Rendszerváltás és az MTI

	Kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (4. rész)
Sokan nem az MSZMP-ben látják a változás, a fordulat lehetőségét. Ugyanakkor igény van a párt eddigi értelmiségi politikájának kritikai elemzésére, az értelmiség rétegződéséről kialakítandó kép felrajzolására, világos értékrend megfogalmazására. Jó néhány beszélgetésen elhangzott: a budapesti pártbizottságnak is tisztáznia kell saját pozícióit a szemléleti változás megindítása érdekében a fővárosi pártszervezetekben. A tudást, az igényes minőségi munkát, az innovációt fel kell értékelni, s emiatt is fontossá válik e réteg. A viták megerősítették azt a tapasztalatot, hogy az értelmiség nem homogén társadalmi csoport, ezért a párt viszonya, együttműködése, konkrét állásfoglalásai is differenciáltak, teljesítmény- és minőségcentrikusak. Általánosítható tapasztalatként hangsúlyozta Barabás János, hogy szembe kell nézni a korábbi értelmiségpolitikai elvvel és gyakorlattal; el kell ismerni a múltból az értéket, de világosan el kell határolódni az elvetendőtől és a meghaladottól. Többen úgy vélekedtek a konzultációkon, hogy az értelmiség rossz közérzetének oka a tudás évtizedek óta tartó társadalmi leértékelődése, a különböző szakértelmiségi csoportok kezdeményezéseinek, javaslatainak többszörös semmibe vétele fontos döntéseknél, sokszor szubjektív politikai indíttatású beavatkozások sokasága a szellemi munka folyamatába, a szellemi élet eseményeibe, a társadalom szellemi szféráját, kulturális állapotát, folyamatait, fejlődését érintő operatív döntések közötti ellentétek. Ide sorolták az emberi tényező szerepének leértékelődését, az értelmiségi életmód ellehetetlenülését, a fiatal értelmiség speciális problémáját, valamint azt a tényt, hogy az értelmiség különböző csoportjai nem érzik, hogy részesei a döntési folyamatoknak. Jól jelzi a romló közérzetet, hogy a különböző alternatív szerveződések tagságának bázisa jelentős részben értelmiségi. Ugyanakkor az a tapasztalat, hogy a szakértelmiségi csoportok elitje ma még nincs ott ezekben a szerveződésekben. A napirend feletti vitában felszólaló Berecz János felhívta a figyelmet arra, hogy az értelmiséget egy régi, tehát konzervatív szemlélet alapján kezeli a párt, ugyanakkor ettől a rétegtől várja az új értékrend kialakítását, a társadalmi élet minden területén szükséges megújuláshoz az alkotó, és minél nagyobb arányú hozzájárulást. Ezt a szemlélet el kell vetni - hangsúlyozta. A továbbiakban szólt arról, hogy ha a szellemi élet korlátok közé szorul és nem bontakozhat ki, a tudományos következtetésekkel a politikai vezetés nem számol, akkor a jövővel találja magát szemben. (folyt. köv.) 1989. február 6., hétfő 19:52
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »