|
|
|
|
Vargha János környezetvédelmi díja, interjú (1. rész)
|
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 1990. április 15. vasárnap (MTI-tud) - Vargha
János biológus, a Duna-kanyar megmentője megkapta az amerikai
Goldman-díjat, a világ egyik legjelentősebb környezetvédelmi
kitüntetését. Vargha János hétfőn San Franciscóban vette át a 60000
dolláros díjat.
Az idén először kiadott díjakat a hat földrészről hat olyan személyiség kapta, aki lelkiismereti okokból, önfeláldozóan állt ki a természeti környezet megóvásáért, s áldozatával világszerte ösztönzést adott a környezetvédelemnek. A díjakat nemzetközi környezetvédelmi szervezetek, kiemelkedő személyiségek ajánlására ítélik oda.
Az indokolás szerint Vargha Jánosnak kulcsszerepe volt abban, hogy felhívta a figyelmet a nagymarosi vízerőmű okozta végzetes környezeti károkra, s a Duna-kör szervezőjeként az üldöztetést, az állásából való elbocsátást is vállalva küzdött tovább mindaddig, amíg az erőmű tervét el nem ejtették.
A díj többi kitüntetettje az Egyesült Államokban, Belizében, Malajziában, Kenyában és Ausztráliában szerzett nagy érdemeket a környezet védelmében. A Goldman-díj alapítását a világ számos vezető politikusa, köztük George Bush amerikai elnök üdvözölte.
A kitüntetettek San Francisco után Washingtonban és New Yorkban is bemutatkoznak a nyilvánosságnak. (folyt.)
1990. április 16., hétfő 17:18
|
Vissza »
|
|
Vargha János környezetvédelmi díja, interjú (2. rész)
|
Vargha János az MTI tudósítójának kérdésére elmondotta: véleménye szerint a magyarországi politikai körülmények kedveznek a környezetvédelem ügyének, s nehéz elképzelni, hogy az új kormány hozzájárulna a dunai vízlépcső építéséhez. Csehszlovákiában pillanatnyilag tisztázatlan a helyzet, mivel a cseh hatóságok Bős készen kapott problémájában a szlovákokra bízzák a döntést, s ott vannak erők, amelyek az eddigi, nagy beruházásokra hivatkozva, a befejezést sürgetik. A perspektíva azonban már rövid távon bíztató: a csehszlovákiai választásokon az erőviszonyok jelentős módosulása várható, a Zöldek pártja igen befolyásosnak ígérkezik, országosan a szavazatok 30 százalékát is megszerezheti, így a további építkezések ott is lekerülhetnek a napirendről. Még nincs egyébként késő, mivel 1991 nyara előtt nincs lehetőség a bősi tározó feltöltésére.
Vargha János beszámolt az osztrák, a magyar és a csehszlovák környezetvédők növekvő együttműködéséről. A múlt héten az ausztriai Bad Deutsch-Altenburgban tanácskoztak a három ország környezetvédői arról, hogyan őrízzék meg a térség természeti értékeit, termőföldjeit, vízkészleteit. A tervek szerint közös természetvédelmi parkot alakítanának ki a három ország találkozásánál, Hainburg (ahol az osztrák Zöldek meghiúsították a vízerőmű-építést), Bős-Nagymaros, Tállya és a Morva vidékén. A világon első ilyen jellegű, nemzetközi természetvédelmi övezetre vonatkozó osztrák kezdeményezés Budapesten bizonyosan támogatásra talál, s remélhetően a csehszlovákiai választások után Prága és Pozsony részéről is.
Vargha Jánost és a Goldman-díj többi kitüntetettjét kedden a tervek szerint George Bush elnök fogadja a Fehér Házban, míg szerdán New Yorkban Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárral találkoznak. A díjnyertesek ezután Costa Ricába utaznak: Oscar Arias, a közép-amerikai ország Nobel-békedíjas elnöke egyike volt azoknak, akik javaslatot tettek a díjak odaítélésére. A javaslattevők között voltak egyébként a világ legtekintélyesebb környezetvédelmi szervezetei, köztük a World Wildlife Fund, a Worldwatch Institute, A Sierra Club, az Egyesült Államokból a nagymúltú National Geographic Society. Az egyéni javaslattevők személyét nem hozták nyilvánosságra, de az alapítvány közölte, hogy Arias mellett köztük van Sir David Attenborough és Sir Edmund Hillary. +++
1990. április 16., hétfő 17:33
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|