|
|
|
|
Nem csak a saját problémával kell törődni
|
-----------------------------------------
München, 1990. április 12. (SZER, Magyar híradó) - Interjút közvetítünk Jakab Róbertnéval, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének vezetőjével, aki részt vett a pozsonyi hármas csehszlovák-lengyel-magyar találkozón. Az interjút Ara-Kovács Attila készítette.
- Ön tagja volt annak a magyar delegációnak, amelyik a múlt napokban részt vett Pozsonyban azon a háromoldalú találkozón, amelyet Havel elnök hívott össze, és amelynek célkitűzése az lett volna, hogy közelebb hozza a lengyel, csehszlovák és magyar álláspontot. Magyar és lengyel részről is eléggé sok kritikát hallottunk ezzel a találkozóval kapcsolatban. Ön, mint résztvevője ennek a találkozónak, hogyan ítéli meg e kérdést?
- Hadd mondjam el, hogy olyan résztvevője voltam a találkozónak, mint egyik képviselője a magyarországi szlovákságnak. Tehát nem egyszerűen magyar delegációtag, hanem egy kisebbségnek a résztvevője. Nem ítélném meg feltétlenül nagyon kritikusan ezt a találkozót. Én mindenképpen jónak tartom az elgondolást. Jónak tartom mindazt a problémát, mindazt a megoldandó gondot, amit Havel elnök úr felsorolt, és nagyon szimpatikus volt számomra a megközelítése a problémáknak.
Ki mivel nem értett egyet, vagy nem elégedett, az más kérdés. Én magam például hiányoltam azt, hogy a lengyeleknek véletlenül sem jutott eszébe, hogy ott él egy szlovák kisebbség is, sőt cseh kisebbség is azon a területen. Tehát ha kisebbségi problémákról beszélünk - ha beszélünk egyáltalán -, akkor mindenkinek mindenfelé figyelnie kellene. (folyt.)
1990. április 12., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- A pozsonyi találkozóról Jakab Róbertné - 1. folyt.
|
Egyébként pedig ami számomra nagyon szimpatikus volt: Havel elnök úr nem politikusként közelítette meg a kérdéseket, hanem erkölcsi kategóriákban gondolkodik.
- Más delegációkban voltak jelen nemzetiségiek - alkalmasint a lengyelben esetleg német, vagy a csehszlovákban magyar?
- Nem tudok róla, hogy jelen lettek volna, sőt a csehszlovákiai delegációban általam és mások által is ismert magyar személyiségeket nem láttam.
- A tárgyalások középpontjában - gondolom - a jószomszédiság és egyéb együttműködési problémák állhattak. Hogy látja ön, sikerült egyik-másik kérdésben előrébb lépni?
- Igen. Ezért sem tartom szerencsésnek azt, hogy csak nagyon kritikusan értékeljük ezt a találkozót. Lehet, hogy a hat ország minden problémája nem kerülhetett az asztalra, hiszen ezeket a problémákat egynapos találkozón nyilvánvalóan nem lehet megoldani, de ami itt most csehszlovák-magyar viszonylatban asztalra került a bilaterális tárgyalások alatt, nagyon komoly előrelépés.
Havel elnök úr Szűrös Mátyással történt találkozása alkalmával hangoztatta, illetve mindketten egyetértettek abban, hogy olyan kétoldalú bizottságot kell létrehozni, amelyiknek elsőrendű feladata lesz a két ország kisebbségi problematikájának vizsgálata. Ebben mindketten egyetértettek. Ez nagyon komoly előrelépés. Tudtommal egyetértettek abban is, hogy ezt a kérdést - még ha lesz is egy ilyen bizottság -, nem lehet soha igazán befejezettnek nyilvánítani. +++
1990. április 12., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|