 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF stratégiai tárcának tekinti a Honvédelmi Minisztériumot
"A honvédelem
ügyével, a Honvédséggel és a Honvédelmi Minisztériummal ennek
megfelelően kíván foglalkozni a jövőben is, amit számos
nyilatkozatban és nyilvános beszédben fejtett ki Antall József, az
MDF országos elnöke is. Ezért minden olyan nyilatkozat, amely ettől
eltér, félreértés, tévedésen alapul, vagy személyes véleményt
tükröz."
SZER, Világhíradó:
Az adósságok átütemezése
"... csábítónak látszik a gondolat, hogy az ország hitelezői
meghatározott időre halasszák el esedékes követeléseik
érvényesítését, tehát a törlesztések kifizetésére csak később
kerüljön sor. Vagyis: az ország kormánya kérje az átütemezést a
hitelezőktől.
Akik támogatják a gondolatot, arra hivatkoznak, hogy az ország
időt nyer. Egy megszabott időszakban nem nehezedik rá a törlesztés
terhe."
|
|
|
|
|
|
 |
Az új miniszterek sajtókonferenciája (2. rész)
|
Horn Gyula három pontban összegezte terveit. Az eddig is
sikerágazatnak számító külpolitikának maximálisan ki kell aknáznia a
nemzeti adottságainkban rejlő lehetőségeket; világszerte bizalmat
kell keltenie a magyar reformtörekvések iránt; az ország
fennmaradása érdekében minden nap késznek kell lennie a megújulásra.
Glatz Ferenc a magyar művelődéspolitika új helyének kijelölését
tartotta elsődleges feladatának. Szorgalmazta az 1949-ben kialakult
kultúrpolitikai intézményrendszer elavult elemeinek lebontását; a
művészeti, irodalmi élet centralizált mechanizmusainak
kiküszöbölését, s ehelyett egy ,,szürkeállomány-menedzselés,,
meghonosítását. Véleménye szerint a jelenlegi gazdasági, társadalmi,
erkölcsi válság jórészt a magyar munkaerő értékének hanyatlására
vezethető vissza. ,,Ha ezt nem állítjuk meg az 1990-es évekre, akkor
a legkedvezőbb hitelek sem segítenek az ország gazdaságán.,, Ezért
például szükségessé vált az iskolarendszer célirányos, radikális
felülvizsgálata. Tudomásul kell venni azt is, hogy a
kultúr-külpolitika az az intézményrendszer, amely Magyarországot
szervesen beillesztheti az 1990-es évek Europájába.
Horváth Ferenc a piaci feltételek között fejlődő ipar
jelentőségét hangsúlyozta. A tárca kiemelt feladatai közé sorolta ,
hogy olyan gazdasági körülményeket teremtsenek, amelyek segítenek
megőrizni, illetve serkenteni a vállalkozási készséget hazánkban.
Hütter Csaba fontosnak tartotta az új agrárpolitika
kimunkálását. Hangoztatta: a tárca élén arra fog törekedni, hogy
ebbe a folyamatba az alternatív szervezeteket is bevonják. Az ágazat
fejlesztésében azt kell szem előtt tartani, hogy az
élelmiszergazdaság ne pusztán stabilizáló, hanem dinamizáló
tényezője is legyen a magyar gazdaságnak. Álláspontja szerint a
mezőgazdaság az ország iparosításából is tevékenyen kiveheti részét.
Többen érdeklődtek egy esetleges koalíciós kormányzati forma
kialakításának lehetőségéről. Németh Miklós ezzel kapcsolatban úgy
foglalt állást: ma a helyzet nem kedvez a koalíciónak. Jelenleg az
tűnik a legfontosabbnak, hogy az MSZMP és az újonnan formálódó
pártok, politikai szervezetek ne a nép feje fölött, a nép ellenében
tárgyaljanak, hanem az ország érdekeit tartsák szem előtt. Ami a
kormány ezzel kapcsolatos tevékenységét illeti, leszögezte: a
Minisztertanács a reformok elkötelezettje. Arra törekszik, hogy azok
politikai, jogi, intézményi és anyagi feltételeit egyaránt
biztosítsa. Ha eljön az ideje, a kormány is bekapcsolódik a
párbeszéd e folyamatába. Addig azonban nem lehet a kormányt
felcserélni a pártokkal. Utalt arra is, hogy a kormány az esetleges
választásoktól függetlenül végzi cselekvési programjának
kidolgozását. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 19:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|