|
|
 |
|
 |
- Mi a célja a pozsonyi csúcsnak - 1. folyt.
|
Konkrét formát öltött a közös törekvések egybehangolásában az az
Adria-Duna térségi tanácskozássorozat is, amelynek egyik igen
fontos, vízválasztónak tekintett találkozója tavaly novemberben
éppen a magyar fővárosban zajlott le. A tanácskozássorozatban részt
vevő országok - Olaszország, Ausztria, Jugoszlávia és Magyarország -
nemcsak korábbi laza kapcsolatuk megszilárdítását és kiszélesítését
határozták el Budapesten, hanem felosztották egymás között azokat az
akcióterületeket is, amelyekért külön-külön vállaltak felelősséget.
Az osztrákokra hárult a környezetvédelmi, Olaszországra a vasúti és
közúti, Jugoszláviára a tömegtájékoztatási, Magyarországra a közös
kulturális ügyek irányítása, a tennivalók kidolgozása,
megvalósításuk egybehangolása. Az úgyszintén Budapesten januárban
megtartott alacsonyabb szintű tárgyalásokon már a részletekről volt
szó.
És itt említést érdemel az is, hogy az Európa Tanács Velencében
felállított különbizottságát azzal a feladattal hívták életre, hogy
segítse Kelet-Európát a demokratikus átalakulás felé vezető úton,
elsősorban az új jogrendszerek kialakításában. A közép- és
kelet-európai államok demokratizálódása nemcsak az egész kontinens
számára bír történelmi jelentőséggel, hanem különösen fontos annak a
két dél-európai államnak - Olaszországnak és Jugoszláviának is -,
ahol a politikai előrelátás lázasan keres valamiféle ellensúlyt a
potenciálisan fenyegető német gazdasági erő várhatóan nyomasztó
fölényére.
Míg ennek a gazdasági veszélynek a felismerése Olaszországban,
főként a velencei születésű és nemrégiben Budapesten is megfordult
szocialista Gianni de Michelis külügyminiszter nevéhez fűződik,
Jugoszláviában elsősorban a két fejlett tagköztársaság, Szlovénia és
Horvátország a jugoszláv alkotmányban biztosított jogaira hivatkozva
keresi a gazdasági együttműködés új lehetőségeit külföldön, azaz
közvetlen szomszédaival karöltve. (folyt.)
1990. április 9., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|