|
|
 |
|
 |
,,BERD,, - új bank az átalakításhoz (1. rész)
|
1990. április 12. csütörtök (MTI-Panoráma) - ,,BERD,, -
ezzel a rövidítéssel remélhetően gyakran találkozik majd az
átalakulóban lévő magyar gazdaság az elkövetkező években. A francia
betűszó ugyanis a születőben lévő európai újjáépítési és fejlesztési
bank nevének rövidítése, s ez az új nemzetközi intézmény egyetlenegy
célt tűz maga elé: banki eszközökkel segítséget nyújtani a politikai
és gazdasági átalakulás útjára lépett közép- és kelet-európai
országoknak a gazdasági program megvalósításához. Ekkora, ilyen
bonyolult összetevőkből álló, s nem kevésbé bonyolult pénzügyi
feladatok megoldására hivatott bank alighanem még sohase jött létre
ilyen gyorsasággal. Mindössze néhány hónappal azután, hogy Francois
Mitterrand francia köztársasági elnök október végén a strasbourgi
Európai Parlamentben elmondott beszédében felvetette a bank
létrehozásának gondolatát, már parafálták is az 58 paragrafusból
álló alapokmányt, május végén Párizsban ünnepélyesen aláírják azt, s
az év második felében a bank már meg is kezdi működését.
A sürgősséget az igény és a segítőkészség egyaránt diktálta: ha
Nyugaton valóban a gazdasági reformok hathatós és gyors
megvalósulását akarják, akkor hamar kell segíteni. A Nyugat
igyekszik a segítség számos formáját összeegyeztetni. Vannak
segélyek, vannak állami kölcsönök, vannak a meglévő nemzetközi
pénzügyi és gazdasági intézmények által nyújtott támogatások. A BERD
azonban mindehhez képest gyökeresen új koncepcióval működik: olyan
pénzügyi intézmény lesz, amely egyedi fejlesztési kölcsönöket
folyósít az érintett országok vállalatainak, a fejlesztéséhez, a
szerkezetátalkításhoz, a tulajdonviszonyok átalakításához,
segítséget kíván nyújtani a tőkehiány okozta gondok leküzdéséhez, s
ezzel akarja új sínekre terelni a gazdasági fejlődést.
A francia elgondolást először az EGK tagállamainak vezetői
támogatták, a novemberi párizsi nemhivatalos tanácskozáson.
Rövidesen csatlakozott a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési
Szervezete, az OECD többi tagállama, majd sok más ország és két
intézmény, az EGK bizottsága és Európai Beruházási Bankja is. A
másik oldalon baz érintettek vannak, a KGST európai tagállamai és
Jugoszlávia. Január 15-én Párizsban megkezdődtek az előkészítő
tanácskozások, akkor még 34 ország és a két európai intézmény
részvételével. Az alapító okmány tervezetén már 42-en aláírás van,
vagyis újabb és újabb államokat nyertek meg a gondolatnak. Ettől
függetlenül azonban, európai, s az EGK működésére is kiható -
ügyekről lévén szó, a tizenkettek szilárdan kezükben tartják az
irányítást: ragaszkodnak ahhoz, hogy az alapító tőke 51 százaléka,
vagyis az irányításhoz szükséges többség kezükben maradjon. (folyt)
1990. április 12., csütörtök 12:59
|
Vissza »
|
|
,,BERD,, - új bank az átalakításhoz (2. rész)
|
Sok, hajnalig tartó szakértői és magasabb szintű megbeszélés
kellett az új bank körvonalainak kibontakozásához, ahhoz, hogy
megállapodásra lehessen jutni minden lényeges kérdésben: az alapítók
között voltak nézeteltérések is. Az első ilyen mindjárt a bank
feladatainak meghatározása volt: kinek, hogyan, milyen feltételek
mellett nyújthat kölcsönöket. Egyesek minden köztulajdonú intézményt
kizárását, mások politikai feltételek megszabását akarták. A
megállapodás végülis kiköti: a - nemzetközi pénzpiac szabályai
szerint folyósított- hitelek negyven százalékát fordíthatják állami
beruházások támogatására. Ide tartoznak egyes infrastrukturális
beruházások, - bár ezekhez világbanki kölcsönök is rendelkezésre
állnak, - állami vállalatok megsegítésére, illetve azok
privatizálásának támogatására szolgáló összegek. A fennmaradó hatvan
százalékot viszont a magángazdaságnak kell biztosítani: új
vállalatok alapításához, fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez, a
magánkézbe került vállalatok átalkításához adnak támogatást. A
hiteleket nem államok kapják, hanem kifejezetten a vállalatok, az
érintett személyek. Hitelt vehetnek igénybe valamenyi közép- és
kelet-európai országból.
