![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az MDF stratégiai tárcának tekinti a Honvédelmi Minisztériumot
"A honvédelem
ügyével, a Honvédséggel és a Honvédelmi Minisztériummal ennek
megfelelően kíván foglalkozni a jövőben is, amit számos
nyilatkozatban és nyilvános beszédben fejtett ki Antall József, az
MDF országos elnöke is. Ezért minden olyan nyilatkozat, amely ettől
eltér, félreértés, tévedésen alapul, vagy személyes véleményt
tükröz."
SZER, Világhíradó:
Az adósságok átütemezése
"... csábítónak látszik a gondolat, hogy az ország hitelezői
meghatározott időre halasszák el esedékes követeléseik
érvényesítését, tehát a törlesztések kifizetésére csak később
kerüljön sor. Vagyis: az ország kormánya kérje az átütemezést a
hitelezőktől.
Akik támogatják a gondolatot, arra hivatkoznak, hogy az ország
időt nyer. Egy megszabott időszakban nem nehezedik rá a törlesztés
terhe."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Interjú Demszky Gáborral
|
![](../img/spacer.gif)
München, 1989. március 18. (SZER, A mai nap) - Washingtonban meghallgatást tartott az amerikai törvényhozás helsinki bizottsága a sajtószabadság és az információáramlás kérdéseiről. A bizottságban helyetfoglaló szenátorok, és képviselők a jövő hónapban Londonban sorrakerülő információ fórumra dolgozzák ki az amerikai állásfoglalást. A kongresszus helsinki bizottságának elnöke szerint a kelet-európai országokban az információ szerzés, és terjesztés lehetőségei ma is korlátozottak. A meghallgatáson kifejthette véleményét Demszky Gábor a magyar demokratikus ellenzék ismert tagja, az AB független kiadó társalapítója, és szerkesztője, aki egyben a Hírmondó című független lap szerkesztője is. Washingtoni munkatársunk Csipán Tibor meginterjúvolta Demszky Gábort. - Gábor hogyan festetted le a mai magyar helyzetet a bizottságnak, és mire hívtad fel a figyelmüket, hogy mire figyeljenek a jövőben, ha értékelni akarják az információáramlás szabadságának a szintjét Magyarországon? - Meghallgatás volt ez, amely a kongresszusnak a tájékozódását szolgálta. Elsősorban Sam Hoyer demokrata képviselőnek a kérdéseire válaszolva: a sajtószabadság mai magyarországi korlátairól beszéltem. Azt emeltem ki, hogy az 1985-ös sajtótörvényben kidolgozott úgynevezett lapengedélyezési rendszer mindmáig érvényben van Magyarországon. A sajtószabadság korlátjának tartom, hogy lapengedélyért kell folyamodni a Minisztertanács titkárságához. Ezt az engedélyezési rendszert úgy ahogy van meg kellene szüntetni ahhoz, hogy sajtószabadságról egyáltalán beszélhessünk. Megosztottam a szenátus és a kongresszus jelenlévő néhány tagjával, és főleg az újságírókból álló közönséggel azt az aggodalmamat is, hogy ugyanaz a megbízható nomenklatúra, amelyet annak idején még a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala nevezett ki, ül a főszerkesztői székekben. Ennek a régi gárdának a puszta jelenléte bármikor visszafordíthatóvá teszi a magyarországi politikai változásokat. Amíg ők ülnek ezekben a székekben, addig a politikai útjelzőtáblák visszaforgatásét a sajtó azonnal követni fogja. - Gábor felmerült az a kérdés, hogy a glasznoszty korszakában jogos-e még a szamizdat szó használata. A bizottságnak átadott írásos dolgozatodban kiemelted, hogy a szamizdatnak a valamilyen formában működő cenzúra nélkül nincs értelme. Szóval, jogos-e még ma szamizdatról beszélni ? - Ez nem egy elméleti kérdés. A beszámolómban szó volt arról is, hogy a szamizdat lapok puszta léte nyilvánvalóvá teszi, hogy messze vagyunk a sajtószabadságtól. - Miért, milyen a magyar sajtó? - Ha figyelmesen olvassuk a magyar lapokat, akkor a nyíltabb, szabadabb beszéd mellett az is feltűnő, hogy nagyon-nagyon sok a kiforratlan, végiggondolatlan mondanivaló, és ez az újságírók bizonytalanságáról árulkodik. Sokan vannak még, akik nem akarják kompromittálni magukat, inkább kivárják, hogy vajon mit hoz a jövő. A független szervezetekkel foglalkozó interjúkban, és beszámolókban még nagyon sok a fanyalgás. Erezhető egy bizonyos távolságtartás, egy distancia ezektől a szervezetektől. - Utaltál arra is, hogy a sajtószabadság kérdését az információáramlás szabadságát és függetlenségét nem lehet a társadalmi-, politikai-, gazdasági állapotoktól különválasztva értékelni. Tehát lehet-e független az információáramlás, szabad a sajtó, ha a politikailag és gazdaságilag függő helyzetben van? - Természetesen nem lehet, no most amit itt kiemelnék az az, hogy az új független csoportoknak, kezdeményezéseknek nincsen saját sajtója még. Az egyetlen kivétel itt a Demokrata Fórum, amely saját lappal rendelkezik a kéthetente megjelenő Hitellel, de egyébként a Fidesz, és az SZDSZ tájékoztatói engedély nélkül megjelenő kis példányszámú kiadványok. De egyébként ez a probléma általánosabban is megfogalmazható. Az intézményesülés hiányáról van szó. Csak a hivatalos sajtó jóvoltából, és természetesen annak kiszolgáltatva vagyunk egyáltalán jelen a közvélemény számára. Az új kezdeményezések, az új csoportok, pártok gyengeségére mutat az a tény is, hogy munkahelyi-, lakóhelyi szinten is nagyon csekély a befolyásuk. Az intézményesülés ezen a helyi szinten sem indult el igazán. A kívánatos azt hiszem az volna, hogyha a régi gárdát a nomenklatúra tagjait az SZDSZ-hez, a Fideszhez, az új pártokhoz közelálló személyek váltanák fel. +++
1989. március 18., szombat
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|