![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az MDF stratégiai tárcának tekinti a Honvédelmi Minisztériumot
"A honvédelem
ügyével, a Honvédséggel és a Honvédelmi Minisztériummal ennek
megfelelően kíván foglalkozni a jövőben is, amit számos
nyilatkozatban és nyilvános beszédben fejtett ki Antall József, az
MDF országos elnöke is. Ezért minden olyan nyilatkozat, amely ettől
eltér, félreértés, tévedésen alapul, vagy személyes véleményt
tükröz."
SZER, Világhíradó:
Az adósságok átütemezése
"... csábítónak látszik a gondolat, hogy az ország hitelezői
meghatározott időre halasszák el esedékes követeléseik
érvényesítését, tehát a törlesztések kifizetésére csak később
kerüljön sor. Vagyis: az ország kormánya kérje az átütemezést a
hitelezőktől.
Akik támogatják a gondolatot, arra hivatkoznak, hogy az ország
időt nyer. Egy megszabott időszakban nem nehezedik rá a törlesztés
terhe."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A SZOT és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája képviselőinek találkozója (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. október 5., csütörtök - A szabad szakszervezeti szervezkedés a munkavállalók alapvető joga - szögezték le egyöntetűen mind a SZOT, mind pedig a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának képviselői csütörtöki találkozójukon. Ennek az elvnek a tiszteletben tartása mellett azonban a SZOT vezetői szerint szükséges lenne egyfajta szakszervezeti egységre törekedni. Ennek az egységnek az óhajával nem a független szakszervezetek létjogosultságát kérdőjelezték meg, hanem - mint azt kifejtették - annak kívánják elejét venni, hogy az egyes pártok szervezzenek maguk köré szakszervezeteket, s a mozgalmat ezáltal a pártharcok szabdalják szét. A liga tagjai viszont nem tudnak egységet vállalni azzal a szakszervezeti mozgalommal, amelyet a SZOT képvisel, mert szerintük ez a nagy, monolitikus szervezet nem reformálható meg - hangzott el a megbeszélésen. Ezért is keresték a SZOT-on kívül a szakszervezetek megújításának lehetőségét, ezért nem vállaltak közösséget a harmadik oldallal a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon. Annak viszont nem látják akadályát, hogy bizonyos kérdésekben együttműködjenek a SZOT-tal. Ennek szellemében vállalták, hogy gazdasági-szociális kérdésekben szakértői konzultációkat kezdjenek, csakúgy mint az érdekegyeztetés új formáiról, valamint a szakszervezeti vagyonról. Megállapodtak abban is, hogy a nyilvánosság ügyéről is közösen tárgyaljanak szakértőik, mert a liga részéről többen kifogásolták, hogy bár a Népszava úgy deklarálja magát, mint a szakszervezetek lapja, mégsem ad teret a független szakszervezetek nézeteinek. (folyt.köv.)
1989. október 5., csütörtök 18:52
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A SZOT és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája képviselőinek találkozója (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A tanácskozáson az FSZDL képviselői elmondták, hogy szükségesnek tartják a szakszervezetek és a pártok viszonyának tisztázását, s belátható időn belül esetleges közös álláspont kialakítását. Mint kifejtették: a szakszervezet autonóm működésének szempontjából kulcskérdésnek tartják, hogy szűnjön meg a pártszervezetek munkahelyi jelenléte. Véleményük szerint a jelenleg szétzilálódott gazdaságot figyelembe véve végzetes lenne, ha a választások előtt a munkahelyek pártcsatározások színhelyévé válnának. Másrészt kivonulásuk még több munkahelyi szakszervezet jelenléte esetén is könnyebbé tenné az érdekvédelmi tevékenység egyeztetését. Ezzel szemben a SZOT képviselője emlékeztetett arra, hogy a háromoldalú tárgyalásokon a harmadik oldal szervezetei - köztük a SZOT - ennek a kérdésnek az eldöntését tulajdonképpen pártügynek tekintették. Ugyanakkor nem titkolták, hogy nem tudnak elfogadni olyan pártjelenlétet a munkahelyeken, amelyik bármely vonatkozásban integrálódást jelent az adott szervezet irányításába, legyen szó akár üzemről, akár intézményről. A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája lényegesnek tartotta a választásokkal kapcsolatos álláspontok tisztázását is. Hangsúlyozták, hogy a szakszervezetek függetlenségi törekvései ellen hatna, ha bármely párt mellett elkötelezve, vagy választási pártot létrehozva kívánnának a szakszervezetek képviselői mandátumot szerezni a Parlamentben. A SZOT képviselője viszont kifejtette, hogy továbbra is tartják magukat a háromoldalú tárgyalásokon ismertetett álláspontjukhoz. Megismételték: e kérdésben abból indulnak ki, hogy az átmenet időszaka szerintük nem a többpártrendszert megteremtő választásokig, hanem az első parlamenti ciklus végéig tart. Mindezt figyelembe véve továbbra is úgy vélik, hogy a társadalmi szervezetek jelöltállítási joga, illetőleg funkcionális jelenléte az Országgyűlésben, stabilizáló tényező lehet. Egyúttal azonban leszögezték, hogy semmiképp sem kívánnak választási pártot létrehozni. Mindehhez hozzátették: nem döntötték még el, hogy a SZOT a független jelöltállítási lehetőséggel él, vagy valamilyen párt színeiben induló jelöltek támogatásával igyekszik majd álláspontját magukénak valló képviselőket bejuttatni a Parlamentbe. (folyt. köv.)
1989. október 5., csütörtök 19:43
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A SZOT és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája képviselőinek találkozója (3. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A találkozón a szakértői konzultációra kiadott témák közül szóba került a szakszervezeti vagyon kérdése is. A Liga és a SZOT képviselői egyetértettek abban, hogy a szakszervezeti vagyon a magyar szakszervezeti mozgalom közös vagyona, s a jövőben is annak kell maradnia, mint a függetlenség zálogának. (MTI)
1989. október 5., csütörtök 19:45
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|