Hosszas vita után tisztázódott, hogy a Szovjetunió is jogosult
lesz erre. Korábban az amerikai és néhány más delegáció támasztott
kifogást ellene. Politikailag azzal érveltek, hogy a Szovjetunióban
még korántsem haladt előre olyan mértékben az átalakulás, mint a
térség többi országában, gazdaságilag pedig azt hangoztatták, hogy a
szovjet gazdaság méreteinél fogva a többieknél sokkal nagyobb arányú
kölcsönöket igényelhet, s ez csökkenti a kisebb országok hiteleire
szolgáló alapokat. Az ügy kompromisszummal rendeződött: a
Szovjetunió teljes jogú alapító tag, ám az általa felvett kölcsönök
összegét korlátozzák, s szovjet részről közölték, hogy meghatározott
ideig egyáltalán nem fordulnak hitelfelvételi igénnyel a bankhoz.
Az új bank alapításában negyven ország és a két EGK intézmény
vesz részt. Alaptőkéje 10 milliárd ECU - az EGK közös fizetőegysége
- lesz, körülbelül 12 milliárd dollár, ennek harminc százalékát
néhány éven belül be kell fizetniök, arányos részesedés alapján. Az
EGK tagállamok és intézmények az alaptőke 51 százalékát fedezik, a
legnagyobb egyedi részvényes viszont az Egyesült Államok, tíz
százalékos részesedéssel, öt más vezető tőkés ország - az EGK négy
,,nagy,,tagja és Japán. - 8,5-8,5 százalékkal lesz részvényes. A
kelet- és közép-európai országok - a KGST európai tagjai és
Jugoszlávia - együttvéve 13,5 százalékos tőkerészesedéssel járulnak
hozzá az alapításhoz, ezen belül Magyarországnak mindössze a tőke
0,79 százalékát kell fokozatosan befizetnie. (folyt)
1990. április 12., csütörtök 13:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
,,Berd,, - új bank az átalakításhoz (3. rész)
|
A bank élén 23 tagú igazgató tanács áll majd. Az előzetes
megállapodás szerint az egyik igazgatói tisztet felváltva tölti be
Magyarország és egy másik közép- illeve kelet-európai ország
képviselője. Egyelőre nincs döntés a bank elnökének személyéről és a
székhelyről. Ez utóbbira ugyan 11 ország jelölte meg saját
fővárosát, de az esélyesnek a legtöbben Párizst tartják. Az erről
szóló döntés viszont befolyásolhatja az elnöki tiszt betöltését is:
ha Párizs a székhely, sokan nem akarnak az elnöki tisztben francia
képviselőt látni, holott Jacques Attali, Mitterrand elnök
tanácsadója jelölt a tisztre. Ellenjelöltje a volt holland
pénzügyminiszter, Onno Ruding. (Az is Attali ellen szól, hogy a
nemzetközi pénzügyi és gazdasági intézményekben már most is
dominálnak a franciák: francia az EGK bizottságának elnöke, az OECD
főtitkára, és a Nemzetközi Valutaalap főigazgatója.) Ezt a két
nyitva maradt kérdést május 30-ig kell megoldani. +++
Kis Csaba (Párizs) MTI-Panoráma
1990. április 12., csütörtök 13:02
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|