|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - negyedik nap (20. rész)
|
- Az ezt követő napokban szóltam a belügyminiszternek, hogy
vegyük komolyan ezt a bejelentést. Megadtam a helyet is, azért
tudtam megadni, mert a következő hét végén módot találtam arra, hogy
felkeressem a levél íróját. Kérem, a hír igaznak bizonyult
A miniszterelnök ezután leszögezte: abból a hét jelentésből,
amelyet október 23-a után kapott, nem lehetett arra következtetni,
hogy azok milyen módszerekkel, milyen alkotmányba ütköző eszközökkel
készültek. Megismételte: abban látja a felelősségét, hogy nem
gyorsította fel az átszervezési munkát, nem tett időben rendet,
ugyanúgy, mint ahogyan - a hadsereg vezetésével egyetértésben - ezt
megtették a magyar honvédségnél. Sajnálatos továbbá, hogy bár
kezdeményezte, a háromoldalú tárgyalásokon ez a kérdés nem került
napirendre.
Németh Miklós ezután Roszik Gábor, s egyben az egyik hetilap
kérdésére válaszolt: ,,Kapott-e Ön információt az elosztótól?,, A
lehallgatási botrány dokumentumaiban ugyanis van egy visszatérő
záradék: ,,kapják tizennégyen, elosztó szerint,,. A kormányfő
felidézte, hogy a szóbanforgó dokumentumokat január 5-én Kis
Jánostól, az SZDSZ és Fodor Gábortól, a Fidesz képviselőjétől vette
át. Ilyen anyagokkal akkor találkozott először. Már akkor elmondta,
hogy miniszterelnöki minőségében rendszeresen kap a
szakminisztériumok vezetőitől különböző bizalmas anyagokat, így
kapott és kap összefoglaló jelentéseket, elemzéseket a
belügyminisztertől és alkalomadtán a helyetteseitől is. De az
ominózus dokumentumok nem neki készültek. Azóta a vizsgálat során ki
is derült, hogy ezeket a belügyi apparátus saját körében osztotta
el, értékelte vagy dolgozta fel, és selejtezte a későbbiek folyamán.
Már csak azért sem utaltak a miniszterelnökhöz került jelentések
az igénybe vett módszerekre - mutatott rá Németh Miklós -, mert nem
egy esetben hamarabb olvasta az információt az újságokban, mint a
jelentésekben, ezért nem is fordított azokra túl nagy figyelmet. -
Engem a szervezet a funkció és az alkotmány összhangja érdekelt, és
ezért kezdeményeztem, gyorsítottam meg a munkát, s amikor ez az
úgynevezett Duna-gate botrány kiderült, addigra már készen voltunk
azokkal a javaslatokkal, amiket aztán idehoztunk a Parlamentbe -
tette hozzá.
E jelentések tartalma nem indokolja a titkosságukat, ,,ki lehet
tenni őket a faliújságra,, - mondotta a miniszterelnök.
Bejelentette: levélben közölte az Állambiztonsági Hivatal és az
Információs Hivatal vezetőjével, hogy törvényes jogkörével élve ezen
iratok államtitokká minősítését megszünteti. (folyt.köv.)
1990. március 2., péntek 17:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|