![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az MDF stratégiai tárcának tekinti a Honvédelmi Minisztériumot
"A honvédelem
ügyével, a Honvédséggel és a Honvédelmi Minisztériummal ennek
megfelelően kíván foglalkozni a jövőben is, amit számos
nyilatkozatban és nyilvános beszédben fejtett ki Antall József, az
MDF országos elnöke is. Ezért minden olyan nyilatkozat, amely ettől
eltér, félreértés, tévedésen alapul, vagy személyes véleményt
tükröz."
SZER, Világhíradó:
Az adósságok átütemezése
"... csábítónak látszik a gondolat, hogy az ország hitelezői
meghatározott időre halasszák el esedékes követeléseik
érvényesítését, tehát a törlesztések kifizetésére csak később
kerüljön sor. Vagyis: az ország kormánya kérje az átütemezést a
hitelezőktől.
Akik támogatják a gondolatot, arra hivatkoznak, hogy az ország
időt nyer. Egy megszabott időszakban nem nehezedik rá a törlesztés
terhe."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Újjáalakult a Magyar Néppárt (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. június 11., vasárnap -Ujjáalakult a Magyar Néppárt.
Az MTA kongresszusi termében vasárnap tartott országos újjáalakuló ülésen a küldöttek közfelkiáltással szavazták meg a párt ismételt zászlóbontását. A tanácskozáson, amelyen megjelent Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, S. Hegedűs László, a Magyar Néppárt szervezőbizottságának tagja megnyitójában hangsúlyozta: a Magyar Néppárt utódja a politikailag és jogilag fel nem oszlatott Nemzeti Parasztpártnak és az 1956-os Petőfi Pártnak. A küldöttek elé terjesztett programtervezethez Varga Csaba, a szervezőbizottság tagja fűzött szóbeli kiegészítőt. Egyebek közt hangsúlyozta: a mai súlyos válságból való kivezető utat a Magyar Néppárt a saját út vállalásában látja, mert a mai magyarság számára nem lehet alternatíva, hogy lemásoljon bármely modellt, akár keletit, akár nyugatit. Rámutatott: a Magyar Néppárt a válságból való kilábalás kulcsát abban látja, hogy egyidejűleg valósuljon meg az alulról induló politikai, gazdasági, közigazgatási és kulturális reform. Ezt követően a Néppárt programjának legfőbb alapelveiről szólt. Kifejtette: a Magyar Néppárt szerint a gazdaság legfontosabb eleme a piac, ám ennek működéséhez nélkülözhetetlennek tartja a társadalmi ellenőrzést és az etikai szabályozást. Ezenkívül a gazdasági megújulás fontos követelményének tekinti a tulajdon- és az új földreform végrehajtását. Megkülönböztetett figyelmet szentel a program a szabad önkormányzat megteremtésének, amelynek a Magyar Néppárt álláspontja szerint a jelenlegi tanácsirányítást kell felváltania. A szabad önkormányzat megvalósulása elősegítheti azt, hogy az emberek alattvalóból független állampolgárrá váljanak. Végezetül a párt művelődéspolitikai koncepciójáról szólva Varga Csaba kiemelte: a művelődésben is teret kell adni a nemzeti, az állami, a közösségi és a magántulajdon érvényesülésének. A programtervezet vitája előtt üdvözölték a részvevőket a Magyar Néppárt újjáalakuló országos gyűlésének vendégei: Rainer Stefan, az Osztrák Néppárt, Janusz Rozek, a lengyel Parasztszolidaritás szervezet képviselője, valamint Rácz Sándor, az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke. A programtervezet vitájában felszólalók számos javaslatot vetettek fel. Egyebek között szorgalmazták, hogy a programban foglalják bele a pártnak a népegészségüggyel kapcsolatos elképzeléseit. (folyt. köv.)
