Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. ápilis 15. (BBC, kora reggeli híradás) - Az egyik litván vezető közölte, hogy Litvánia parlamentje holnap ülést tart, hogy megvitaassa, milyen választ ad Gorbacsov elnök gazdasági szankciókat kilátásba helyező fenyegetésére. - A Szovjetunió területén lévő katyni erdőben Lengyelország elnöke megemlékezett arról a sok ezer lengyel tisztről, akit a háború idején a szovjet titkosrendőrség mészárolt le. - Angol vámilletékesek közölték, most azt a lehetőséget vizsgálják, hogy az Irak számára készült nagy átmérőjű acélcsövek műhold fellővő alkatrészek lehetnének. - Jelentések szerint India és Pakisztán között élesedik a diplomáciai vita Kasmír kérdése miatt. Litvániában a hatóságok holnap értekeznek arról, hogy milyen választ adjanak Moszkva gazdasági szankciókat kilátásba helyező fenyegetésére. Gorbacsov elnök pénteki levelében felszólította Litvániát, hogy mai határidővel tegyen eleget követelésének és vonja vissza azokat a törvényeket, melyet éppen most vezettek be a köztársaság függetlenségi nyilatkozatának alátámasztására. A litván miniszterelnök-helyettes viszont a vilniusi rádióban azt mondta, hogy az ultimátum inkább politikai mint gazdasági jellegű, és kifejtette, nem lát olyan problemát, amit nem lehetne megoldani. Az egyetlen követelés, melynek teljesítéséről szó sem lehett - tette hozzá Ozoras az az -, hogy töröljék azt a parlamenti határozatot, mely visszaállítja Litvánia függetlenségét. Közben Moszkvában a központi tervhivatal egy illetékese azt mondta, hogy amennyiben tényleg bevezetik a Vinius elleni szankciókat, Litvániának kemény valutában világpiaci árat kellene fizetnie a szovjet termékekért. Moszkvában Gorbacsov elnök tegnap közvetlen tanácsadóival a gazdasági reformok átfogó terveit vitatta meg. A Taszsz hírügynökség fogalmazása szerint nagyon változatos nézeteket fejtettek ki, de minden felszólaló egyetértett abban, hogy a reformokat fel kell gyorsítani és új gazdaságírányítási formákat kell bevezetni. A megbeszéléseket a héten folytatják majd. Jaruzelski tábornok, lengyel államelnök a Szovjetunióban felkereste azt ahelyszint, ahol a második világháború idején a szovjet titkosrendőrség sok ezer hadifogoly lengyel katonatisztet lemészárolt. (folyt.) 1990. április 15., vasárnap
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
A katyni erdőben tartott megemlékezésen Jaruzelski tábornok tisztelettel adózott az áldozatok emlékének, akiket kegyetlen sztálinista bűntett áldozatának írt le. Szovjet és lengyel katonák álltak díszőrséget miközben a tábornok megkoszorúzta az emlékművet, melyet a szovjet hatóságok emeltek a tömegsír helyén. Jaruzelski a látogatók könyvébe írt rövid bejegyzésében azt mondta, hogy a tisztek önhibájukon kívül vesztették életüket, megtartva hűségüket Lengyelországhoz, híven a katonai becsülethez. A megelékezés előtt csak egy nappal előzőleg ismerte be először Moszkva, hogy a Szovjetunió a felelős a mészárlásért és nem náci Németország, mint azt a Kreml évtizedeken át állította. A katyni erdőben négyezer tiszt holttestét találták meg, viszont teljesen nyomaveszett további tizenegyezer lengyel tisztnek, akikről tudott, hogy a szovjet titkosrendőrség kezébe kerültek. A bolgár hírügynökség jelentette, hogy Bulgária dél-nyugati részén jeltelen sírra bukkantak, melyben negyven holttestet találtak. A tetemek - feltevések szerint - a második világháború idején kerültek a sírba. A hírügynökség szerint a sírt egy Doblinyicse nevű falu közelében találták meg. Annak idején egy Ivan Kozarev nevű bolgár partizánvezér ebben a faluban rejtőzött. A bolgár hírügynökség tudósítása szerint a helyi lakosok azt mondják, hogy az áldozatok valószinűleg a falu lakosai voltak, akik egy hónappal azután tüntek el, hogy a szovjet hadsereg 1944-ben bevonult Bulgáriába. A hírügynökség szrint vizsgálat indult az ügyben. Angol vámilletékesek annak a lehetőségét vizsgálják, hogy egy angol acélüzem által Iraknak gyártott acélcsövek olyan eszközhöz kellenének, mellyel iraki műholdat lőhetnének fel. Az érintett vállalat képviselői elismerték, hogy az iraki kormány és cégük között egy Gerald Bull nevű kanadai ballisztikai szakértő és fegyverkereskedő vállalata közvetített. Gerald Bullt e hónapban Brüsszelben meggyilkolták. Bullról tudják, hogy nagy huzagolatlan csőkonstrukciókon dolgozott, melyekkel lövedékeket lehetne az űrbe juttatni. Ilyesmit már számos alkalommal el is értek. A BBC tudósítója szerint azonban komoly problemát jelent egy műhold ilyen módon való felbocsátása és pályájának beállítása. A gyártó brit acélüzem és az iraki kormány is válltig állítja, hogy a csövek egy kőolajipari létesítményhez kellenek. (folyt.) 1990. április 15., vasárnap
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
A brit kormány azt mondja: megkezdte a maga vizsgálatát. A csöveket, melyek egy már nagy részt leszállított rendelés részét képezik, a brit vámhatóság szerdán foglalta le. Jeruzsálem polgármestere ismét bírálta azokat a zsidó telepeseket, akik az Ó-város keresztény negyedében elfoglaltak egy épületet. Kollek provokatív cselekedetnek nevezte a zsidó telepesek lépését, mely a palesztínai keresztények dühös tiltakozását váltotta ki. Husszein jordániai király bűnnek nevezte az épület elfoglalását. Az épület tulajdona fölött jogi vita van a zsidó telepesek és a görögkeleti egyház között. India és Pakisztán továbbra is egymást vádolja azzal, hogy a kasmíri helyzet miatt katonai konfrontációra készül. A pakisztáni honvédelmi államminiszter közölte, hogy országának fegyveres erői magas fokú harckészültségben vannak, hogy szembeszálljanak bármilyen indiai agresszióval. Az államminiszter egy parlamenti bizottság előtt kijelentette, hogy Pakisztán nem akar háborút, de ha Indiai konfliktusba kényszeríti Pakisztán válaszolni fog a kihívásra. Előzőleg Szing indiai miniszterelnök azzal vádolta Pakisztánt, hogy fokozza katonai készültségét a határtérségben. És azt mondta, hogy India kész szembenézni bármilyen fejleménnyel. Az Afrikai Nemzeti Kongresszus nevű dél-afrikai néger mozgalom első ízben ismerte be, hogy gerilláinak egy részét saját tisztjei kínozták meg. Nelson Madela alátámasztotta azoknak az állításoknak hitelét, melyek szerint 1984-ben egy angolai lázadást követően a mozgalom több tagját megkorbácsolták, megégették, majd fémládákba zárták. Mandela szerint az Afrikai Nemzeti Kongresszus így fegyelmtezte meg a szabálysértőket. Mandela később útnak indult Londonba, ahol holnap Wembleyben egy tiszteletére rendezett koncerten vesz részt. +++ 1990. április 15., vasárnap
Vissza »