Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli sajtószemle 2.
London, 1990. április 15. (BBC, kora reggeli híradás) A ma reggeli vasárnapi angol lapok fő híre, hogy a brit vámhatóságok tegnap este azt mondták, az Iraknak szánt, de lefoglalt nagy átmérőjű acélcsövek nem kőolajipari alkalmazásra készültek, hanem állítólag műholdak fellövését szolgáló óriáságyút készítettek volna belőlük. A vámhatóságot nagyon felidegesítette pénteken egy meg nem nevezett angol kormányforrás ujságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a csövek valószinűleg mégiscsak ipari célű csövek. A vámosok egyébként rögtön azzal a meggyőződéssel foglalták le a szállítmányt, hogy Irak negyvenméteres ágyút készül belőlük összeállítani. Arra hivatkoztak, hogy biztos előzetes információ alapján léptek közre. Nem voltak hajlandók válaszolni arra a kérdésre, hogy figyelmük felhívásában Izrael is szerepet játszott-e. A lapok azt mondják, hogy szakértők szerint Irak nem rendelkezik azzal a haditechnikai felkészültséggel, mely ahhoz lenne szükséges, hogy ekkora ágyút készítsen. Azért merült fel a legújabb feltételezés, hogy akkor talán műhold fellövő eszköz lenne a csövekből. A vámosok most már ebben is biztosak. A Sunday Correspondent azt mondja, hogy maga utánjárása szerint a csövek tizenkétszer erősebbek mint amilyenre konvencionális kőolajipari vagy vegyipari alkalmazáshoz lenne szükség. A gyártó cég az agyúteória híveit kínos problema elé állította, mikor a héten közölte, hogy az angol kereskedelmi és ipari minisztérium engedélyével már 44 azonos méretű és fajtájú csövet leszállított Iraknak. Amiből esetleg, a vámosok logikájával élve, arra kellene következtetni az ágyú elképzelhetetlen 156 méter hosszú csővel rendelkezne. Az Observer erre is tudja a választ, nem kell minden cssövet egybe illeszteni, lehet, hogy több 40 méteres ágyúcsövet terveztek. A cikkek az iraki rendelés módszerét is szokatlannak tartják, mely nem a normális csatornákon keresztül lett lebonyolítva. A lapok említik, hogy a náci Németországban is a háború végén kísérleteztek szuperágyúval, és állítólag Irak már készített is egy kisebb változatot. Irakban több mint kétezer angol állampolgár él, akiket persze a londoni kormány nem akar fölöslegesen veszélynek kitenni. A brit külügyminisztérium talán ezért is óvatos nyilatkozataival. Ez viszont arra vezethet - mondja a Correspondent -, hogy az ellenzéki Munkáspárt kifejtette: az egész ügy tiszta zűrzavar.(folyt.) 1990. április 15., vasárnap
Vissza » Folytatásokkal »