1989. június 11., vasárnap 19:41
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Újjáalakult a Magyar Néppárt (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Többen hangsúlyozták: a Néppártnak mértéktartó, céltudatos centrumpártként kell politizálnia. A Nemzeti Parasztpárt történetére utalva kiemelték, hogy az esetleges koalíciós partnerek megválasztásában kellő óvatosságra kell törekedni. Súlyponti kérdésként fogalmazódott meg számos felszólalásban a településfejlesztés. Ezzel kapcsolatban utaltak a főváros és a vidék közötti különbségek felszámolásának fontosságára, valamint az elmaradt térségekben lévő falvak elnéptelenedésének megakadályozására. Az egyik hozzászóló azt szorgalmazta, hogy a párt követelje vissza a Nemzeti Parasztpárt államosított párthelyiségeit, egyéb ingó és ingatlan vagyonát. Sok szó esett a Veres Péter Társaságról, amelyből a Magyar Néppárt kinőtt. Elhangzott, hogy a társaság nem szűnik meg. Tagjai ugyanis úgy érzik, hogy képes továbbra is egy olyan szellemi műhelyként működni, amely elősegítheti az egyelőre még javarészt óvatos parasztság bekapcsolódását a politikába. Az újjáalakított Magyar Néppárt a programtervezetet azzal a kiegészítéssel fogadta el, hogy a vitában elhangzott javaslatokat a párt kongresszusáig beépítik a programba. Ugyancsak elfogadták a működési szabályzatot, amely egyebek közt kinyilvánítja: a Magyar Néppárt programpártként működik, helyi szervezetei pedig önálló politikát folytathatnak. Ugyancsak deklarálja a kisebbségi vélemény fenntartásának és a platformok alakításának jogát. Az újjáalaakuló országos ülés küldöttei megválasztották a párt 19 tagú ideiglenes elnökségét, amely a kongresszusig látja el feladatait. Ezenkívül a Magyar Néppárt tiszteletbeli tagjává választották Hegyesi Jánost, Mikita Istvánt, Szabó Erzsébetet, Püski Sándort, S. Szabó Ferencet, Molnár Józsefet, Borbándi Gyulát és Balogh Istvánt. x x x A Magyar Néppárt újjáalakuló országos ülését követő sajtótájékoztatón Márton János, a párt ideiglenes elnökségének tagja sikeresnek minősítette mind a Nemzeti Parasztpárt megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére szombaton rendezett emlékülést, mind a Magyar Néppárt újjáalakulását kimondó tanácskozást. A Világ című hetilap kérdésére a párt vezetői elmondták, hogy a Nemzeti Parasztpárt jogfolytonos utódjaként létrejött Magyar Néppárt már tárgyalt az egykori pártvagyon visszaszerzéséről. Úgy vélik, hogy a tulajdonreform lehetőséget teremt majd arra, hogy a párt megfelelő kárpótlást kapjon. (folyt. köv.)
1989. június 11., vasárnap 20:16
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Újjáalakult a Magyar Néppárt (3. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A Magyar Televízió riportere arról érdeklődött, hogy kikkel tudja az esetleges koalíciót elképzelni a Néppárt. Válaszként elhangzott, hogy erről könnyelműség lenne még érdemben nyilatkozni. Egyelőre ugyanis még nem látni tisztán, hogy a többi párt programjának megvalósítása mennyi realitást tükröz. Mindenesetre találhatók a Néppárthoz hasonló elképzelések a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt törekvéseiben - jegyezték meg a Néppárt képviselői. A Honpolgár című lap munkatársának kérdésére elmondták, hogy a Magyar Néppárt mint ellenzéki párt alapvető feladatának tekinti, hogy elősegítse a magyar társadalom átlépését a liberális diktatúrából a valódi demokráciába. Közölték, hogy a "nemzeti háromszög" politikai egyeztető tárgyalásain a Magyar Néppárt háromtagú delegációval - Kónya László, Márton János, Varga Csaba - képviselteti magát az Ellenzéki Kerekasztal oldalán. Az MTI munkatársának kérdésére Varga Csaba, az ideiglenes elnökség tagja közölte: a párt három-négy hónapja folytat aktív szervezőmunkát. Tagságukat jelenleg mintegy tízezer fősre taksálják. Ugyanakkor nem céljuk, hogy tömegpárttá váljanak, mert véleményük szerint inkább az a döntő, hogy programjukkal megnyerjék a választókat. A választásokkal kapcsolatos MTI-kérdésre Varga Csaba elmondta: a Magyar Néppárt véleménye szerint előbb a parlamenti választásokat kell megtartani, várhatóan jövő tavasszal, s utána kerülhet sor a helyhatósági választásokra, amely előtt szükségesnek tartják az új önkormányzati törvény elfogadását. A Néppárt mint a vidék pártja sokkal több szavazatot remélhet a helyi választásokon, de eredményes szereplésre számít a parlamenti választásokon is. Varga Csaba úgy vélekedett, hogy az 1990 tavaszán megrendezendő választásokon négy-öt párt szerez majd 10-20 százalék körüli voksot, s ezek között lesz a Magyar Néppárt is. Kifejtette: nem valószínű, hogy valamelyik párt képes lesz abszolút többséget szerezni. A Néppárt nem is szeretné, ha valamelyik párt nagy fölénnyel nyerne, mert nem lenne jó az ,,újabb egypártrendszer,,. Az lenne szerencsés, ha lenne két-három olyan párt, amelyik nagyjából azonos mértékben erős, mert ezek tudnák egymást ellenőrizni és segíteni is. Ha minden sikerül, a Magyar Néppárt azt tudja elérni, hogy belépjen a centrumot alkotó, meghatározó pártok közé. Ehhez 15-20 százalékos szavazati arányt kellene elérnie - mondta végezetül Varga Csaba. (MTI - Farkas Attila)
1989. június 11., vasárnap 20:57
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|