Rendszerváltás és az MTI

	Munkaügyi konferencia (2. rész)
Fontos lenne olyan országos társadalompolitikai egyeztetési fórum kialakítása is, ahol az előbb említetteken kívül a szociálpolitikával, az árakkal, az adókkal is foglalkoznak, közvetítve a parlament, illetve kormány, valamint a munkavállalók és munkáltatók között. E fórum munkájában részt vehetnének a különféle szaktárcák, a réteg- és a szakmai érdekképviseletek. Rendszeres tárgyalásokat szükséges tartani az állam mint munkaadó és a költségvetési szervezetekhez tartozó dolgozók képviseletei között is. Mindez nem teszi feleslegessé - hangsúlyozta a továbbiakban Csuhaj V. Imre - a kormány-SZOT, a kormány-kamara, a kormány és a többi érdekképviselet, s az érdekképviseletek egymás közötti egyeztetéseit, amelyek főként konkrét kérdésekhez kötődhetnek. Lényeges viszont, hogy ezeken a tárgyalásokon ne lehessen az Országos Érdekegyeztető Tanácsot megkerülve előzetes megállapodásokat kötni. A középszintű, így az ágazati, szakmai, területi egyeztetés is elengedhetetlen. Fejlett piacgazdaságokban jól funkcionál, igen fontos döntéseket hoz ez az érdekegyeztetési szint. Ma Magyarországon a munkavállalók és a munkaadók sem ismerik el legitimnek ezeket a középszintű képviseleteket. Ez a helyzet mindenképpen változást igényel. Vállalati szinten pedig feltétlenül tisztázni szükséges, hogy valójában ki képviseli - valódi jogosítvánnyal - az egyeztető tárgyalásokon, a kollektív szerződés megkötésekor a munkavállalókat, illetve a munkaadót, a tulajdonost. A munkavállalói körben a piacgazdasághoz jobban igazodó beleszólási formákra, így felügyelőbizottsági, igazgatótanácsi résztvételre van szükség. x Milyen összefüggés, meghatározottság van az országos-, a közép-, és a vállalati szintű fórumok döntései között? - Alapvető követelmény - mondott a titkár -, amit a konferencia is megerősített, hogy az országos szint ne részletesen szabályozzon lefelé, hanem a béreket, a munkaidőt, a munkakörülményeket, a foglalkoztatáspolitikát illetően bizonyos minimumokat és elveket határozzon meg, illetve ajánlásokat fogadjon el. A középső szint ennél kevesebbet nem adhat, csak kiegészítheti a béreket, a juttatásokat a helyi viszonyoknak megfelelően. Vállalati körben pedig kiindulásként már e középső szint ajánlásait fogadják el minimumként, s csak ennél többet adhatnak. Rendkívül fontos, hogy valamennyi szinten legitim képviseleti felek között kialakított konszenzuson alapuljon a döntés - mondotta befejezésül Csuhaj V. Imre. (MTI) 1989. november 8., szerda 17:31
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »