|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF stratégiai tárcának tekinti a Honvédelmi Minisztériumot
"A honvédelem
ügyével, a Honvédséggel és a Honvédelmi Minisztériummal ennek
megfelelően kíván foglalkozni a jövőben is, amit számos
nyilatkozatban és nyilvános beszédben fejtett ki Antall József, az
MDF országos elnöke is. Ezért minden olyan nyilatkozat, amely ettől
eltér, félreértés, tévedésen alapul, vagy személyes véleményt
tükröz."
SZER, Világhíradó:
Az adósságok átütemezése
"... csábítónak látszik a gondolat, hogy az ország hitelezői
meghatározott időre halasszák el esedékes követeléseik
érvényesítését, tehát a törlesztések kifizetésére csak később
kerüljön sor. Vagyis: az ország kormánya kérje az átütemezést a
hitelezőktől.
Akik támogatják a gondolatot, arra hivatkoznak, hogy az ország
időt nyer. Egy megszabott időszakban nem nehezedik rá a törlesztés
terhe."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-osztrák kapcsolatok (2. rész)
|
A kereskedelmi forgalom nagyságát, illetve a kooperációk és a vegyesvállalatok számát tekintve hazánk tőkés partnerei között az Osztrák Köztársaság a második a rangsorban. Ugyanakkor Magyarország szerepe sem elhanyagolható az osztrák gazdaságban; hazánk a szocialista országok közül jelenleg a Szovjetunió után nyugati szomszédunk második legfontosabb partnere. Folyamatos figyelmet követel azonban mindkét féltől, hogy az árucsere-forgalom értéke az utóbbi két évben jelentősen csökkent. 1985-ben 17.7 milliárd schillinggel tetőzött a kereskedelmi forgalom, majd hanyatlás következett. A kereskedelmi rekordot követő évben 18.2 százalékkal, a rákövetkező esztendőben pedig további 11.4 százalékkal mérséklődött a forgalom. A csökkenés okaihoz tartozott, hogy 1985-ben hazánk kimerítette a 300 millió dolláros osztrák idegenforgalmi hitelkeret; éreztette hatását a magyar gazdaságpolitikában mindinkább előtérbe kerülő import-takarékosság, de világpiaci árváltozásoknak - így például a kőolaj leértékelődésének - is jelentős hatása volt a mérleg kedvezőtlen alakulására. A magyar kiviteli szerkezet ,,konjunktúra-érzékenységére,, utal, hogy az Ausztriába szállított hazai áruk mintegy 85 százaléka alacsony feldolgozottsági fokú termékekből áll össze. Túlnyomó többségüket energiahordozók, félkésztermékek, nyersanyagok, mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek teszik ki. Ugyanakor magyar részről a csökkenést elemezve azt is hozzáteszik, hogy a magyar áruk piachoz jutását, versenyképességét hátráltatják az osztrák kereskedelempolitikai akadályok: a vámhátrányok, az úgynevezett láttamozási eljárás, a mezőgazdasági protekcionizmus, a munkavállalási engedélyek megszerzésének nehézkessége. Megjegyzendő azonban, hogy az osztrák fél 1988-ban rugalmasságot tanúsított a magyar észrevételekkel kapcsolatban. Jelentős lépés volt, hogy az osztrák parlament döntése alapján tavaly július elsejével Magyarországra is kiterjesztették az Általános Vámpreferencia-rendszer - GSP - Ausztria által alkalmazott kedvezményeit. A kedvezmény jóvoltából a forgalom 1987-es adatait alapul véve az idén mintegy 130 millió schillinges magyar többletre lehet számítani. A kedvező intézkedések sorában az ősszel felére csökkentették a láttamozási eljárás alá eső cikkek körét. A gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésében irányt szabnak a novemberi legfelsőbb szintű találkozó megállapításai. Grósz Károly és Franz Vranitzky kölcsönösen állást foglalt amellett, hogy a jövőben a dinamizmus alapját a piaci viszonyok kiszélesítésével, a vállakozás feltételeinek javításával, a működőtőke fokozottabb bevonásával, korszerű együttműködési formák kialakításával lehet megvetni. (folyt. köv.)
1989. február 7., kedd 17:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|