|
|
|
|
Német-magyar viszony
|
--------------------
München, 1990. április 13. (SZER, Deutschlandfunk) - A magyar országgyűlési választásokat német szempontból beárnyékolták az előrehozott keletnémet választások és az ottani koalíciós tárgyalások. Bonn vezető személyiségei közül az elmúlt hét végét csak Alfred Dregga, a kereszténydemokraták parlamenti csoportjának elnöke töltötte Budapesten, aki a magyar fővárosban tett látogatása után egyenesen fuldai otthonába utazott, kérdéseinkre telefonon válaszolt:
- Elnök úr A CDU igazán boldog lehet, hiszen NDK-beli testvérpártja után a magyar testvérpárt is megnyerte a szabad és demokratikus választásokat. Az elmúlt hét végét ön is Budapesten töltötte, és bizonyára bőven nyílt alkalma arra, hogy megismerkedjék a Magyar Demokrat Fórum vezető személyiségeivel. Milyen benyomásokat szerzett ön az új vezető csoportról.
- Budapesten számos politikussal folytattam megbeszéléseket. Egy nagygyűlésen is részt vettem, ahová Antall József professzor Giscard d,Estaigne társaságában meghívott. Itt alkalmam volt felszólalni és köszönetemet kifejezni a magyar népnek, amely elsőként mutatott készséget a Németországot kettéválasztó fal ledöntésére, amikor tavaly nyáron lehetővé tette, hogy az NDK-ból jött németek abba az országba távozhassanak, amelyikbe akarnak, vagyis Ausztrián keresztül a Német Szövetségi Köztársaságba. Enélkül az önzetlen magyar segítség nélkül nem lett volna lehetséges Németország szabadságának és egységének megvalósítása.
Visszatérve azonban az ön kérdésére, nagyon kedvező benyomásokkal tértem vissza Budapestről, vonatkozik ez kiváltképp a Magyar Demokrata Fórum elnökére, Antall professzor úrra, aki minden valószínűség szerint most Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke lett. Kitűnő embert ismerhettem meg személyében, aki mélyen gyökeredzik a magyar történelemben, aki európai távlatokban gondolkodik, s pontos képe van a múltról és jelenről s Magyarországnak a Keletet a Nyugattal összekapcsoló szerepéről. (folyt.)
1990. április 13., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Német-magyar viszony - 1. folyt.
|
- A választásokat megelőzően sokan találgatták, hogy milyen eszközökkel támogatják a nyugati pártok magyarországi barátaikat. Nyújtott-e példának okáért a Német Kereszténydemokrata Unió anyagi támogatást?
- Mi mindenekelőtt tanácsokat adtunk magyarországi barátainknak. Úgy vélem, egy ilyen hosszú ideig tartó diktatúra után az a legfontosabb a demokratikus pártok számára, hogy partnereket találjanak a nyugati országokban. Mi arra a megállapításra jutottunk, hogy világnézetileg és politikai elgondolásai tekintetében a Magyar Demokrata Fórum az a mozgalom, amely a mi elveinkhez és eszményeinkhez legközelebb áll. Mindeközben gyakorlati segítséget is nyújtottunk, de ezt nem tudnám részletezni, és hangsulyozom, nem ez állt előtérben.
- A szabad választások ténye és eredménye a legtöbb magyar ember számár az Európába visszavezető útra szóló menetjegy. Miként látja ön Magyarországnak a nyugat-európai népek közösségéhez való csatlakozási esélyeit, a sokat emlegetett felzárkózás meglátásait?
- Nem csak Budapesten képviseltem azt a véleményt, amelyet az említett nagygyűlésen is kifejtettem, hogy az Európai Közösségnek igen is meg kell nyílnia Magyarország előtt, továbbá Csehszlovákia és Lengyelország előtt, mihelyst ezekben az országokban helyre állítják a demokratikus intézményeket. Mindig is azon a véleményen voltam, hogy Magyarország épp úgy európai ország mint mondjuk Nagy-Britannia, Franciaország, vagy Németország. Semmilyen okát nem látom annak, hogy a magyarok csatlakozási óhaját ne fogadjuk el. Persze világos számomra, hogy ebben az összefüggésben a Szovjetunió is bizonyos szerepet játszik még, de az igazi távlati cél számunkra egy összeurópai biztonsági rend, melynek megvalósításán mindnyájan fáradozunk.
Egyébként minden érdekelt egyetértésével találkozva és ebben a rendben helye van a csak félig európai hatalmaknak is, mint a hatalmas ázsiai területekkel rendelkező Szovjetunió, valamint az Egyesült Államok. Ebben a rendben három nagy föderáció jöhetne létre: keleten a Szovjetunió, nyugaton az Amerikai Egyesült Államok, közöttük pedig az az Európa, amely ha úgy tetszik, Magyarországtól Lengyelországon át Portugáliáig húzódik, és amely a béke biztosítékának is tekinthető a két nagyhatalom között. (folyt.)
1990. április 13., péntek
|
Vissza »
|
|
- Német-magyar viszony - 2. folyt.
|
Ez persze olyan távlati perspektíva, melynek megvalósulása nem történhetik meg máról holnapra. Ez a cél azonban minden érintett érdekeinek megfelel, feltéve, hogy senki sem törekszik a másik fölött hegemóniára.
- Hogyan ítéli meg Magyarország jövőre vonatkozó kilátásait a politika, a gazdaság és a szociálpolitika terén?
- Magyarország kilátásai korántsem olyan rózsásak, mint az NDK-é. Az NDK-ban az a helyzet, hogy Németország részeként néhány éven belül virágzó országgá változtathatjuk. Olyan segítségre, amilyet az NDK a maga sajátos helyzetéből fakadóan elvárhat, Magyarország sajnos nem számíthat. De azt hiszem, minden európainak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a magyarországi békés forradalom gazdasági és politikai eredményeket is maga után vonjon. Mi németek mindenképpen hozzá fogunk járulni ehhez. +++
1990. április 13., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|