|
|
|
|
Egy alapítvány hétköznapjai - Beszélgetés dr. Stefan A.. Musto-
val (1.rész)
|
1990 április 16. (MTI-Panoráma) - Amikor tavaly júniusban a
nyugatnémet külügyminiszter jelenlétében ünnepélyesen megnyitották a
Friedrich-Naumann Alapítvány budapesti képviseletét, és amikor
néhány hónappal később az érdemi munka is megkezdődött, nemigen
tudtuk, mi lesz pontosan a teendőnk. Dr.Stefan A. Musto professzor,
a képviselet budapesti vezetője az MTI-Panorámának adott
nyilatkozatában felidézi, milyen kiszámíthatatlannak, átmenetinek
látszottak akkor, 1989 júniusában a magyarországi folyamatok. Azt
azonban hozzáfűzi: ha pontosan nem is körvonalazták a feladatot,
bíztak abban, hogy menet közben képesek lesznek alk almazkodni az
igényekhez, és ily módon elősegíteni azt az átalakulási folyamatot,
amelyhez a Nyugat oly sok reményt fűzött.
Az alapítvány, amely a nyugatnémet Szabaddemokrata Párthoz (FDP, Hans-Dietrich Genscher pártja) áll közel, először is megkezdte a kapcsolatok kiépítését a magyarországi pártokkal, politikai és gazdasági intézményekkel. Mindenkinek felajánlotta tanácsait, támogatását, aki erre igényt tart. Értelemszerűen ez szeptember és március között, tehát a magyarországi első szabad demokratikus választásokat megelőző időszakban vonatkozott magára a kampány technikai lebonyolítására is.
A Naumann Alapítvány - mondja dr. Musto, mellesleg magyarul, mert hiszen kilenc éves koráig itt élt szüleivel, Magyarországon - ki is alakította a kapcsolatot mindazokkal, akik erre igényt tartottak. Minden rendezvény nyitott bármely párt előtt - fűzi hozzá, eloszlatva azt az elképzelést, hogy egyik-vagy másik magyarországi párt közelebb állna az alapítványhoz.
Az első tapasztalatok alapján kialakultak azok a formák, amelyek a leghasznosabbak, s az érdeklődők igen változatos rendezvényeken vehettek részt. Voltak nyugatnémetországi tanulmányutak mezőgazdasági szakemberek és politológusok részére; s rendeztek itthon is megannyi tanácskozást. Musto úr maga a legsikeresebbek egyikének azt a decemberi szimpóziumot tartja, amelynek témája Magyarország és a Közös Piac kapcsolata, e kapcsolat jövője volt.
Akár már az újabb - vagyis a választások utáni - korszak nyitányának tekinthető az a nem kevésbé színvonalas rendezvény, amelynek nyugatnémet és osztrák előadói közvetlenül a második forduló után a sajtó és a pluralista demokrácia összefüggéseit boncolgatták. (folyt)
1990. április 16., hétfő 12:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Egy alapítvány hétköznapjai (2. rész)
|
Ami a jövendő terveket illeti, a hangsúly értelemszerűen gazdasági kérdésekre tevődik. A Naumann Alapítványnak jelentős szerepe lehet abban, hogy összehozza a nyugati beruházókat a magyar vállalkozókkal, felderítse és tudassa, milyen intézményes együttműködést lehet kiépíteni. E témáról május végén jelentős nyugatoi rászvétellel szimpoziumot tartanak - mondja Musto úr, aki maga is gazdasági szakértő, különleges területe pedig Nyugat-Európa, a Közös Piac és annak kapcsolatrendszere.
A gazdasági felvilágosító munkára, a tapasztalatok átadásra ugyanaz az alapelv vonatkozik, mint a politikai jártasság elsajátításában nyújtott segítségre: a Friedrich-Naumann Alapítány semmiféle módon nem avatkozik bele a magyar ügyekbe - szögezi le.
Tevékenységük hatékonyságát persze ilyen rövid idő alatt nehéz lemérni. Arra a kérdésre, vajon a kampány-menedzseléssel kapcsolatos tanácsaikat látta-e érvényesülni a választási hadjáratban, pontosabban szólva, hogyan ítéli meg ezt az itthon sok vihart kavart kampányt, Musto úr így fogalmaz: a dolog ternészeténél fogva elkerülhetetlenek a személyeskedések, amelyek persze sajnálatosak és zavaróak, de mégis csak hozzátartoznak a szavazókáért folyó küzdelemhez. Ő személy szerint nem tartja kirívónak azt az agresszivitást, ami esetenként kétségkívül tapasztalható volt. Másrészt, fűzi hozzá, a temperamentumos magyaroktól aligha várható el skandinávokra jellemző hidegvér... +++
Szászi Júlia - MTI-Panoráma
1990. április 16., hétfő 12:37
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|