|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF stratégiai tárcának tekinti a Honvédelmi Minisztériumot
"A honvédelem
ügyével, a Honvédséggel és a Honvédelmi Minisztériummal ennek
megfelelően kíván foglalkozni a jövőben is, amit számos
nyilatkozatban és nyilvános beszédben fejtett ki Antall József, az
MDF országos elnöke is. Ezért minden olyan nyilatkozat, amely ettől
eltér, félreértés, tévedésen alapul, vagy személyes véleményt
tükröz."
SZER, Világhíradó:
Az adósságok átütemezése
"... csábítónak látszik a gondolat, hogy az ország hitelezői
meghatározott időre halasszák el esedékes követeléseik
érvényesítését, tehát a törlesztések kifizetésére csak később
kerüljön sor. Vagyis: az ország kormánya kérje az átütemezést a
hitelezőktől.
Akik támogatják a gondolatot, arra hivatkoznak, hogy az ország
időt nyer. Egy megszabott időszakban nem nehezedik rá a törlesztés
terhe."
|
|
|
|
|
|
|
Egyfejű sas - sarlóval és kalapáccsal (1. rész)
|
1990. március 02.péntek (MTI-Panoráma) - Furcsa, de így van:
a közép- és kelet-európai államszocialista rendszerek bukása miatt
Ausztriában viták tárgyává lett az ország állami címere. Illetve
csak egy eleme: a benne található sarló és kalapács. Sok osztrákot
feszélyezi a címernek ez a jellegzetessége, amióta a környező keleti
országok a kommunista eszmevilág külsőségeitől is szabadulni
igyekeznek, felszámolva a mozgalmi jelképek, minősítések ( a vörös
csillag, a sarló és kalapács, vagy a köztársasági államforma
,,szocialista,, és ,,népi,, jelzője) állami szintű használatát.
A sarló-kalapács motívum az osztréák címerben azonban régi hagyomány, igaz, a kommunizmus térhódításának kezdeti korszakában gyökerezik. Ezt a címert a Habsburg-birodalom felbomlása után, 1919 májusában fogadta el a Német-Ausztriának nevezett egyik utódállam, az első osztrák köztársaság parlamentje. Akkor a birodalmi címer kétfejű sasát egyfejűvé alakították, törzsére piros-fehér-piros nemzeti színű pajzsot, a sasfejre a császári korona helyett és - a polgárság jelképeként - városfalat utánzó tégla-koronát, a madár lábainak karmai közé pedig sarlót és kalapácsot illesztettek. A munkásmozgalom addigra már világszerte elterjedt szimbólumaival a munkások és parasztok fontos államalkotó és társadalmi szerepét akarták kifejezni. Heraldikai felhasználásuk egyúttal tükrözte a forradalmi hangulatú parlament tagjainak azt a várakozását, hogy az orosz, a magyar és a bajor tanácsköztársaság megalakulása után hamarosan Ausztriában is győzni fog a proletárdiktatúra.
Ám a történelem másként ,,rendelkezett,,: a kommunista forradalom nem tört ki, az országot 1938-ban bekebelezte a hitleri Németország, majd 1945-ben megszületett a második, a mai köztársaság. Az új állam csak annyit változtatott a korábbi címerén, hogy a náci uralom aloli felszabadulás emlékére a címersas lábain szétszaggatott bilincs-láncot helyezett el. 1954-ben, nem sokkal az 1955. évi osztrák államszerződés megkötése és a szovjet megszálló csapatok kivonulása előtt a kereszténydemokrata irányzatú néppárt ugyan követelte, hogy a címerből távolítsák el a sarlót és a kalapácsot - mint ,,az elnyomás és függőség jelképeit,, -, de kívánságának nem tudott érvényt szerezni.
A vitát a Wochenpresse címő hetilap indította el. Jan uár végén m,aga a főszekesztő, Hans Magenschab hozta a közvélemény tudomására vezércikkben azt a nézetét,. miszerint az osztrák címer ma már nem felel meg az ország helyzetének, a kor szellemének. Hivatkozott tapasztalataira: eszerint a cimerben lévő sarló-kalapács miatt Ausztriát külföldön már korábban is valamiféle kommunista alávetettségű országnak tekintették. (folyt)
1990. március 2., péntek 10:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|