Rendszerváltás és az MTI

	Közlemény a SZOT Elnökségének üléséről (1. rész) (OS)
1989. november 8., szerda - Szerdán a szaktanács székházában ülést tartott a SZOT Elnöksége. A testület kialakította álláspontját a Minisztertanács 1990-92. évi gazdaságpolitikai programjáról, az adórendszer jövő évi korrekciójának kormányzati tervezetéről és a lakásgazdálkodási rendszer reformjának koncepciójáról. Mindezekkel összefüggésben kialakította az általa képviselt szakszervezetek álláspontját a Minisztertanács és a SZOT képviselőinek közeli tanácskozására. A testület véleménycserét folytatott a Bécs-Budapest világkiállítás előkészületeiről. Az elnökség véleménye szerint az 1990-92. évi kormányzati, gazdaságpolitikai pogram nem felel meg a bérből és fizetésből élők jelenlegi és jövőbeni érdekeinek. A programban a fiskális eszközök túlsúlya, a különbségtétel nélküli restrikció szempontjai érvényesülnek. Mivel a program reálbér-csökkenéssel és a fogyasztás visszafogásával számol, ezért nem alkalmas arra, hogy a munkavállalók növekvő teljesítményére is alapozva reális esélyt biztosítson a gazdasági válságból való kilábaláshoz. A testület véleménye szerint a kormányprogram irányelvei túlzottan a fizetési mérleg egyensúlyát állítják középpontba, emiatt a hazánkat fenyegető adósságcsapda mind szorosabbra zárul, a magyar gazdaság mozgástere egyre inkább külső meghatározottságúvá válik. A parlament következő ülésszakára beterjesztendő, az adórendszer korrekcióját érintő kormányzati javaslat a testület véleménye szerint nem tartalmaz a bérből és fizetésből élőknek kedvező érdemi módosításokat. A korábban meghirdetett elvekkel ellentétben nem csökkenti az adóterheket, nem mérsékli a teljesítmény-visszatartó hatást. Társadalmi-gazdasági szempontból egyaránt indokolt esetekben sem biztosítja az adómentességet. A kormányzati elképzelés az adórendszernél is a költségvetési szempontokból indul ki, nem párosul érdemi bér- és szociálpolitikai reformlépésekkel, s emiatt a munkavállalók növekvő ellenérzését váltja ki. A SZOT Elnöksége szerint a Minisztertanács által kidolgozott lakásreform elsődleges célja a költségvetés kiadásainak csökkentése. A testület úgy ítélte meg, hogy a lakásreform, ellentétben a kormányzat szándékával, csak akkor lehet eredményes és társadalmilag elfogadható, ha a lakásépítésen belül az állam anyagi részvétele nem csökken, hanem hosszabb távon növekszik. A magyar gazdaság és társadalom mai helyzetében az új lakáspolitika érvényesítésére csak a fokozatosság mellett lehet gondolni - s e folyamatban a legnagyobb támogatást az első lakáshoz jutásban leginkább hátrányos helyzetben lévő fiataloknak kell kapniuk. (folyt.köv.) 1989. november 8., szerda 21:04
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »