illetve kijelelölő rendszer, amelyik e funkciókat konkrét egyénekkel betölteni lenne hivatva.
Annál is kevésbé működtethető ez a rendszer, mert Magyarországon a demokratikus átalakulások következtében legalábbis a formalitások szintjén az utóbbi időben a nemzetiségi érdekvédelem plurális rendszer épült ki. Az állampárti korábbi szövetségek mellett megjelentek kezdetben a demokratikus ellenzék által patronált kulturális egyesületek formájában olyan cigány, zsidó, illetve erdélyi szervezetek, amelyek mára polgárjogot nyertek, legitimitásra tettek szert. Ugyanakkor továbbra sem részesülnek azokból a központi támogatásokból, amelyeknek köszönhetően a korábbi szövetségek kellő biztonságban létezhetnek ma is.
Mostanáig 4 délszláv, egy-egy német, román illetve szlovák zsidó és cigányszervezet működött a kormányzattal való szoros együttműködésben, melyek a legutóbbi időkben kiegészültek ifjusági egyesületekkel is, a szlovákok esetében pedig már saját írószervezettel is. Mindemellett az elmúlt egy, másfél év során kisebbségi szempontból a demokratikus szervezeti formációk egész sora jött létre. Így például a cigányok nemzeti kulturális szövetséget hoztak létre, ugyanakkor az emberi jogok garanciáira koncentráló független szervezetet is, Phralipe néven.
Míg a zsidóság részben a magyar kultúrában betöltött szerves társaságnak bizonyosságát igyekezett új szervezeti formával hangsúlyosabbá tenni, emellett pedig nemzeti ébredésének is politikai súlyt szerezni a Magyar Cionisták Szövetsége keretében. (folyt.)
1990. június 1., péntek
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Nemzetiségi érdekvédelem - 2. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Látszólag tehát kellő számú szervezet áll már kisebbségi rendelkezésre: egyszerű számítás szerint is legalább harminc. Ezek azonban - és egyre nyilvánvalóbb - légüres térben kényszerülnek mozogni. Főképp persze azért, mert az új kormányzat sem jelezte e szándékát a régi nemzetiségi struktúrák gyökeres átalakítására, de főképp azért nem, mert a nemzeti, nemzetiségi együttlét politikai, társadalmi kezelése még a programok szintjén sem fogalmazódott meg, azaz éppúgy hiányzik az ilyesmi a kormányzat hosszútávú programjából, miképp az ellenzék által is ellenőrzött parlamenti bizottság elképzeléseiből. Arról most nem is beszélve, hogy a tizes számú emberi jogi kisebbségi és vallásügyi parlamenti bizottság hatáskörét jellemző módon a problémák egészen szűk körével korlátozta az új adminisztráció. +++
1990. június 1., péntek
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|