 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF stratégiai tárcának tekinti a Honvédelmi Minisztériumot
"A honvédelem
ügyével, a Honvédséggel és a Honvédelmi Minisztériummal ennek
megfelelően kíván foglalkozni a jövőben is, amit számos
nyilatkozatban és nyilvános beszédben fejtett ki Antall József, az
MDF országos elnöke is. Ezért minden olyan nyilatkozat, amely ettől
eltér, félreértés, tévedésen alapul, vagy személyes véleményt
tükröz."
SZER, Világhíradó:
Az adósságok átütemezése
"... csábítónak látszik a gondolat, hogy az ország hitelezői
meghatározott időre halasszák el esedékes követeléseik
érvényesítését, tehát a törlesztések kifizetésére csak később
kerüljön sor. Vagyis: az ország kormánya kérje az átütemezést a
hitelezőktől.
Akik támogatják a gondolatot, arra hivatkoznak, hogy az ország
időt nyer. Egy megszabott időszakban nem nehezedik rá a törlesztés
terhe."
|
|
|
|
|
|
 |
Parlament - második nap (23. rész)
|
Az SZDSZ és a Fidesz az aláírásgyűjtéssel a megállapodást és annak
lehetőségét, hogy az ország népe közvetlenül választhasson
köztársasági elnököt, valójában meg kívánja akadályozni. Erről a
választókat fel kell világosítani.
Az ülésszak soros elnöke, Fodor István Király Zoltán felvetésére
reagálva elmondta, hogy a jogi bizottság vállalta a népszavazásról
szóló törvény értelmezését, és annak alapján döntött. Kérésére a
bizottság nevében Kereszti Csaba megerősítette: a népszavazásról
szóló törvény egy másik passzusa szerint a népszavazásra feltett
kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy annak alapján valamennyi
állampolgár egyértelműen tudjon válaszolni. Ennek a kívánalomnak
azonban csak úgy tehetnek eleget, ha a feltett kérdésekhez
magyarázatokat fűznek. Ezek a magyarázatok nem orientálnak -
hangsúlyozta -, csupán a jogkövetkezményekre hívják fel a figyelmet.
Király Zoltán ismételten szót kérve feltette a kérdést az
Országgyűlésnek: elfogadhatónak tartaná-e, hogy külön lapon
szerepeljenek a kérdések és külön lapon a magyarázatok? A képviselő
végig se mondhatta kérdését, mikor a plénum közfelkiáltással
leszavazta.
Fodor István ezt követően tájékoztatta a Parlament tagjait, hogy
a népszavazás elrendelésének tényéhez kétharmados többség, azaz 252
képviselő igenlő szavazata szükséges. Részkérdésekben elegendő a
Ház-tagok ötven százalékának plusz egy képviselőnek az egyetértő
szavazata.
A kialakult gyakorlatnak megfelelően a képviselők először a
módosító javaslatokról határoztak. Elfogadták Filló Pálnak a
köztársaságielnök-választással kapcsolatos kérdéshez fűzött
magyarázat javaslatát, továbbá a bizottságnak azt az indítványát,
hogy e kérdés szövegében ne szerepeljen a ,,szabad,, jelző.
Ez utóbbi döntéshez Kereszti Csaba - ismételt felkérésre -
annyit jegyzett meg: amennyiben e kérdésben olyan szavak
szerepelnek, amelyek ellentétesek a magyar jogrendszerrel, akkor
azokat a bizottságnak módjában áll megváltoztatni. Ezt tette a
,,szabad választások,,-kal is, miután ez a fogalom így jogilag
értelmezhetetlen. A bizottság úgy vélte: ne minősítsék ilyetén módon
se a korábbi, se a következő választásokat.
Ez az újabb közbenső magyarázat némi bonyodalmat okozott a
szavazásban. Fodor István ugyanis megfeledkezett arról, hogy a
népszavazás elrendeléséről szóló határozat egészét nem bocsátotta
döntésre. Erre a plénum figyelmeztette, majd elfogadta a
határozatot. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 18:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|