|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF stratégiai tárcának tekinti a Honvédelmi Minisztériumot
"A honvédelem
ügyével, a Honvédséggel és a Honvédelmi Minisztériummal ennek
megfelelően kíván foglalkozni a jövőben is, amit számos
nyilatkozatban és nyilvános beszédben fejtett ki Antall József, az
MDF országos elnöke is. Ezért minden olyan nyilatkozat, amely ettől
eltér, félreértés, tévedésen alapul, vagy személyes véleményt
tükröz."
SZER, Világhíradó:
Az adósságok átütemezése
"... csábítónak látszik a gondolat, hogy az ország hitelezői
meghatározott időre halasszák el esedékes követeléseik
érvényesítését, tehát a törlesztések kifizetésére csak később
kerüljön sor. Vagyis: az ország kormánya kérje az átütemezést a
hitelezőktől.
Akik támogatják a gondolatot, arra hivatkoznak, hogy az ország
időt nyer. Egy megszabott időszakban nem nehezedik rá a törlesztés
terhe."
|
|
|
|
|
|
|
Kohl - pohárköszöntő (2.rész)
|
Kohl emlékeztett arra, hogy idén lesz ötven esztendeje a második világháború kirobbantásának, a Lengyelország elleni agressziónak. Ezt a támadást - mondotta a német-szovjet meg nem támadási szerződésre, illetőleg az úgynevezett tikos záradékra utalva - egy szégyenletes paktum előzte meg, amellyel immáron negyedszer osztották fel az országot. Mi németek tudatában vagyunk annak, hogy német kezek a németség nevében mennyi halált osztogattak, mennyi pusztulást, szenvedést és nyomorúságot okoztak, és hogy ezt a háborút valamivel később rázúdították a Szovjetunió népeire is - jelentette ki. Megemlítette, hogy sok német is ártatlanul pusztult el, és sokan szörnyű szenvedéseken mentek át, több mint 10 millió elűzött és menekült vesztette el hazáját. A németek együvétartozása a hazájuk és a régi főváros, Berlin megosztottsága ellenére is töretlen. A németek nyílt sebnek érzik ezt a változatlan megosztottságot - mondotta. Kohl, felidézve a most negyvenéves NSZK alaptörvényét, kifejtette, hogy ebben az alkotmányban a nép kinyilvánította az önrendelkezésre és az egység elérésére irányuló akaratát, azt, hogy az egyszer majd egyesült Európa egyenjogú tagjaként szolgálhassa a világbékét. A kancellár ismét hitet tett a NATO és az Európai Közösség (EK) értékei mellett, hangoztatva, hogy az NSZK nem adja fel az irántuk való kötelezettségeit. Ugyanakkor azt is tisztázta, hogy az EK-t nem tekinti azonosnak egész Európával, s ezért különös elkötelezettséggel munkálkodik az európai biztonság és együttműködés megszilárdításán. Hazája céljaként olyan tartós, szilárd és igazságos európai békerendszert vázolt fel, amelyben szavatolt a szabadság, az emberi jogok, a népek önrendelkezése, felszámolják a mesterséges megosztottságokat, lerombolják az olyan visszataszító jelképeket, mint amilyen a berlini fal, s amelyben ismét megtestesülhet egész Európa történelmi, kulturális és emberi egységében. A bécsi utóértekezlet záródokumentuma új utakat jelölt ki az emberi jogok, a szabad mozgás és a kisebbségek védelme tekintetében. Az NSZK ehhez az összeurópai folyamathoz kíván hozzájárulni azzal, hogy elmélyíti jószomszédi kapcsolatait keleti és délkeleti szomszédaival. Ebben központi szerepet tölt be a Szovjetunióhoz fűződő visszony, s a jó nyugatnémet-szovjet kapcsolatok központi jelentőségűek általánosságban is a kelet-nyugati viszony szempontjából - mondotta. (folyt.)
1989. június 12., hétfő 20:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|