|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF stratégiai tárcának tekinti a Honvédelmi Minisztériumot
"A honvédelem
ügyével, a Honvédséggel és a Honvédelmi Minisztériummal ennek
megfelelően kíván foglalkozni a jövőben is, amit számos
nyilatkozatban és nyilvános beszédben fejtett ki Antall József, az
MDF országos elnöke is. Ezért minden olyan nyilatkozat, amely ettől
eltér, félreértés, tévedésen alapul, vagy személyes véleményt
tükröz."
SZER, Világhíradó:
Az adósságok átütemezése
"... csábítónak látszik a gondolat, hogy az ország hitelezői
meghatározott időre halasszák el esedékes követeléseik
érvényesítését, tehát a törlesztések kifizetésére csak később
kerüljön sor. Vagyis: az ország kormánya kérje az átütemezést a
hitelezőktől.
Akik támogatják a gondolatot, arra hivatkoznak, hogy az ország
időt nyer. Egy megszabott időszakban nem nehezedik rá a törlesztés
terhe."
|
|
|
|
|
|
|
Románia - marosvásárhelyi per (1. rész)
|
Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, 1990. április 14. szombat /MTI-tud./ - Több
romániai magyar nyelvű lap bírálja a marosvásárhelyi bíróság
ítéletét, amelyet magyar cigányok ügyében hozott.
A Marosvásárhelyen megjelenő Népújság feltűnőnek nevezi azt az igyekezetet, amelyet a városi bíróság tanusított a március 20-i történésekbe állítólag belekeveredett cigányok ügyében. A perbe fogott személyek esetleges szerepének tisztázása indokolt lehet - írja a lap -, de a véres kifejletbe torkolló események jellege, politikai súlya sokkal komolyabb annál, mintsem a tüntetések környékén csellengők kérdőrevonásával be lehetne érni. Mindenekelőtt fel kell deríteni az események valamennyi körülményét, kezdve a felbújtók és szervezők megnevezésével, az RMDSZ és más szervezetek székházának március 19-i feldúlói azonosításával, továbbá a március 20-i események közreműködőivel, akik a vidékieket beszállították, és a békés tüntetést kegyetlen összetűzésbe fojtották. Méltánytalan olyan eseményeket ,,tyúkper,, szintjére süllyeszteni, amelyek országos botránnyá dagadtak, és felkavarták a belpolitikai életet. Akik ezt nem értik meg, akaratlanul is a forradalom ellenségeinek malmára hajtják a vizet.
A Bukarestben megjelenő romániai Magyar Szó ,,Ártatlan cigányokat ítéltek el,, címmel a marosvásárhelyi perrel foglalkozó cikkében rámutat: a bíróságon még a régi óra ketyeg. A cigányokat ugyanis olyan vádpont alapján ítélték el, amelyet még a diktatúrában fogalmaztak. Ez a törvényi előírás ,,a szocialista rendszer erkölcsi viszonyai ellen elkövetett kihágásnak,, nevezi azokat a tetteket, amelyeket a vádlottak állítólag elkövettek. A lap megállapítja: olyanokat ítéltek el, akik ellen munkahelyeiken soha semmilyen kifogás nem merült fel, büntetlen előéletűek voltak, és akik egyike sem tartotta magát bűnösnek. Mindössze annyi volt a vétkük, hogy március 20-án, a pogrom pillanataiban a cigánynegyedből a főtér felé indultak, megnézni, mi történik ott. A verekedésben nem vettek részt. Ha őket megbüntették, akkor ilyen alapon még húszezer embert kellene perbe fogni, akik részt vettek a békés tüntetésen - vonja le a következtetést a bukaresti lap. (folyt.)
1990. április 14., szombat 17:28
|
Vissza »
|
|
Románia - marosvásárhelyi per (2. rész)
|
Megírják a lapok, hogy a bíróság a vádat két feljelentésre alapozta: Hipi János és Panaite Gheorghe volt a két feljelentő, mindkettő büntetett előéletű, munkakerülők és élősködő életmódot folytatnak. A bíróság előtt Panaite bevallotta: március 20-án este hullarészeg volt, már semmire sem emlékszik, még a rendőrségen tett nyilatkozatára sem, és ezért feljelentését vissza is vonta. Így maradt az egyetlen feljelentő, egy többszörösen büntetett előéletű betörő, akinek a szavait hitelesnek vette a részrehajlóan tevékenykedő bírói testület - írja a romániai Magyar Szó.
A romániai magyar dolgozók hetilapja, a Valóság szombati száma ,,Ne féljetek magyarok,, címmel leplezi le a marosvásárhelyi bíróságon történteket. Megszólaltatta Jung Ildikót, a perbe fogott magyar cigányok védőügyvédjét, aki többek között elmondta: a perbe fogott cigányok rendőrségen tett vallomásukat, miután azokat mások vetették papírra, visszavonták, mert azok valótlan tényeket is tartalmaztak. A hét vádlott vallomásából az derül ki, hogy közülük öten csak egy fél órát tartózkodtak azon az estén a központban. Ketten elismerték, hogy egész éjszaka a főtéren tartózkodtak, meghúzódtak a tömegben, mert féltek hazamenni. Az ügyvédnő védőbeszédében utalt arra, hogy a vádlottakat az 1970-ben kiadott 153-as törvényerejű rendelet alapján nem lehet elítélni, és kérte a cigányok azonnali szabadlábra helyezését.
A Valóság arról is beszámol, hogy a fellebbviteli tárgyaláson három csíkszeredai ügyvéd látta el a cigányok védelmét. Kérték, hogy a tárgyalást egy másik megyeszékhelyen tartsák, de ezt a bíróság elutasította. +++
1990. április 14., szombat 17:32
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|