|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF stratégiai tárcának tekinti a Honvédelmi Minisztériumot
"A honvédelem
ügyével, a Honvédséggel és a Honvédelmi Minisztériummal ennek
megfelelően kíván foglalkozni a jövőben is, amit számos
nyilatkozatban és nyilvános beszédben fejtett ki Antall József, az
MDF országos elnöke is. Ezért minden olyan nyilatkozat, amely ettől
eltér, félreértés, tévedésen alapul, vagy személyes véleményt
tükröz."
SZER, Világhíradó:
Az adósságok átütemezése
"... csábítónak látszik a gondolat, hogy az ország hitelezői
meghatározott időre halasszák el esedékes követeléseik
érvényesítését, tehát a törlesztések kifizetésére csak később
kerüljön sor. Vagyis: az ország kormánya kérje az átütemezést a
hitelezőktől.
Akik támogatják a gondolatot, arra hivatkoznak, hogy az ország
időt nyer. Egy megszabott időszakban nem nehezedik rá a törlesztés
terhe."
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Műsorszóró Vállalat privatizációjának feltételei
|
1990. szeptember 21., péntek - A Magyar Műsorszóró Vállalat
privatizációjának megkezdése legkorábban csak a jövő év első
negyedévének végére várható - hangzott el pénteken azon a
sajtótájékoztatón, melyen Bartha József vezérigazgató, a vállalat
terveiről és jövőbeni privatizálásának feltételeiről tájékoztatta a
sajtó képviselőit.
A nyilvános pályázat eredményeként ez év augusztus 1-jén kinevezett vezérigazgató röviden emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy a Magyar Műsorszóró Vállalatot 1990. január 1-jei hatállyal alapította meg a közlekedési és hírközlési tárca. Ez az esemény a Magyar Posta átszervezéséhez kapcsolódott, amikor is különvált egymástól a klasszikus postaszolgálat, a telefonszolgáltatás és a műsorszórás. Az alapító szerv azonban az alapításkor azt a szándékát is kifejezte, hogy a vállalat 1990. július elsejével alakuljon részvénytársasággá. A jelenleg is érvényben lévő jogi és gazdálkodási környezet azonban ezt a mai napig nem tette lehetővé. A vállalat szakemberei ennek ellenére folyamatosan dolgoznak annak a feltételrendszernek a megteremtésén, amely a privatizálás alapját jelentheti majd. Ez azonban nem megy könnyen, hiszen vannak megkerülhetetlen jogi akadályok is, mint például a Postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. törvény, amely szerint a műsorszórás állami feladat, amit a Posta kizárólagos joggal lát el. Ugyancsak ilyen akadály a frekvencia és a tájékoztatási törvény hiánya is, mert az érvényben lévő frekvenciamoratórium a frekvenciatörvény nélkül nem oldható fel, a műsorok közszolgáltatói és kereskedelmi jellegének szétválasztásához pedig nélkülözhetetlen a tájékoztatási törvény. A privatizáció pedig csak e törvények megalkotása után kezdődhet el, sőt akkor is csak fokozatosan, több lépcsőben valósítható meg. A jelenlegi elképzelések szerint első lépésként a vállalat átalakulna egyszemélyes részvénytársasággá, melyben az újjáértékelt vagyon képezné az állami tulajdoni hányadot. Ezt követhetné az alaptőke emelése, ami a hiányzó fejlesztési források biztosításához szükséges. A költségvetési támogatás jelentős részét ugyanis a kormány meg kívánja szüntetni.
A tájékoztatón az is elhangzott, hogy az állami tulajdon többségi arányának megtartása a privatizáció során sem lehet kétséges, tehát a külföldi, illetve magántőke arányát valamilyen formában korlátozni kell. Ennek részleteiről azonban majd a remélhetőleg rövid idő múlva már megváltozott feltételek és elfogadott törvények ismeretében lesz érdemes gondolkodni. (MTI)
1990. szeptember 21., péntek 17:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|