|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma - Kerekasztal:
beszélgetés a választásokról
"A választások szerintem mindenképpen szabad
választások voltak, de ezt nem lehet összehasonlítani, illetve nem
szabad összekeverni azzal a kifejezéssel, hogy esélyegyenlőség.
Ilyen választási rendszer a világon nincs. A magyar választási
rendszer rendkívüli mértékben a nagyobb pártoknak kedvez, azért is,
mert például ugye a 4 százalékos küszöbvonal, ahhoz hogy a
Parlamentbe be lehessen jutni többek között, illetve az is, hogy
ugye 750 támogatónak kell aláírni egy képviselőjelöltséget, hogy
megfelelő legyen a törvény szempontja szerint. "
|
|
|
|
|
|
|
A húsvét ünnepi szertartásai
|
1990. április 15., vasárnap - A kereszténység kétezer éves
hagyományai szerint köszöntötték húsvétkor Jézus Krisztus
feltámadásának emlékezetét az ország templomaiban. Az egyházközségek
ünnepi szertartásokkal, istentiszteletekkel és egyházzenei
hangversenyekkel emlékeztek a feltámadás misztériumára. Több helyen
tartottak olyan szertartásokat - nyilvános körmenetet, passiójátékot
-, amelyekre negyven év óta most először kerülhetett sor. A magyar
és a nemzetiségi lakosság évszázados népi hagyományokat elevenített
fel húsvét vasárnapján.
Az ország legrégibb keresztény városában, Pécsett, ahol a rómaiak idejére nyúlik vissza a keresztény vallás eredete, minden eddiginél nagyobb számban vettek részt a hívők a húsvéti szertartásokon. A zsúfoláisig megtelt székesegyházban Mayer Mihály megyéspüspök celebrált ünnepi szentmisét; a múlt évben történt beiktatását követően ez volt az új pécsi főpap első húsvéti nagymiséje. A belvárosi plébániatemplomban húsvéti virrasztást tartottak a szombatról vasárnapra virradó éjszakán: a tűzszentelést, a gyertyaáldást és a vigiliai szentmisét követően - negyven év óta először - feltámadási körmenettel emlékeztek Jézus húsvét hajnalán történt feltámadására.
A Szent István alapította pécsi egyházmegyében mintegy kétszáz templom szervezett a hivők számára feltámadási körmenetet nagyszombat estéjén, majd tartott ünnepi szentmisét húsvét vasárnapján. Az országrész többnemzetiségű voltának megfelelően magyarul, németül és horvátul csendültek fel az egyházi hirdető énekek.
Hagyományos tisztelettel ülték meg a húsvét ünnepét a baranyai-tolnai falvakban, ahol régi szokások keltek életre ez alkalommal. A magyarok és a horvátok az ünnepi istentisztelethez kapcsolódóan ételszentelést tartottak. A pap jelképesen megáldotta a kosarakban elhelyezett, hófehér vagy hímzett vászonkendőbe takart főtt sonkát, főtt tojást, kenyeret és kalácsot, vasárnap reggel azt fogyasztották a családok. A német nemzetiségű falvak lakói hajnalban kimentek a temetőbe szeretteik sírjához, ahol imával és elmélkedéssel várakoztak a nap felkeltéig. Ez a kegyeletes aktus annak a bibliai eseménynek az emlékezetét őrzi, hogy húsvét hajnalán az apostolok és a jeruzsálemi asszonyok felkeresték a városon kívül levő sziklasírt, Jézust Krisztus eltemettetésének helyét. (MTI)
1990. április 15., vasárnap 14:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|