 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF stratégiai tárcának tekinti a Honvédelmi Minisztériumot
"A honvédelem
ügyével, a Honvédséggel és a Honvédelmi Minisztériummal ennek
megfelelően kíván foglalkozni a jövőben is, amit számos
nyilatkozatban és nyilvános beszédben fejtett ki Antall József, az
MDF országos elnöke is. Ezért minden olyan nyilatkozat, amely ettől
eltér, félreértés, tévedésen alapul, vagy személyes véleményt
tükröz."
SZER, Világhíradó:
Az adósságok átütemezése
"... csábítónak látszik a gondolat, hogy az ország hitelezői
meghatározott időre halasszák el esedékes követeléseik
érvényesítését, tehát a törlesztések kifizetésére csak később
kerüljön sor. Vagyis: az ország kormánya kérje az átütemezést a
hitelezőktől.
Akik támogatják a gondolatot, arra hivatkoznak, hogy az ország
időt nyer. Egy megszabott időszakban nem nehezedik rá a törlesztés
terhe."
|
|
|
|
|
|
 |
Jövő csütörtökön hivatalosan megalakul a Budapesti Értéktőzsde
(2. rész)
|
Az új társasági törvény már lehetőséget ad a magánszemélyek számára
részvényvásárlásra, ez azonban csak elvi jelentőségű. A jelenlegi
gyakorlat szerint ugyanis az osztalék kamatként való megadóztatása
és a részvénypiac kialakulatlansága következtében az
árfolyam-növekedés megadóztatása nem teszi érdekeltté a lakosságot a
részvényvásárlásban.
A privatizáció mielőbbi megvalósítása, a részvénypiac
kifejlődése érdekében feltétlenül szükséges lenne, hogy a jövőben a
részvényvásárlókat legalább 5 évig különböző adókedvezményekben
részesítsék, részvényvásárlás esetén adóalapleírási lehetőségekkel
támogassák őket, valamint ne adóztassák meg az osztalékot és az
árfolyamnyereséget. A kereslet nagyfokú ösztönzése annál is inkább
indokolt, mert a privatizáció, illetve egyéb részvénykibocsátások
miatt aránytalanul nagy túlkínálat jelentkezhet majd a piacon, ami
önmagában is alacsonyan tarthatja a részvények árait.
A Budapesti Értéktőzsde kifejlődéséhez legjobban azok a külföldi
befektetési alapok járulhatnak hozzá, amelyek az értéktőzsdén
jegyzett vállalatok részvényeit kívánják megvásárolni (például az 50
millió dolláros alaptőkéjű Osztrák-Magyar Befektetési Alap), illetve
azok az alapok, amelyek konkrét magyar vállalatokba fektetnék
pénzüket, és ezeket a vállalatokat bevezetik a Budapesti
Értéktőzsdére (például a 100 millió dolláros alaptőkéjű Magyar
Befektetési Társaság).
Hardy Ilona kifejtette, hogy a jelenleg is működő tőzsdetanács
június 18-ai ülésén még egyszer megtárgyalja az alapítótagságra
jelentkezők kérelmét, és csak azokat javasolja az alakuló
közgyűlésnek elfogadásra, amely cégek megfelelnek mind az
értékpapírtörvényben, mind a leendő tőzsdei alapszabályban előírt
feltételeknek. Az alapítási taglétszám a legrosszabb esetben is
minimálisan kétszeresen meg fogja haladni a törvény szerinti
minimumot. Mint ismeretes, az értékpapírtörvény legkevesebb 15
alapítótagot ír elő. A tőzsdealapítást előkészítő közgyűléseken az a
határozat született, hogy a tagok egyenként, és egyenlő arányban,
3-3 millió forinttal járuljanak hozzá a tőzsde alapításához.
(folyt.köv.)
1990. június 15., péntek 14:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|