|
|
|
|
Belügyminisztériumi jelentés a ,,Duna-gate,,-ügyről (1. rész)
|
1990. március 14., szerda - Nyilvánosságra hozták a
Duna-gate-ügy - az SZDSZ és a Fidesz képviselőinek feljelentésében
foglaltak - kivizsgálására a belügyminiszter által létrehozott ad
hoc bizottság jelentését. Erre azt követően került sor, hogy Gál
Zoltán belügyminisztériumi államtitkár - miután a jelentésből az
államtitkokat tartalmazó, de a jelentés tartalmát nem befolyásoló
részeket törölték - feloldotta az anyag szigorúan titkos
minősítését.
A 14 oldalas jelentés egyebek közt megállapítja, hogy a vizsgálat idején a BM III/III. Csoportfőnökségen már nem voltak fellelhetők azok a dossziék, amelyek a feljelentéshez mellékelt feldolgozások írásos dokumentumait tartalmazták. A rendelkezésre bocsátott kimutatás szerint 1989. január 1-jén 105 személyi dossziét kezeltek a csoportfőnökségen, s ezekből 1989. december 31-én mindössze három maradt, a többit megsemmisítették. Ezért a bizottság döntően a napi jelentések tartalmának elemzéséből és személyes meghallgatásokból vonhatott le következtetéseket arról, hogy a belső biztonsági szolgálat 1989 végén operatív erők és eszközök felhasználásával is gyűjtött információkat az SZDSZ, a Fidesz, valamint más pártok, szervezetek tevékenységéről. Noha a szolgálat vezetője ezt többek között úgy indokolta, hogy a felderítések egyik célja az ellenzéki pártok, illetve vezetőik védelme volt, a jelentések azt bizonyítják: a felderítés a pártok tevékenységének, kapcsolatainak, valamint terveinek feltárását eredményezte. Egyes témákban a politikai elemzésekről és értékelésekről külön is tájékoztatáshoz jutott az állam és az állampárt felső vezetése. (Az ehhez kapcsolódó részleteket a nyilvánosságra hozott dokumentumból tözölték.)
A bizottság megállapította: komoly felelősség terheli az állambiztonsági szervezet tevékenységét, azért, hogy elkezdődött ugyan az állambiztonsági munkát meghatározó belső utasítások, szabályzatok, parancsok felülvizsgálata, hatályon kívül helyezése, de nem történtek meg azok a legszükségesebb átmeneti lépések, amelyek a megváltozott körülmények között a törvényes titkosszolgálati munkához nélkülözhetetlenek lettek volna. (folyt.köv.)
1990. március 14., szerda 17:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Belügyminisztériumi jelentés a ,,Duna-gate,,-ügyről (2. rész)
|
A Belügyminisztérium vezetésének az ad hoc bizottság jelentésével kapcsolatban megfogalmazott írásos állásfoglalása egyebek közt megállapítja, hogy a jelentés a feltárt adatokat és körülményeket elsősorban a jelenleg hatályos jogszabályok szempontjából értékeli. Kevesebb figyelmet fordít az események folyamatjellegére, valamint az időközben rendkívüli mértékben felgyorsult politikai társadalmi változásokra. A fegyveres testület függelmi viszonyai, valamint a szigorú titokvédelmi előírások következtében a személyi állomány, továbbá a feladatok végrehajtását közvetlenül irányító vezetők sem rendelkezhettek megfelelő áttekintéssel a szabályozás törvényességének megítéléséhez. Viszont az is kétségtelen, hogy a minisztérium sem ismerte fel, hogy a szabályozás problémája politikai támadásra használható fel. Az iratok megsemmisítésével kapcsolatban a BM vezetésének az a véleménye, hogy arra elsősorban abból a megfontolásból került sor: a rögzített információk ne kerülhessenek felhasználásra, a változó politikai helyzetben ne adhassanak lehetőséget a visszaélésre. Az iratmegsemmisítés szabálytalanságáért az érintett vezetők felelősek. Az ilyen gyakorlat megszüntetésére intézkedés történt. (MTI)
1990. március 14., szerda 17:53
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|