Rendszerváltás és az MTI

	Jövőre megáll az infláció növekedése - Botos Katalin nyilatkozata (1. rész)
1990. október 11., csütörtök - A kormány következetes antiinflációs politikát folytat, s várhatóan ennek eredménye jövőre már érzékelhetővé válik - mondotta Botos Katalin, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára az MTI-nek adott nyilatkozatában, reagálva a Gazdaságkutató Intézet napokban közzétett jelentésére. A jelentés azt állítja, hogy az áremelkedés gyorsulni fog, és az idei 28-29 százalékhoz képest jövőre 10-20 százalékpontos gyorsulás várható. Botos Katalin szerint ez a prognózis teljesen megalapozatlan. A gazdaság egészének számbavétele helyett csak az állami szektor idei helyzetét és jövő évi várható teljesítményét veszi figyelembe. Való igaz, hogy az állami vállalatok nagy részénél már az idén jelentős a visszaesés, ami 1991-ben még inkább erősödik. A rendszerváltás, a modernizálás azonban a gazdaságban is erőteljes és szükségszerű. Növekszik a vállalkozói szektor súlya, bár a statisztikai információs rendszer - amely a korábbi viszonyok között épült ki - ezt még nem tudja teljes mértékben kimutatni. Hatása azonban érzékelhető, hiszen nem véletlenül növekszik az idén a vártnál nagyobb mértében a dollárelszámolású export, s javul a külkereskedelmi, valamint a folyó fizetési mérleg. A magánszektor, a kisipar, a kis- és közepes vállalkozások sokkal rugalmasabbak, hatékonyabbak, mint az állami vállalatok többsége. A közgazdaságtanban ismert az, hogy a gazdasági növekedés legjelentősebb tényezője a szellemi tőke és a technikai haladás, vagyis az, hogy milyen gyorsan következik be a technológiaváltás, a szervezet korszerűsítése, a menedzselés, a termékszerkezet és a vállalkozásirányítás megújítása. Magyarországon ebből a szempontból igen kedvező folyamat játszódik le. Háttérbe szorul az anyag-, az energia- és az importigényes állami nagyipar, és nő a súlya a vállalkozásoknak, a pénzügyi és humánszolgáltatásoknak, a számítástechnikának, az idegenforgalomnak, a kereskedelemnek - mindannak, ami hozzájárul a lakosság jobb ellátásához és az export gyors növeléséhez úgy, hogy közben kevesebb energiára és kevesebb importra van szükség. (folyt.köv.) 1990. október 10., szerda 21:58
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Jövőre megáll az infláció növekedése - Botos Katalin nyilatkozata (2. rész)
Az eddigi rubelimport megdrágulása, az energiaárak szükséges növekedése miatt jövő év elején valóban egyszeri, jelentősebb áremelkedés várható. Az évközi folyamatokat, a vállalkozói szektor és a piac kiépülését is figyelembe véve azonban az 1991-es esztendő egészére nézve az ez évihez hasonló mértékű infláció számítható. A minisztérium szakértőinek számítása alapján az infláció gyorsulását a Gazdaságkutató Intézet jelentése által prognosztizált mértékben semmi sem indokolhatja, hacsak nem az inflációs várakozások fokozott növekedése. A továbbiakban Botos Katalin elmondotta, hogy a hetvenes években már kiderült: azokban az országokban, amelyekben a leggyorsabban reagáltak az olajár-változásokra, a gazdaság helyzete viszonylag rövid idő alatt stabilizálódott. Ahol az állami szektor jelentősebb volt, és így tompították a világgazdasági hatásokat, az alkalmazkodás időszaka kitolódott 4-5 évre. Az akkori szocialista országokban 10 évnél is hosszabb idő kellett ahhoz, hogy megemésszék a változásokat. Magyarországon, a nagyfokú gazdasági liberalizálás, s a gyors átalakulás következtében most igen drasztikusan hatnak az alapvető világgazdasági változások: a jelentős olajár-emelkedés, a szovjet olajszállítások csökkenése, a KGST-térségben kialakult együttműködés rendszerének teljes átrendezése. De ez fokozott késztetést jelent arra, hogy a magyar gazdaság rövid időn belül alkalmazkodjon az átalakuló környezethez, és az erősödő piacgazdaság következtében sikerüljön megfelelően javítani a versenyképességet. A kormány ennek megfelelően továbbra is elkötelezett a gazdasági liberalizáció, a privatizáció folytatása mellett, szorgalmazza a költségvetési támogatások leépítését, és ezzel párhuzamosan antiinflációs politikát folytat. Ezek nem ellentétes célkitűzések. A privatizáció hatására és a szabadabb import révén ugyanis a kínálat bővül, ami az áremelkedés ellen hat. Ugyanezt szolgálják a monopolpozíciók megtörésére tervezett intézkedések is, például a versenyhivatal létrehozása. A költségvetési támogatások leépítése csak viszonylag kis mértékben növeli az árakat. A kormány továbbra is szigorú pénzügyi politikát folytat, megakadályozva a költségvetési hiány növekedését, s így a fedezetlen pénkibocsátást, ami a gyorsuló infláció legfőbb oka lehetne. (folyt.köv.) 1990. október 10., szerda 21:59
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Jövőre megáll az infláció növekedése - Botos Katalin nyilatkozata (3. rész)
Az adózás területén bekövetkező változásokat illetően a szakértők éppen azzal vannak elfoglalva, miként alakítsanak ki olyan rendszert, amely még elviselhető életkörülményeket biztosít az alacsony jövedelműek számára, és nem szünteti meg a vállalkozók érdekeltségét sem. Az infláció alakulását illetően nem elhanyagolható szempont, hogy miként látják a gazdasági szereplők jövőjüket. A felfűtött inflációs várakozások ugyanis önmagukban gerjeszthetik az áremelkedést. Ebből a szempontból nagyon veszélyesek a hangulatkeltő gazdasági elemzések - mondta végül Botos Katalin. (MTI) 1990. október 10., szerda 21:59
Vissza » A hírhez kapcsolódik »